Érvelő esszé felépítés

Az érv felépítése

1. Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.)
2. Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.)
3. Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt nem rosszalkodna.)

 

Az érvek fajtái

1. A definícióból levezetett érvek: valamely bizonyított tételt, definíciót használjuk

1. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek: alapja az okfejtés

1. A körülményekből levezethető érvek: pl.: Édes Anna elkövette a gyilkosságot, mert kegyetlenül bántak vele a gazdái.

1. Az összehasonlításon alapuló érvek: az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat).

1. A bizonyítékokból származtatott érvek: tények, statisztikai adatok, kutatási eredmények, jelentések, beszámolók stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.

1. Az ellentéten alapuló érvek: bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis.
2. Valószínűségen alapuló érvek: alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad. Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, hamarosan nagy vihar lesz.
3. Tekintélyre vonatkozó érvek: egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.

 

Az érvelés módszerei

 

1. A dedukció (levezetni lat.) módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.

általános → egyes (Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.)

egész → rész (Ez a vers nagyon zenei, mert szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták.)

 

1. Az indukció (bevezetni lat.) az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést.

egyes → általános (Caesar meghalt, Brutus meghalt, Szókratész meghalt. Minden ember halandó.)

rész → egész (Ez a vers szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták, tehát a vers nagy zeneiséggel bír.)

 

Az érvelő esszé: „a negyedik műnem”: tudományos téma irodalmi igényű megfogalmazásban. 

 

Az érvelő szöveg szerkezete:

• Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés
• Tárgyalás: 
  • a vélemény megfogalmazása
  • a fontosabb fogalmak értelmezése
  • a vélemény bizonyítása példával, példákkal, többféle érvvel
    • irodalmi példák (a feladat elvárásaihoz igazítva)
    • kitérők: személyes példák
  • (a saját vélemény megerősítése, átfogalmazása)
  • az ellenvélemény cáfolata
  • a saját vélemény megerősítése
• Befejezés: összegezés, a téma továbbgondolása, esetleg érzelmi zárás (idézet, kérdés, felhívás, humor stb.)

 

A jó érvelés: világos, meggyőző, a gondolatmenet tagolt és koherens; a hangvétel egyenletes.