Műnem:
Az irodalom három, alapvetőnek tartott kifejezésformájának (líra, epika, dráma) összefoglaló neve.
A műnemek meghatározásának leggyakoribb szempontjai: az idősík, a szerzőnek a műhöz és a valósághoz fűződő viszonya, a nézőpont, stb.
A műfajok:
Az irodalmi műalkotások csoportosítására szolgálnak. Segítségükkel a szépirodalmi szövegeket meghatározott jellemvonások, formai és tematikai szempontok, illetve terjedelmi, valamint funkcionális jegyek alapján különböző csoportokra oszthatjuk.
I. LÍRA
A szó jelentése: lant. Az alkotó érzéseit közvetlenül tükröző verses formájú művek összessége.
Tárgya: az ember belső érzelmi, gondolati világa.
Felosztása:
a) Szereplíra: a költő más ember bőrébe bújva vall önmagáról. Csokonai: Szegény Zsuzsi
b) Közösségi líra: a költő egy közösség képviselőjeként szólal meg. Pl. induló, csatadal
c) Élmény/vallomáslíra: az érzelmek, lelki tartalmak közvetlen kifejezése. Ady Endre
d) Hangulatlíra: a pillanatnyi hangulat megragadása, távol áll tőle a gondolatiság. Festőiség, zeneiség jellemzi. Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád
e) Gondolati/bölcseleti líra: a mély gondolatiság a fontos, tanító jellegű, gondolkodásra késztet. Vörösmarty Mihály, Arany János
f) tárgyias líra/ leíró költészet: a természet bemutatása kapcsolódik össze a költő tájhoz fűződő érzéseivel. Petőfi Sándor
LÍRAI MŰFAJOK
1. Dal
A legősibb lírai műfaj, megőrizte kapcsolatát a zenével és a tánccal. Többnyire alapvető, egyszerű emberi érzelem (öröm, bánat) kifejezője.
Felosztása:
Szerzőség szerint: népdal és műdal
Témája szerint: altatódal, bölcsődal, nászdal, munkadal, bordal, katonadal, gyászdal
Példák: Petőfi: Befordultam a konyhára, Goethe: A vándor éji dala, Verlaine: Őszi sanzon, József Attila: Tiszta szívvel, Heine összes verse
2. Óda
Ünnepélyes, magasztos hangú költemény. Emelkedettség, pátosz jellemzi. Tárgya: isten, szerelem, barátság, művészet, haza, természet, igazság.
Példák: József Attila: Óda, Keats: Óda egy görög vázához, Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I.-II.
2. a) Himnusz ’dicséret, magasztalás’
Vallásos tartalmú óda. Segélykérés, fohászkodás, Istenhez forduló könyörgés jellemzi. A XVIII. századtól kezdve az isten személyét gyakran elvont, nemes eszme helyettesíti.
Példák: Kölcsey: Himnusz, Juhász Gyula: Himnusz az emberhez, Mária-himnuszok (középkor)
2. b) Rapszódia ’rapszodosz-énekmondó’
Az óda műfajkörébe tartozik. Szélsőséges érzelmek, érzelmi túlfűtöttség jellemzi, ebből származik belső feszültsége, a hangnem izgatottsága. Ez gyakran a külső formában is megjelenik: váltakozó hosszúságú sorok, hiányos mondatok stb.
Példák: Petőfi: Egy gondolat bánt engemet, Vörösmarty: Előszó, Kosztolányi: Hajnali részegség
3. Epigramma ’rávésés, felirat’
Eredetileg sírfelirat volt. Mai értelemben egy gondolat rövid, csattanós formában való kifejtése. Témája szerint lehet dicsőítő, szatirikus, erotikus, művészeti. Formája általában disztichon vagy hexameter.
