Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is.
A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdesége okozza, hogy az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge és így a felmelegedés mértéke.
A szoláris hideg övezetben a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt lesz leggyengébb a felmelegedés. A 24 órás nappal és éjszaka a sarkkörökön egy-egy napig, míg a sarkpontokon hat hónapig tart.
A szoláris forró övezet kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget. A merőleges delelés a térítőkön évente egy-egy napon, a térítők között évente kétszer következik be.
A szoláris mérsékelt övezet átmeneti jellegű. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem felel merőlegesen.
A valódi éghajlati övezetek határai hol északabbra, hol délebbre húzódnak a nevezetes szélességi körökhöz képest. Ennek több oka is van:
- A szárazföldek és a tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése.
- A szárazföldek tengerszint feletti magassága.
- Szélrendszerek éghajlatmódosító hatása.
- Tengeráramlások.
Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenését természetföldrajzi övezetességnek nevezzük. Ha az emberi tevékenységet is figyelembe vesszük, földrajzi övezetességről beszélünk.
A Földön a természeti tényezők egy része az Egyenlítőtől a sarkokig övezetesen rendeződik el. Az éghajlat meghatározó szerepe tükröződik elnevezésében: forró, mérsékelt és hideg földrajzi övezeteket különböztetünk meg. Ez a vízszintes földrajzi övezetesség.
Az övezeteken belül a szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan övek, ill. csak bizonyos térségekben kialakult vidékek különíthetőek el. Néhány övet további kisebb részekre, területekre osztunk.
A forró övezet a passzátszélrendszer uralma alatt áll, melynek fel- és leszálló ága eltolódik, ezért az övezetet nem hőmérséklet, hanem a csapadékeloszlás mennyisége és eloszlása alapján oszthatjuk fel három övre és egy vidékre.
Az egyenlítői övet egyenlítői éghajlat jellemzi. Évi középhőmérséklete 25-27 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 1500-3000 mm. Egyetlen fülledt, forró, csapadékos évszaka van. Természetes növényzete az esőerdő, változatos madár- és rovarvilággal. Talaja trópusi vörösföld, vízjárása egyenletes. Felszínformálására a mállás, csuszamlások és folyók jellemzőek. Mezőgazdaságát tekintve találkozhatunk kapás földműveléssel és ültetvényes gazdálkodással. Terményei a kakaó, a banán, a kókusz- és olajpálma, ill. a kaucsuk. Amazóniában találkozhatunk szarvasmarhatenyésztéssel is.
Az átmeneti övet szavanna éghajlat jellemzi. Évi középhőmérséklete 23-27 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 250-1500 mm. Két évszaka van; egy melegebb, esős és egy forróbb, száraz. Természetes növényzete erdős, cserjés és füves szavanna, folyók mentén galériaerdő; növényevő-, dögevő- és ragadozóállatokkal. Talaja szavannai vörösföld, sötét szavannatalaj, vízjárása ingadozó. Felszínformálására a mállás és aprózódás jellemző. Mezőgazdaságát tekintve találkozhatunk nomád állattenyésztéssel és ültetvényes gazdálkodással. Terményei a kávé, a gyapot, a földimogyoró, a cukor és a nád.
A térítői övet trópusi sivatagi éghajlat jellemzi. Évi középhőmérséklete 20-28 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 250 mm alatti. Két évszaka van; egy hűvös, száraz és egy forróbb, szintén száraz. Sivatagos; üreglakókkal, rágcsálókkal, gyíkokkal és kígyókkal. Talaja sivatagi váztalaj, vízjárása időszakos. Felszínformálására az aprózódás jellemző. Mezőgazdaságát tekintve találkozhatunk nomád állattenyésztéssel és oázisgazdálkodással.
A trópusi monszunvidéket trópusi monszun éghajlat jellemzi. Évi középhőmérséklete 22-28 fok között mozog, évi csapadékmennyisége 1500-2000 mm. Három évszaka van: fülledt, csapadékos nyár; meleg, száraz tél; forró, száraz tavasz. Természetes növényzete monszunerdő, dzsungel; elefántokkal, tigrisekkel, kobrákkal, Ausztráliában bordás krokodil is megtalálható. Talaja vörösföld, vízjárására télen kisvíz, nyáron áradások jellemzőek. Felszínformálása aprózódással és mállással történik. Mezőgazdaságát tekintve leginkább ültetvényes gazdálkodással találkozhatunk. Főbb termények: rizs, cukornád, tea, juta.