A hangok találkozásainak szabály-szerűségei: a mássalhangzótörvények

A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei:

1. Hasonulás

Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei:

a., részleges hasonulás:

A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban mindig jelöletlen. Fajtái:

(I) zöngésség szerinti részleges hasonulás

Ekkor az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátsó zöngésség tekintetében megváltoztatja az elsőt.

a., zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban

b., zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam

(II) képzés helye szerinti részleges hasonulás

Ekkor az n hang változik meg, az utána következő d vagy b hang m-mé változtatja.

b., teljes hasonulás

Az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához formálja a másikat.

(I) jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban

(II) jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb

2. Összeolvadás

Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j.)

3. Rövidülés

Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymásmellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár.

4. Mássalhangzó-kivetés

Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekintget.