Észak-Európa gazdasága

(térképet használni !!!)

Országok:

Az észak-európai országok csoportjába a három skandináv királyság tartozik: Dánia, Norvégia és Svédország. Valamint Finnország és Izland.

Fővárosok: Svédország-Stockholm, Norvégia-Oslo, Finnország-Helsinki, Dánia-Koppenhága, Izland-Reykjavik

Természeti adottságok:

a) Észak-Európához tartozik a Skandináv-félsziget és a Jylland-félsziget (Dánia), valamint a Finn-tóvidék és Izland szigete. Változatos felépítésű, hiszen a Skandináv-hegység röghegység, a Finn-tóvidék ősföld, a Jylland-félsziget jég által lecsiszolt, feltöltött alföld, míg Izland az Atlanti-hátság tengerszint fölé nyúló része, vulkánokkal, gejzírekkel, bazaltplatókkal és hasadékokkal.

b) Éghajlata meglehetősen hideg, északi részei a sarkkör fölé nyúlnak. A sarkkör körül tundra, tőle délre tajga, végül óceáni vagy nedves kontinentális éghajlat a jellemző, attól függően, hogy mennyire távolodunk el az óceántól. Az óceáni hatásokat nyugaton felerősíti az észak-atlanti meleg tengeráramlás.

c) A félszigetek miatt a folyók rövidek, de a sok csapadék miatt bővízűek, és a Skandináv-hg-ben nagyesésűek is. Finnországban rengeteg tó alakult ki jég által kivájt medencékben.

d) A természetes növényzet északon a tundra, délebbre a tajga fenyőerdői, végül lombhullató erdők. Izlandon a fák hiányoznak, helyette fűfélék alkotják a növényzetet.

Észak Európai országok, közös jellemzői:

  • Történelmi összefonódás, közös történelem (pl. viking kor).

  • Politikai és gazdasági együttműködés EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás).

  • II. világháborúban nem vett részt Svédország (örök semlegesség)..

  • A népesség egyenlőtlen eloszlású. Kis népsűrűségű vidéki területek, s nagy népsűrűségű városok.

  • Exportorientált gazdaság.

  • A kereső lakosság 2/3 a szolgáltatásban dolgozik, magasan fejlett országok.

  • Nyelvi rokonság germán eredetű népek. Kivétel a finnek (finnugor eredet).

Az 5 természeti erőforrás felsorolása: termőföld, erdő, tenger, ásványkincs, vízenergia.

TERMŐFÖLD:

  • Dánia területén a legnagyobb a szántók aránya. Óceáni éghajlat van a területén. A mezőgazdaság fő ága az állattenyésztés: tejelő szarvasmarhatartást, magas színvonalú gazdálkodást folytatnak. Növénytermesztésben takarmánynövények, rozs, árpa cukorrépa a fontos.

  • Norvégiában, Finnországban a kicsi a termőfölddel borított terület aránya. Oka: az eljegesedés, és a felszín jellege (Norvégia nagy része hegyvidék). Mezőgazdaság: Finnországban Lappföldön rénszarvast tenyésztenek. Izlandon szinte alig van termőterület. Svédország átmenetet képez: vannak jó termővidékek is.

ERDŐ:

  • Svédország, Finnország: nagy fenyvesek, lombos és vegyes erdők található. A terület körülbelül 50%-át erdő foglalja el. Finnország a világ egyik legnagyobb faexportőre. Svédország világhírű termékei a bútor (IKEA) és a gyufa. Mindkét országban fontos a cellulózgyártás és a papíripar.

  • Izland viharos idő, a szél a fákat kicsavarja. Norvégia sok a hegy, hóhatár felett erdők. Dánia kiirtották az erdőt szántóföldek vannak a helyén.

TENGER:

  • Hajózás, halászat, ásványkincsek (pl. kőolaj és földgáz).

  • Halászat és halfeldolgozás már a tengeren megindul.

  • Norvégiának van a tengerből a legtöbb haszna (Fjordos part, mély, hajózásra alkalmas kikötők. A Golf-áramlat kedvező hatása miatt hajózhatók a kikötők. Jelentős hadiflotta, kereskedelmi flotta, hajógyártás, bérfuvarozás). Norvégia a tengerből nagy mennyiségű kőolajat bányászik. Fontos exportcikke a kőolaj és a földgáz, valamint a vegyipari alapanyagok.

  • A halászat Izland és Dánia gazdasági életében is fontos.

