A Spártai állam társadalmi és gazdasági berendezkedése

A spártai állam az egyenlőséget próbálta érvényre juttatni mindentéren. Az ionokat elzavarták, az őslakosokat pedig leigázták, vagy rabszolgaságba taszították. A földet felosztották egymás között 9000 egyenlő részre, és a hozzájuk tartozó helótákat (leigázott akhájokat) akiket nem volt szabad eladni, hiszen az állam tulajdonát képezték. Az egyenlőség megtartása miatt tiltották a kereskedelmet, vas pénzt használtak. A kapott területet úgy osztották szét, hogy biztosítsa számukra az elegendő táplálékot. A spártaiak nem művelték a földet, hanem a helótáik dolgoztak rajta, ez az ő feladatuk volt. Egy másik társadalmi réteg, a perioikoszok körüllakók, ők is dórok voltak, csak nem rendelkeztek polgárjoggal. Ők látták el Spártát, kézműipari termékekkel. Spártának alapvetően zárt társadalma volt.

Államformája arisztokratikus királyság, mely nem vagyon, hanem életkor alapján szerveződött, s melyben két király uralkodott. A királyok a régi korok maradványai voltak, jelentőségük csekély. A háborúban hadvezérek, békeidőben a vallási életet irányították.

Tagjai voltak a vének tanácsának, melyben rajtuk kívül még 28 60 éven felüli ember vett részt. Ők irányították a népgyűlést (apella) melyben minden 30-adik életévét betöltött spártai polgár részt vehetett csak igennel és nemmel szavazhattak, eléje terjesztett kérdésekben, és ha gerussziának nem tetszett a döntés, fel is oszlathatta a népgyűlést. A vének terjesztették fel a kérdéseket is. Másik fontos szerv az Ephorosz.Egy 5 tagú bizotság, melynek tagjait (30 éves) egy évre választottak meg. Az állam tényleges irányítói, a végrehajtói hatalom, bíráskodás, a tisztviselők ellenőrzése.
Spárta egy katona állam volt, melyben a földművelést a helóták, az ipart pedig a körüllakók űzték.

Aspártai férfinak csupán katonáskodni, míg a nőnek harcra alkalmas fiúkat kellett szülni és nevelni.
Születés után a gyermeket rögtön egy ellenörző testület elévitték, ahol a szigorú tagok vizsgálták meg a gyereket. Ha életképesnek találták életben maradt, ha nem a Taügetosz hegyére vitték , és pusztulni hagyták. Ugyanis Spártának nem érdeke egy gyenge fiú léte. 7 éves koráig az anya nevelte, aztán elszakították a családtól, s közösségben, katonai fegyelemre tanították, s rajok ba szervezték. Eteknek a vezetője e legbátrabb és életre valóbb ifjú volt. A krüpteia egy próba volt, mely során meg kellett ölnie egy helótát. Ennek egyrészt az volt az értelme, hogy szoktassa a vérhez az ifjakat, másrészt pedig megfélemlítse a helótákat.

Hasonló

  • Az olasz fasizmus

    I. Előzmények 1919 Itáliája csalódott volt: a háború után a győztes oldalon foglaltak helyet, de amit a békeszerződésektől reméltek, azt nem kapták meg maradéktalanul. Fiume birtoklása miatt a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal, míg Dél-Tirol bekebelezése miatt Ausztriával volt feszült a viszony. A háború romba döntötte a nemzetgazdaság jelentős részét, tovább mélyítette az Észak és Dél közötti történelmi…

  • Poroszország

    Széttagoltság. A 30 éves háború pusztításaiból a 18. sz. közepére lábalnak ki a fejedelemségek. Ekkor jönnek létre az állami manufaktúrák. A területek nemsokára önellátóvá váltak mezőgazdasági termékekből, s lassan vezető szerephez jutottak a porcelán és a pamutszövetek gyártásában. A fejlődésnek azonban láthatóvá lettek a különbségei és a korlátai: a széttagolt birodalomban vámok és illetékek áthatolhatatlan…

  • A francia felvilágosodás államelmélete

    A 17. századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a 18. században, Franciaországban teljesedett ki. A világot megismerhetőnek és kiszámíthatónak vélték, a változások kulcsának az embert vélték. Azt az elképzelést, hogy a megismerés kizárólagos forrása a józan ész, a logika, racionalizmusnak nevezzük. A francia gondolkodók az angol államelméletből és alkotmányos monarchiából indultak ki….

  • Gazdasági rendszerváltás

    Miután a Szovjetunió elvesztette a hidegháborút, Magyarországon, és a keleti blokk országaiban megkezdődött a korábbi rendszerfölszámolása, és az új rendszer kialakítása. Ennek alapvetően két pólusa volt, a politikai, és a gazdasági rendszerváltás. 1989 okt. 23án a politikai változások fontos lépcsőfokaként Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az egypárti kommunista diktatúrát (még, ha puha is volt)…

  • A középkori város és a céhes ipar

    A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. Könyvajánló Érettségi felkészítő – Történelem közép- és emelt szint Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold…

  • A háború után, kiszolgáltatott ország

    Ismétlés: Köztes-Európa szovjetizálása Szovjet módszerek: A helyi kommunista pártok pozíciószerzésének elősegítése (SZEB közreműködéssel) 1948-ra nyíltan szovjetbarát csatlós kormányok vették át a hatalmat A folyamat szakaszai: Könyvajánló Érettségi témakörök vázlata történelemből light – középszinten Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on…