Példák: Kölcsey: Huszt, Emléklapon, Vörösmarty: Magyarország címere, A Guttenberg-albumba, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
4. Elégia ’jaj’
Panaszdal, bánatos, szomorkás hangvételű költemény. Belenyugvó, a sorsot elfogadó. Példák: Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz, A közelítő tél, Tóth Árpád szinte összes verse, Juhász Gyula szerelmes versei, Rilke: Duinói elégiák, Petőfi: Szeptember végén
5. Ekloga ’szemelvény’
Pásztori (=bukolikus) környezetben előadott párbeszédes jellegű vers. A természeti harmónia szemben áll benne a társadalommal. A pásztorvilág menedék a világ szörnyűségei ellen.
Példák: Vergilius és Radnóti Miklós eklogái
6. Episztola ’küldemény’
Verses formájú költői levél, amely ismerőshöz, baráthoz szól, de általánosabb, egyetemesebb mondanivalót, gondolatot tartalmaz.
Példák: Petőfi: Arany Jánoshoz, Berzsenyi: Dukai Takács Judithoz, Radnóti: Levél a hitveshez
7. Ars poetica ‘költői mesterség, költészettan’
Azon művek elnevezése, amelyek a költészet lényegével, céljaival foglalkoznak, amelyben a szerző költői hitvallását fogalmazza meg.
Példák: Verlaine: Költészettan, József Attila: Ars poetica
II. EPIKA
A szó jelentése elbeszélő. Eseményeket elmondó cselekményes műnem.
Jellemzői:
– a külvilág áll az események középpontjában
– cselekvés közben mutatja be a szereplőket
– eseményt mond el
– meghatározott térben és időben történik
– nyomon követhető a szereplők jellemfejlődése
– az elbeszélő mondja el a cselekménysort
– az epikus közlés alapformái az elbeszélés, a leírás és a dialógus
– előadásmódja szinte kizárólag múlt idejű
Felosztása:
nagyepikai műfajok: az életet a maga teljességében akarja bemutatni. Eposz, regény, útleírás, életrajz
kisepikai műfajok: célja nem az élet teljességének ábrázolása, hanem 1-1 ember életének jellemző fordulatát mutatja be. Sűrítettebb, tömörebb. Mese, monda, novella, anekdota, karcolat stb.
Szerkezet:
Előkészítés (expozíció)
Bonyodalom
Kibontakozás
Tetőpont
Megoldás
EPIKAI MŰFAJOK
I. Nagyepika
1. Eposz
Verses, nagyepikai műfaj.
Témája: egy nép vagy nemzet történelmének meghatározó erejű fordulata.
Hőse: rendkívüli képességekkel rendelkező hős, aki természetfeletti erőkkel támogatva egy közösség számára jelentős tetteket visz végbe.
Felosztása: naiv eposz (a nép írta, pl. Kalevala) és műeposz (szerzője van): témája szerint lehet történeti (Iliász, Szigeti veszedelem), lovagi (Parszifal)).
Vígeposz: kisszerű tárgy, hétköznapi hős, nyelvi humor. (Petőfi: A helység kalapácsa)
Eposzi kellékek:
– segélykérés – invokáció
– téma megjelölése – propozíció
– seregszemle – enumeráció
– dolgok közepébe vágva- in medias res
– isteni beavatkozás- deus ex machina
– állandó jelzők – epitheton ornans
2. Regény ’regélni’
Hosszabb terjedelmű mű, cselekménye több szálon fut. Központi eleme valamilyen cselekmény elbeszélése, de e mellett leírások, párbeszédek, jellemzések is találhatóak benne.
Fajtái: levélregény, naplóregény, kalandregény, lovagregény, lélektani regény, történelmi regény, társadalmi regény, családregény, esszéregény, pikareszk regény, fejlődésregény stb.
Példák: Jókai Mór, Balzac, Stendhal, Dosztojevszkij, Victor Hugo, Móricz Zsigmond…regényei
Kisregény: rövidebb, tömörebb a regénynél, az élet egy részét ragadja meg,
Pl: Hoffmann: Az arany virágcserép, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Hemingway: Az öreg halász és a tenger
II. Kisepika
3. Novella ’újdonság’
Tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság teljes ábrázolására, rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény a témája, és meglepően, csattanószerűen zárul. Nagyon fontos eleme a fordulat.
