Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
1. miniéletrajz
-társalgási színmű, szalonvígjáték, magyar polgári vígjáték (Herczeg F.)
-Vígszínház (Liliom, Olimpia, Ibolya, Egy-kettő-három, Az ördög, stb)
-emigráció, NY
-Fedák Sári, Darvas Lili
-a novellák & regények egyértelműbben értékesek mint a darabok
2. Molnár drámaművészete
-források, hatások: tézisdrámák, Wilde vígjátékai, Freud, szimbolizmus, hatásvadászat
-fő téma: a polgári élet kötelező hazugsága
-gyakori témák, viszonylag kevés összesen: férfi és nő küzdelme, szerelmi háromszög, anyagi nehézségek, féltékenység
-tematika (ami ide vág): polgári vígjátékok, a színházról szóló darabok, stb (vannak még: pszichológiai, transzcendens, proletár darabok, bohózatok, szalonkomédiák)
-irónia, kritika
-gyakori a ~ szimbolizmus (A liliom, Az ördög, A farkas)
-igazság-hazugság keveredése
-formai tökély
-dramaturgiai érzék
-finoman időzített de nem túl éles konfliktusok, gördülékeny, a végletekig a csattanóra kihegyezett cselekmény
-szerinte az emberek azért mennek színházba, hogy megcsalassanak, hogy elmeneküljenek a valóság elől, szórakozzanak – fontosabb számára az, hogy szórakoztaót legyen, mint hogy erkölcsi szilárdságot & elvhűséget mutasson be
–színpadi technika: az ősi színházi hagyomány keretein belül, nem térnek el a szokásos technikai tagoltságtól, klasszikus tér-idő-cselekmény egység
-a hagyományos 5 felvonást 3-ra csökkenti (a legtöbb darabjában)
-a színészek gyakran mesélnek játék helyett
3. Játék a kastélyban – a színdarab látásmódja: játék a játékban– színház a színházban
-nyitóinstrukció – tengerparti kastélyszálló, csillagos ég misztikus, izgalmas; 3 szmokingos férfi; rágyújtanak – szertartás; hosszú csend – feszültség & színház a színházban!
-expozíció – 1.felv – szereplők megismerése, alapszituáció
-2.felv – bonyodalom
-3.felv. – tetőpont (próba)
-(happy end)
~anekdota; „egy semmitmondó anekdotából mindvégig lebilincselő 3felvonásos”
-alapja egy valós anekdota (a felesége & egy színész egy szerelmes jelenetet próbáltak)
-elsődleges cél: szórakoztatás
-a színház kritikája, valóság vs. színház, a színházon túl is egy másik játék játszódik
-ötletek a cselekmény pillanatnyi helyzetéből adódnak; eredetiek; hatásos viccek könnyed & nem erőltetett
-expozíció: kilépés a színházból végig megmarad a kiszólogatás
-a drámaírónak az élet csak arra való, hogy drámává formálja & a színésznek minden csak egy szerep
-nem mindig az igazság teszi boldoggá az embert, hanem az, amit igazságként akar elfogadni
-a hazugság pszichológiája (több más darabjának is az alapja, pl A testőr)
-jellem- & helyzetkomikum használata
-dramaturgiailag a legjobban sikerült darab, kevés cselekménnyel igazi mestermunka
-Turay = saját maga
-Molnár legkedveltebb színdarabja, nagyon sokat játszották, külföldön is