A hangok találkozásainak szabály-szerűségei: a mássalhangzótörvények

A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei:

1. Hasonulás

Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei:

a., részleges hasonulás:

A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban mindig jelöletlen. Fajtái:

(I) zöngésség szerinti részleges hasonulás

Ekkor az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátsó zöngésség tekintetében megváltoztatja az elsőt.

a., zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban

b., zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam

(II) képzés helye szerinti részleges hasonulás

Ekkor az n hang változik meg, az utána következő d vagy b hang m-mé változtatja.

b., teljes hasonulás

Az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához formálja a másikat.

(I) jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban

(II) jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb

2. Összeolvadás

Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j.)

3. Rövidülés

Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymásmellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár.

4. Mássalhangzó-kivetés

Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekintget.

Hasonló

  • Az egyszerű mondat

    A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb…

  • A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései

    A jó szónok tulajdonságai Tisztesség, találékonyság, szerkesztőkésség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadőkészség, nincs beszédhibája, határozottság. A szónok feladatai Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson: Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on…

  • A szöveg pragmatikai megközelítése

    -a beszéd során szövegeket hozunk létre – a szöveget a használat (pragmatika) szintjén az határozza meg, hogy mi a célunk, szándékunk vele -régen: a beszéd célja: gondolatközlés, ma már 6 különböző funkció: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, kérdő-értelmező utalás, kapcsolattartás, poétikai minőség  a szöveget csak a külső világból, a szituációból, a beszédhelyzetből érthetjük meg Könyvajánló Érettségi…

  • HANGALAK ÉS JELENTÉS VISZONYA

    A nyelvi jelek alapvetően mesterséges szimbolikus jelek. SZÓ = HANGALAK (H) + JELENTÉS (J) A nyelvi jel teste és jelentése közötti kapcsolat az emberek megegyezésén alapul. Ez alól kivételek a hangutánzó és hangulatfestő szavak, itt a hangzás tükrözi a szó jelentését. (pl. csörren, liheg, cikázik) A szavak esetében a jel érzékszervekkel felfogható, teste a szó…

  • A társalgási stílusréteg

    A hagyományos stilisztikák a következő tipikus stílusrétegeket különböztetik meg a szövegek stílushatása alapján: társalgási, hivatalos, publicisztikai, tudományos, előadói (szónoki), szépirodalmi stílus. Mindegyik stílusrétegnek van szóbeli és írott változata és legalább három stílusszintje (igényes, közepesen igényes, igénytelen). A társalgási stílus elnevezésben a „társalgás” kifejezés hétköznapi nyelvi kapcsolatokra utal (egyszerű, közvetlen beszélgetésre, odavetett félmondatokra vagy mindennapi leveleinkre, céduláinkra, üzeneteinkre)….

  • Az érvelő-meggyőző szöveg felépítése

    A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót A szónoki beszéd felépítése BEVEZETÉS Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a…