Az immunrendszer jelentősége
Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől.
Az immunitás, az antigének és az antitestek
Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes és mesterséges.
Az antigénnek vagy immunogénnek nevezünk minden idegen anyagot, amely aktiválja az immunrendszert, azaz amik immunválaszt váltanak ki. Ezek az anyagok veszélyeztetik a belső állandóságot.
Az antitestnek vagy immunglobulinnak nevezzük az antigének ellen termelt anyagokat, azaz az immunválasz során képződő ellenanyagok.
Az aspecifikus immunválasz
Nem fajlagos védekezés. Bármilyen testidegen anyagot talál a szervezetben, az ellen védekezik vagy elpusztítja. Azonnali, helyi védekezés. A folyamat mindig azonos módon zajlik le, az ismételt támadás nem fokozza vagy gyorsítja a védelmi reakciót. Emléknyom nem marad, nem képződnek memóriasejtek. Először a hisztamin hatására a vérből a sejtek közé áramolnak.
A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre. A környező szövet gyulladásba jön. A gyulladás jellemzői a duzzanat, a vöröses szín, a fájdalom és a melegség.
A specifikus immunválasz
Fajlagos védekezés. Lényege, hogy sokféle immunsejtet alakítunk ki, melyek mindegyike egy adott anyagra specializálódik, ezek a limfociták. Sejtes immunválaszra alkalmasak, közvetlenül elpusztítják az antigéneket. Memóriasejteket képeznek, melyek megőrzik az immunogének emléknyomait és újabb fertőzés esetén gyorsan immunválaszra alkamas limfocitává válnak.
Az immunizálás típusai
A természetes és aktív immunizálás azt jelenti, hogy az ember szervezetébe bejutnak egyes antigének, melyek ellen a szervezet maga védekezik. Miután kigyógyult ebből a betegségből, többé nem kaphatja el. Ez a szerzett immunitás. Például ilyen a bárányhimlő.
A természetes és passzív immunizálás azt jelenti, hogy a szervezetbe természetes úton, immunválasz nélkül jutnak be az antitestek, amik fellépnek a fertőzések esetén. Jó példa erre az, amikor a csecsemő az anyatejjel megkapja az immunanyagokat.
A mesterséges és aktív immunizálás azt jelenti, hogy a szervezetbe legyengített vagy elölt kórokozót juttatunk be, amik előidézik a fertőzést, ami ellen fellép a saját immunrendszerünk, s azt a betegséget soha nem kapjuk majd meg. Ilyen például a BCG és a Di-Per-Te nevű védőoltások.
A mesterséges és passzív immunizálás azt jelenti, hogy kész ellenanyaggal időlegesen megelőzzük egy járvány felvételét. Ilyen az influenza elleni oltás.
A láz szerepe
Az ember normál testhőmérséklete 36-37,2 °C között van, anyagcserénk ezen a hőmérsékleten működik a legjobban. A láz a fertőzésekre, sérülésekre beinduló védekezési reakció. A testhőmérséklet növelésével az immunrendszer energiatöbbletet kap, hatékonyabban pusztítja el a kórokozókat, melyek szaporodását is gátolja a megemelkedett testhő. Ez 37,5 °C esetén a leghatékonyabb, ezért mérsékelt lázat felesleges csillapítani, csak magas láz esetén hűtőfürdővel, borogatással, injekcióval, gyógyszerekkel csökkenteni a test hőmérsékletét.
Kötelező védőoltások hazánkban
Oltás neve | Mi ellen? | Mikor? | Mi okozza? |
BCG | tuberkolózis (TBC) | 0-6. hét | baktérium |
Di-Per-Te | szamárköhögés, torokgyík, vérmérgezés | 3-5. hónap | |
MMR | mumpsz, rózsahimlő, kanyaró, járványos gyermekbénulás | 15. hónap | vírus |
Hepatitis B | májgyulladás | 14. év |
A védőoltások története
Louis Pasteur, francia vegyész volt a mikrobiológia megalapítója. Kísérleteivel véglegesen megcáfolta az életerő tanár. Felfedezte az erjedést, valamint azt, hogy a fertőző betegségeket kórokozók idézik elő. Kidolgozta a pasztörizálást, új módszereket hozott létre az élelmiszer-vegyészetben és a borászatban. Oltóanyagot készített a juhok lépfenéje, a baromfipestis és a veszettség ellen. Párizsban létrehozta a Pasteur Intézetet, ami a mesterséges immunizálás központja lett.
Semmelweis Ignác, magyar orvos az „anyák megmentője”. Ő is felismerte, hogy a fertőzéseket kórokozók okozzák. Rájött, hogy a szülő anyák azért halnak meg gyakran, mert a sebészek a boncolás után nem fertőtlenítették a kezüket a műtét előtt. Miután elrendelte a fertőtlenítést, jelentősen lecsökkentette az ún. gyermekágyi láz nevű betegséget.
Az allergia
Az allergia jelenti az immunrendszer túlzott működését, az ártalmatlan testidegen anyagokkal szembeni túlérzékenységét. Az allergiás reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük. A leggyakoribb allergének a háziporatka, a penészgomba, az állati szőrök, a virágpor (pollen), a fémek, színezékek, tartósítószerek, az időjárási tényezők. Az allergiában szenvedők száma a környezetszennyezéssel egyenes arányban nő.