Pl.: Mikszáth Kálmán, Móricz, Kosztolányi, Örkény, Boccaccio
Novellaciklus: ugyanannak az alaknak különböző élményeiről, kalandjairól szól.
Pl.: Krúdy: Szindbád utazásai, Kosztolányi: Esti Kornél
4. Elbeszélés
Terjedelmét tekintve a kisregény és a novella között helyezkedik el. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, a novellánál bőségesebben kifejtve, többszöri helyzetváltozással, viszonylag sok szereplővel, fordulattal.
Pl.: Gogol: A köpönyeg, Kafka: Az átváltozás, Mikszáth: Az a fekete folt
5. Mese
Nem valóságos történet elmesélése, csodás elemek, földöntúli lények szereplésével, valamilyen tanulsággal szolgál.
Állatmese=fabula (Aiszópos, La Fontaine, Heltai Gáspár)
6. Monda
Valóságalapja van, tárgya egy nép életében fontos fordulatot hozó esemény.
Pl.: Csodaszarvas, Álmos monda, Fehér ló mondája
7. Legenda ’olvasásra szánt’
Valóságalapja van, hőse olyan szent életű ember, aki a vallása miatt áldozatot vállal. Legfőbb célja a példaadás.
Pl.: Ferenc-legenda, Margit-legenda
8. Mítosz
Hitrege, a történelem korai szakaszában keletkezett vallási jellegű mesés elbeszélés, melyben a természet, társadalom jelenségei megszemélyesítve, természetfölötti lények, legendás hősök alakjában jelennek meg.
Pl.: Prométheusz-mítosz
9. Prédikáció ’kijelent’
Egyházi beszéd, vallásos szónoklat, mely elsősorban élőszóban hangzik el, de terjesztik írásos formában is. Leginkább a Biblia értelmezését szolgálja, erkölcsi, tanító jelleggel.
Pl.: Halotti Beszéd és Könyörgés
10. Anekdota ’kiadatlan’
Rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, mely többnyire egyes közismert személyek vagy történelmi események mulatságos jellemzését nyújtja.
Pl.: Jókai, Mikszáth
11. Adoma
Rövid, vidám, csattanós történet. Rokon az anekdotával, de attól eltérően nem valóságos személyeket, hanem elvont típusokat (a furfangos paraszt, a ravasz kereskedő) szerepeltet, és az elbeszélt történetet nem akarja valóban megtörtént esetként elhitetni.
12. Elbeszélő költemény– átmeneti műfaj
Verses formájú epikus műfaj, az erőteljes líraiság és a költői eszközök sűrű alkalmazása jellemzi.
Valamilyen cselekmény elbeszélését adja, leírás, jellemzés, párbeszéd tarkítja.
Pl.: Petőfi: János vitéz, Arany: Toldi, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
13. Ballada – átmeneti műfaj ’táncolni’
Tragédia versben elbeszélve. Mindhárom műnem sajátosságai megtalálhatók benne. Sűrített, tömör, sok a kihagyás (=balladai homály).
Fajtái: nép és műballada
Pl.: Arany János: Ágnes asszony, Tetemrehívás
14. Verses regény– átmeneti műfaj
Verses formájú regény.
Pl.: Puskin: Anyegin, Byron: Don Juan, Arany: Bolond Istók, Arany László: Délibábok hőse
III. DRÁMA
A külvilág áll az ábrázolás középpontjában. Nem elmeséli (epika), hanem megjeleníti a cselekményt. Az események a szereplők dialógusából (=párbeszéd) és monológokból (egy ember beszél) bontakoznak ki. Fontos eleme a konfliktus (=összeütközés): a szereplők összeütközése ellentétes érdekeik, elveik miatt vagy a szereplőnek önmagával való belső küzdelme, vívódása. Hőse a drámai hős: 1-2 fontos tulajdonsága jelenik meg, egy uralkodó vonása, eszméje van, ami vezérli cselekedeteit. Felvonásokra, jelenetekre tagolódik.
