Érv: olyan kijelentés, amellyel egy állítást akarunk elfogadtatni egy vitában. Legalább két részből áll: a tételből és az alátámasztásból.
Érvfajták:
Definícióból levezetett érv
pl.: A hal kopoltyúval lélegző élőlény. A szárazföldön tehát elpusztul.
Ok-okozati összefüggésből származó érv
Ezzel megtudjuk, hogy milyen ok vezetett el az érvben szereplő következményhez.
pl.: Azért nem írtam leckét, mert beteg voltam.
Körülményekből levezetett érv
Arról akarjuk meggyőzni a befogadót, hogy az események bekövetkezése elkerülhetetlen volt
pl.: Nem volt más választásom, minthogy megegyem a csokidat.
Bizonyítékból levezetett érv
Tényekkel (kutatási eredmények, szakértők kijelentése) bizonyíthatjuk a tétel igazságát
pl.: A csoki valójában jobb, mint a híre. Állítják tudósok
Összehasonlításon alapuló érv
analógián alapuló érv
Párhuzamot vonunk a tételünkben megjelenő fogalom és egy másik dolog között
pl.: Az igazi barátság olyan, mint egy napfényes tisztás az erdő mélyén, felderít, átmelegít, új erővel tölt el.
„fortiori” érv
Két lehetőséget hasonlítunk össze
pl.: Ha ahhoz nem voltál fáradt, hogy elmenj bulizni, akkor most egy kis takarítás sem okozhat gondot
Ellentéten alapuló érv
Mi történik, ha a tételünkben megjelenő állítás nem valósul meg
pl.: Egészségesnek lenni jó. Amikor betegek vagyunk, rossz a közérzetünk.
Általános-egyes elvén alapuló érv
Egy olyan általános elvvel, szabállyal is alátámasztjuk tételünket, amit mindenki igaznak vél.
pl.: Minden ember a boldogságra vágyik. Nem csoda, ha te is erre törekszel
Valószínűségen alapuló érv
Eddigi élettapasztalatunk alapján feltételezhetjük, hogy miért következett be.
pl.: Zsófi két napja nem jött suliba. Valószínűleg beteg.
Az érvelés módszerei
dedukció
Egy általános kijelentésből kiindulva vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetést, azaz az általánostól haladunk az egyesig.
2 bizonyítékot tartalmazó premisszából és egy következtetésből áll.
pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.
deduktív érvelésről beszélünk, ha a bevezetésben tétel szerepel, amelyet az előrehaladás során bizonyítunk
indukció
A tudományos kutatás módszere, hiszen ha így gondolkodunk, akkor az egyes, egyedi esetből, megfigyelésekből kiindulva általánosítunk.
Ha igazak a premisszák, akkor még nem biztos h a végkövetkeztetés is igaz.
Anna okos. Betti okos. Dóri okos. A lányok okosak
Induktív az érvelés, ha a bevezetésben csak egy kérdést teszünk fel, vagy megfogalmazunk egy megválaszolandó dilemmát, amire a kifejtés során választ keresünk. A kérdést csak a tárgyalás végén válaszoljuk meg.
Az érvelés hatásossága
Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha
- érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk
- szaktekintélyeket idézünk
- minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze
- hasonlatokat is felhasználhatunk.
- minél változatosabban érvelünk
- a nyelv eszközeit tudatosan használjuk (szavak gondos kiválasztása, képi eszközök, változatos mondatfajták, mondanivaló hatásos elrendezése)
- A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.
- az érvelés világos, logikus.
- Vita közben mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket.
- az érvelés végén általában következtetéseket fogalmazunk meg.
A meggyőző érvelés elengedhetetlen része a cáfolat, vagyis az ellenvélemény tagadása a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez szükséges a másik fél véleményének megismerése és megértése. Fontos, hogy a cáfolatban és az egész argumentációban kerülni kell a személyeskedést, a sértő megjegyzéseket, pontosnak, világosnak és korrektnek kell lennie az érvelésnek.