ÁSVÁNYKINCSEK:

  • Északi-tenger aljzatában jelentős szénhidrogén lelőhelyek (kőolaj, földgáz) vannak. Norvégia fölözi le ezek nagy részét.

  • Svédországban vasércet bányásznak (vaskohászatgépgyártáscsapágyak. Fejlett autóipar, feldolgozóipar: Volvo, Saab, Grippen, Electrolux stb.) Ez azért lehetséges, mert a Skandináv- hegység és Balti-pajzs területe ásványkincsekben gazdag.

VÍZENERGIA:

  • Skandináv-hegység, nyugati oldala meredekebb, egyenletes bő csapadék, sok rövid, de nagy esésű folyó, így sok vízerőmű található a területen.

  • Legtöbb vízenergia Svédországban és Norvégiában termelődik.

  • Energiaigényes iparágak: alumínium-kohászat, színesfém-kohászat, elektrokémia.

  • A szélenergia, Dániában jelentős.

  • Geotermikus erőművek is termelnek elektromos áramot Izlandon.

Hasonló

  • A tengervíz mozgásai, okai, következményei

    Hullámzás: a tengervíz hullámzását a felette kialakuló szél kelti, mely a vízfelszín felett kialakuló légnyomáskülönbség hatására jön létre. Ezért a tengervíz emelkedik és süllyed, a vízrészecskék gördülő mozgással körpályán mozognak. A hullámok előre haladó mozgást nem végeznek, hanem az emelkedő hullámhegy süllyedő hullámvölggyé esik vissza. Tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása, csak a…

  • Kína gazdasági élete

    (Az atlasz nagyon nagy segítség – városok, ásványkincsek, erőforrások, mezőgazdaság.) Természetföldrajz Természetföldrajzi szempontból Kína két nagy egységre osztható: Nyugat-Kína: magasabb, szárazabb, itt jóval kisebb a népsűrűség. Tien-san és Kun-lun-hegység: a Gondwana részét képező Dekkán ütközésének hatására kiemelkedett, megfiatalított láncos röghegységek. Tibeti-fennsík: hatalmas kiterjedésű (2,5 millió km2), 5000 méter átlagmagasságú terület, amely egykor a Gondwana része…

  • Svájc gazdasági jelentősége

    Svájc Európa, sőt a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb állama. Gazdaságában a szolgáltató ágazat a meghatározó. Egész Európában itt a legmagasabb a külföldi munkavállalók aránya. Mezőgazdaság: Az állattenyésztés a meghatározó. A domborzati adottságok miatt elsősorban a télen istállókban, tavasztól őszig havasi legelőkön tartott szarvasmarhák tenyésztése jelentős, tejüket hasznosítják. A növénytermesztés a Mittelland (sic) nevű tájegységen jellemző…

  • Magyarország közlekedése

    A közlekedési hálózat az infrastruktúra legfontosabb eleme, kapcsolatot teremt hazánk és a szomszédos, illetve a távolabbi országok között. Összeköti a nyersanyagtermelő területeket a feldolgozóiparral, megteremti a lehetőséget az emberi kapcsolatok fenntartásához. Áruszállítás és személyszállítás. A hatékony gazdasági termeléshez fontos a jó elrendezésű, az ország minden területére kiterjedő közlekedési hálózat. Környezetszennyezés: azonban a környezet egyik számottevő…

  • Afrika természetföldrajzi jellemzői

    A kontinens 96%-a kristályos kőzetekből álló ősmasszívum. Területének nagy része 1000 m körüli magasföld és magasan fekvő medence, az alföldek aránya a kontinensek közül a legkisebb. A kontinens belsejét peremlépcsők zárják el a tengerpartoktól. ÉNy-i része a nagyobb kiterjedésű Alacsony-Afrika, DK-i része a kisebb kiterjedésű, de túlnyomó részben 1000 m fölé emelkedő Magas-Afrika. Legmagasabbak a…

  • Kőzetek keletkezése, csoportosítása

    Az ásványtan és a kőzettan a földtan résztudományaként az ásványok, ill. a kőzetek vizsgálatával, rendszerezésével foglalkozik. A földkéreg leggyakoribb elemei: oxigén, szilícium, vas, kalcium, magnézium, nátrium stb. Az ásvány a kőzetburok természetes eredetű, meghatározott vegyi összetételű, kristályszerkezettel rendelkező építőköve. A közel 3800 ismert ásványfaj közül mintegy 200 a kőzetek fő tömegét adó, ún. kőzetalkotó ásvány….