A klasszikus dráma jellemzője a hármas egység szabálya (antik és klasszicista drámák): tér (1 helyszínen játszódik) – idő (1 vagy 2 nap alatt) – cselekmény (1 szálon fut a cselekmény) egysége.
DRÁMAI MŰFAJOK
1. Tragédia ’kecskeének’
Olyan drámai mű, melynek cselekménye tragikus végkimenetelű konfliktust hordoz. A tragikus hős küzdelme és bukása részvétet, félelmet kelt a befogadóban, és ez erkölcsi felemelkedéshez (=katarzis: ‘megtisztulás’) vezet. A hős az átlagból kiemelkedő személyiség, nem hajlandó kompromisszumra, ez teszi naggyá és ez okozza bukását. Hangulata fenséges, emelkedett.
Pl.: Szophoklész, Shakespeare, Schiller
2. Komédia ’gúnydal’
Vígjáték. Kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok összeütközését adja, ezért nevetséges. A műfaj meghatározó esztétikai minősége a komikum, konfliktusának megoldása szerencsés (sohasem tragikus), az önmagukat valódi értékeknek feltüntető álértékek pusztulását mutatja be.
Jellemkomikum: a komikum a kisszerű jellemből fakad.
Helyzetkomikum: a komikum a komikus helyzetekre épül (csere, véletlen, hasonlóság, félreértés)
Pl.: Moliére, Shakespeare
3. Tragikomédia
A tragédia és a komédia tulajdonságait egyesítő drámai műfaj, amelyben a hős tragédiája komédiának hat és nem zárul katasztrófával, vagyis nem következik be értékpusztulás. A hős átlagemberek, elégedetlenek életükkel, magányosak, álmaikban, vágyaikban élnek.
Pl.: Ibsen: A vadkacsa, Örkény István: Tóték, Macskajáték
4. Abszurd dráma
A II. világháború után alakult ki. Az abszurd drámát a lét teljes értelmetlenségét, céltalanságát tételező világkép hatja át. A kevés vegetáló szereplő, a cselekményhiány és a szegényes nyelv mellett a kopár színterek is fokozzák a szorongás és a bizonytalanság élményét.
Pl.: Beckett: Godot-ra várva, Dürrenmatt: A fizikusok
5. Drámai költemény – átmeneti műfaj
(emberiségköltemény, világdráma, lírai-filozófiai dráma, könyvdráma) a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség, a cselekményességgel a gondolatiság. E drámák általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek, és az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit vetik fel.
Pl.: Goethe Faust, Ibsen: Peer Gynt, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Madách: Az ember tragédiája
ESZTÉTIKAI FOGALMAK ÉS MINŐSÉGEK:
a) Esztétika: A szép lényegének kutatása, a művészet lényegével foglalkozó
tudomány.
b) Esztétikai tárgy: Az esztétikai hatás hordozója, amely lehet természeti,
társadalmi vagy művészeti (irodalmi mű=esztétikai tárgy).
c) Esztétikum: Esztétikai hatás, amit a mű befogadásakor átélünk.
d) Esztétikai minőségek:
Szép: Pozitív értékekkel telített állapot.
Rút: Teljes értékhiányt ábrázol.
Tragikus: Értékpusztulást mutat be.
Tragikomikus: Az értékhiány mellett értékpusztulást mutat be, de az
értékvesztés végül nem következik be.
Komikus: Valamely értékhiány leleplezése által nevetséges hatást kelt.
Humoros: A komikum egyik fajtája. Az emberi gyengék együtt érző, de
nevettető bemutatása.
Ironikus: A beszélő látszólag dicséri azt, aminek értéktelenségéről akar
meggyőzni.
Szatirikus: Az értékhiány kritikai célzatú leleplezése a célja; a komikum
fajtája.
Gúnyos: Éles kritikát, részvét nélküli elítélést fejez ki.
Szarkazmus: A gúny durva, sértő, epés, maró változata.
Groteszk: Összetett hatású; torz, félelmet keltő hatások keverednek
nevettető elemekkel. Rokon az iróniával.
Abszurd: Az ábrázolt jelenségeket képtelenségnek, lehetetlennek
érezzük.