Címe: személy jelölő
Történelmi ballada: a török hódoltság idejéből való
Epikai hitele: Drégely elesett
Balladaszerkezet:
- többszólamú,
- párhuzamos
A ballada a temetés utáni időszakot mutatja be, a hangsúly Szondi árva pártfogoltjaira helyeződik, a kamaszfiúkra, akik nem hagyják magukra nevelőapjukat. Ellenállnak a basa csábításának, megvesztegetésének és erőszakosságának is.
Az ötödik versszaktól a páratlan számú versszakokban Szondi apródjainak énekét halljuk a múltról, Drégely ostromáról és Szondi hősiességéről.
A páros számú versszakokban a török követ a jelenről és a jövőről beszél. Le akarja csábítani a fiúkat a völgybe, hogy Ali pasát dicsőítsék. A török követ azonban hiába szólongatja az apródokat, a fiúk végig Szondi dicsőségét zengik.
Szerkezete
A balladának összesen négy szereplője van:
- az apródok,
- a basa és
- a szolga.
Valódi párbeszéd nem alakul ki közöttük. A történet mégis e szólamokból bontakozik ki. A megszólalásaik idézik fel a többi szereplőt: Szondit és a várvédőket.
- Az első két versszak az elsődleges elbeszélőé, aki nem szereplője a balladának, csak bevezeti a történetet. Ő az alaphelyzetet mutatja be.
- A harmadik és negyedik versszakban a basa számonkéri szolgáját, hogy miért nem dicsőítik őt Szondi apródjai. A választ hallva, hogy a gyerekek nevelőapjukat siratják, a török vezér elküldi a szolgát, hogy hozza el őket.
- Innentől az összes többi versszak a szolga és az apródok párbeszéde.
Történet lényege:
A balladában a két apród nem két fiatal katona vagy fegyverhordozó, hanem két lantos dalnok, akik síron túli hűséggel dicsőítik urukat és halálát siratják. Ősi szokás szerint a legyőzött fél a szeretteit a legyőzőre bízza, így Szondi az apródjait Alihoz küldi, hogy ott élhessenek tovább, de őket nem lehet a török udvarba édesgetni, hűek maradnak urukhoz.
Az apródok a hitet, a lelkiismeretet választják, míg a török követ a győztes oldalán állva a hatalomnak engedelmeskedik. A két ellentétes értékrend összefeszül, de valódi párbeszéd nincs a versben, meg sem hallják egymás szavát, ezzel is kiemeli Arany, hogy mennyire más ez a két értékrend.
A török csábítgatás és az apródok provokáló ellenállása addig fokozódik, míg végül a két apród megátkozza Alit, amiért lefejezte urukat. Viselkedésükkel minden bizonnyal a halálos ítéletüket írták alá, bár Szondi György a hősiességével és kitartásával állítólag a törökök elismerését is kivívta, ezért a két apród akár tovább is dalolhatott.
Arany célja az, hogy ráirányítsa figyelmünket arra, hogy túlélőként, költőként és leszármazottakként is erkölcsi kötelességünk a hazához való hűség.