A spártai állam az egyenlőséget próbálta érvényre juttatni mindentéren. Az ionokat elzavarták, az őslakosokat pedig leigázták, vagy rabszolgaságba taszították. A földet felosztották egymás között 9000 egyenlő részre, és a hozzájuk tartozó helótákat (leigázott akhájokat) akiket nem volt szabad eladni, hiszen az állam tulajdonát képezték. Az egyenlőség megtartása miatt tiltották a kereskedelmet, vas pénzt használtak. A kapott területet úgy osztották szét, hogy biztosítsa számukra az elegendő táplálékot. A spártaiak nem művelték a földet, hanem a helótáik dolgoztak rajta, ez az ő feladatuk volt. Egy másik társadalmi réteg, a perioikoszok körüllakók, ők is dórok voltak, csak nem rendelkeztek polgárjoggal. Ők látták el Spártát, kézműipari termékekkel. Spártának alapvetően zárt társadalma volt.
Államformája arisztokratikus királyság, mely nem vagyon, hanem életkor alapján szerveződött, s melyben két király uralkodott. A királyok a régi korok maradványai voltak, jelentőségük csekély. A háborúban hadvezérek, békeidőben a vallási életet irányították.
Tagjai voltak a vének tanácsának, melyben rajtuk kívül még 28 60 éven felüli ember vett részt. Ők irányították a népgyűlést (apella) melyben minden 30-adik életévét betöltött spártai polgár részt vehetett csak igennel és nemmel szavazhattak, eléje terjesztett kérdésekben, és ha gerussziának nem tetszett a döntés, fel is oszlathatta a népgyűlést. A vének terjesztették fel a kérdéseket is. Másik fontos szerv az Ephorosz.Egy 5 tagú bizotság, melynek tagjait (30 éves) egy évre választottak meg. Az állam tényleges irányítói, a végrehajtói hatalom, bíráskodás, a tisztviselők ellenőrzése.
Spárta egy katona állam volt, melyben a földművelést a helóták, az ipart pedig a körüllakók űzték.
Aspártai férfinak csupán katonáskodni, míg a nőnek harcra alkalmas fiúkat kellett szülni és nevelni.
Születés után a gyermeket rögtön egy ellenörző testület elévitték, ahol a szigorú tagok vizsgálták meg a gyereket. Ha életképesnek találták életben maradt, ha nem a Taügetosz hegyére vitték , és pusztulni hagyták. Ugyanis Spártának nem érdeke egy gyenge fiú léte. 7 éves koráig az anya nevelte, aztán elszakították a családtól, s közösségben, katonai fegyelemre tanították, s rajok ba szervezték. Eteknek a vezetője e legbátrabb és életre valóbb ifjú volt. A krüpteia egy próba volt, mely során meg kellett ölnie egy helótát. Ennek egyrészt az volt az értelme, hogy szoktassa a vérhez az ifjakat, másrészt pedig megfélemlítse a helótákat.