Szilasi László – A harmadik híd

Szerző és jelentőségé:

  • Szilasi László

  • Békéscsaba (Árpádharagos)

  • Szegeden él

  • irodalomtörténész, kritikus (lol ki nem?), esszéíró, szépíró (2010-től)

  • 1989-99: Pompei című irodalmi lap szerkesztője, 2010: szépirodalmi alkotások (Szentek hárfája)

  • Megírás körülményei:

  • 5 évig dolgozott rajta

  • realista módszerekkel dolgozott

  • beépült a hajléktalanok közé

  • volt hajléktalan ismerőse

  • kapcsolatba lépett rendőrökkel, szociális munkásokkal

Cím:

  • nem az eredeti cím, könyvkiadó kérte a változtatást

  • Hirám hajói – bibliai utalás (Salamon király kincsét hozták)

  • regény fikciója szerint létezik 3 híd, csak a Belvárosi(?) összeomlott (jöttek a lovak meg miegymás, ütemre léptek, rezonancia miatt összedőlt) – irreális fikció: híd leomlása

  • Barták Gábor – polgármester

  • Alcím: magánérdekű feljegyzések Foghorn Péter halálának ügyében

  • bűnügyi vonal

  • nem tartozik a nyilvánosságra

  • ajánlás: azoknak, akik vigyáznak rájuk

  • 3 mottó: hajléktalansággal kapcsolatos

  • Foghorn – ködkürt – hajósok életére vigyáz

  • hogyan lehet olyan emberen segíteni, aki magán nem tud?

Szerkezet, narráció:

  • tér: két fő tér:

  • kerettörténet tere: osztálytalálkozó (~30 éves, 2012), egyik diák: Sugár Dénes

  • Nosztávszky Ferenc elmesél egy történetet neki Foghorn Péterről

  • elmesélt sztori: Szeged, hajléktalanközeg (2009-10 körül)

  • Szeged realisztikusan van ábrázolva – szándékosan nem törekszik a teljes hitelességre

  • Kompozíció:

  • elbeszélők mentén tagolható

  • 1., 6. fejezet: Sugár Dénes meséli;

  • közi részek: neki mondja Nosztávszky

  • Nosztávszky: disszidált Kanadába iskola után, megházasodott, 15 év után a nő elperelte tőle a házat, alkoholista lett, összes pénzét elitta, utolsó pénzéből hazarepült, szállodákban lakott majd Szegedre jött vonattal, hajléktalan lett

  • a Dugonics téren fázik, felfigyel egy utcazenészre – Foghorn Péter

  • első közös nap elmesélése – közben ugrál az időben, előre-hátratekintések

  • Foghorn barátnője Anna, akibe beleszeret a polgármester (aki NDK pornót néz btw), pénzért szexel vele de Barták megöli féltékenységből

  • Foghorn bosszút áll, elmegy a Kis Dávid palotába és megöli (belevág a szemébe, kifolyik az agya)

  • ezután búcsúbulit szervez és öngyilkos lesz

  • 6. fejezet: Sugár Dénes: szerinte nem így történt, ő ölte meg a polgármestert

  • Németországban nyomozó lett, felvette neve: Damon Strahl

  • hazajött, majd ő vitte el Foghornt a házhoz, aki megijedt és ő ölte meg

  • nem derül ki, hogy kinek volt igaza

Narráció: mind a kettő belső, azt hiszik mindentudó, de egyik sem az

különböző a tudásuk ugyanarról a dologról

Regénytípusok:

  • szociológiai jellegű: városi hajléktalanság

  • reprezentatív csoport: Foghorn (Robot), Nosztávszky (Új fiú), Márs, Engelsz, Fondü(papa), Anna, Angyal (kis cigánygyerek), Drall néni

  • változatos életkor

  • bárkiből lehet hajléktalan – létforma

  • társadalomba nem lehet visszajutni

  • céltalanná válik az ember – azért lesz vezér Foghorn, mert célt ad nekik – reggel felkel, elmegy a templomhoz, utána napi betevőért koldul majd este vissza a Mátyás térre segélyért

  • minden nap egy kört tesznek meg (ez biztos valami szimbólum!!44!4!!4)

  • testi szükségletek kielégítése (Nosztávszky jól megpakolja Mársot, meg a ligetben ötezer az ötezer, homokos hapsik cumiásából adód bevétel)

  • cselekvésképtelenség – helyette valaki megcsinálja

  • krimi: több gyilkosság (Anna, Barták)

  • csak a végén derül ki hogyan történtek az események

Hasonló

  • E.T.A. Hoffmann- Az arany virágcserép

    1. Élete: A német berlini romantika legmarkánsabb képviselője Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, többek között író, zeneszerző és hivatalnok. 1776 január 4-én született, Königsbergben. Felmenői jogászok voltak. Alap-, és középfokú tanulmányait is Königsbergben végezte. 1792-ben kezdett el jogot tanulni ugyanitt, és 1795-ben itt is tett államvizsgát. Nem sokkal később Glogau-ba került, ahol nagybátyjánál élt, majd Minnával,…

  • Csáth Géza – Ópium

    Csáth Géza (életrajz) Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József, Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született Szabadkán, 1887-ben. Csáth anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Kosztolányi Dezső unokaöccse volt, együtt töltötték gyermekkorukat. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de Csáth festő akart lenni. Alkotásvágya miatt Csáthnak nem volt türelme gyakorolni, festményeit…

  • Mikszáth – Beszterce ostroma

    A regény és Mikszáth A regény térhódítása 19. század – regények aranykora, tetőpont Három stílusban: romantika, realizmus, naturalizmus Az én és a világ viszonyának változásai Karrier regény, Magyarországon: Jókai- történelmi regény – Mikszáth megújítja Mikszáth jellemzése átmenet a romantika és a realizmus között anekdotikusság, nincs mély lélekábrázolás elvileg – itt van parasztság, paraszti környezet bemutatása…

  • A posztmodern gondolkodás

    A posztmodern kultúrában a modernitás általános jellemzői változatlanul érvényesek: a hagyományos (klasszikus) világkép válsága, az egyén (és így a művész) helyzetének problematikussága, valamint a nyelv kifejező erejének korlátozottsága. Mindehhez hozzájárul a posztmodern kultúrában: a modernizmus (főképp az avantgárd) általános kritikája, ill. korrekciója és újraértelmezése, a modernség és a tradíció kapcsolatainak keresése, a szubjektivitás és a…

  • Móricz elbeszélései

    Móricz a 20. századi realista prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Nyugat első nemzedékének egyik legkiemelkedőbb prózaírója. Magyar író, újságíró és szerkesztő volt. Prózaművészete realista, naturalista jegyeket hordoz, de a lélektani irányultság és a drámai felfokozottság is jellemző rá. Móricz Zsigmond parasztcsaládban született Tiszacsécsén, szülei hamar tönkrementek, ezért már gyerekkorában megtapasztalta a szegénységet. Ennek ellenére sokat foglalkoztak a…

  • Weöres Sándor: Rongyszőnyeg

    1913-1989, Nyugat 3. nemzedék (nincs köze a nyugathoz, csak kronológiai szempontból számítjuk így), posztmodern (így nagyjából érvényes minden a posztmodernre érvényes általános jellemző, ezeket mindig be lehet dobni) –költészetének általános & legfontosabb jellemzői: lírai személytelenség, alakváltó költészet (beszédformák sokfélesége, változó lírai nézőpontok, lírai én megsokszorozása, korok, stílusok változatos felelevenítése) még fontosak: -formaigényesség & sokszínűség (sok…