A modern pénzrendszer

A pénz kialakulása:

1. Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só
2. Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas
3. Váltó – központi bank lesz a kibocsátója
4. Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet
5. Hitelpénz

Funkciói:

• Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk

• Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása időben eltér egymástól vagy a pénzmozgást nem követi árumozgás (adó, támogatás, hitel)

• Elszámolási eszköz – eredmény-kimutatás

• Kincsképző – A pénz önálló belső értékkel bír. Tartalékolás

• Világpénz – más országban is betölti a 4 funkciót

A modern pénz jellemzői:

• hitelpénz
• kényszer árfolyama van
• nincs aranyfedezete
• papírpénz, mert papíron van rögzítve, hogy mivel fizetünk
• Formája lehet:
  • jegybanki pénz – MNB bocsájtja ki
  • számlapénz – kereskedelmi bankoknál lévő számla

A pénzzel szemben támasztott követelmények:

• • keresettség – mindenkinek kell
  • értékállóság – sok éven keresztül használható legyen
  • tartósság – ne kopjon
  • oszthatóság – ezt a címletek biztosítják (6apró-6papír)
  • szállíthatóság – kis mennyiség, nagy érték
  • könnyű felismerhetőség – mindenki ismerje

A pénz hamisítása nagy gondot jelent manapság, éppen ezért a modern pénzt több hamisítás elleni biztonsági eszközzel látták el:

• a bankjegy oldalán a fej
• illeszkedő jel
• UV lámpás jelzések

A bankrendszer működése Magyarországon

A bankrendszer magában foglalja a pénzügyi tevékenységeket folytató intézményeket, a gazdálkodókkal és az állammal való kapcsolatát is. 1987-ig egyszintű bankrendszer volt. Az MNB és az OTP látta el a pénzügyi feladatokat. A kétszintű bankrendszer 87-től van. A felső szinten az állam tulajdonában álló MNB Zrt. áll, alatta pedig kereskedelmi vagy üzleti bankok. A magánszféra a pénzügyeit a kereskedelmi bankokban bonyolíthatják le.

Több különböző pénzügyi, kiegészítő intézményt ismerünk:

• biztosítók

• hitelszövetkezetek

• takarékszövetkezetek

Az MNB feladatai

• meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát;

• kizárólagos jogosultként törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet és érmét bocsát ki

• hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt (ezzel kapcsolatban devizaműveleteket végez);

• támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását

• a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kialakítja, szabályozza és működteti a pénzforgalmi rendszert;

• feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

A Monetáris Tanács

• Az MNB alapfeladataival kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete a Monetáris Tanács (MT). A Monetáris Tanács havi rendszerességgel dönt a jegybanki alapkamat mértékéről.

• A Tanács tagjai döntésük meghozatalakor, gondosan mérlegelik, hogy az aktuális gazdasági folyamatok és az inflációs cél igényli-e, hogy megváltoztassák (emeljék vagy csökkentsék) az alapkamatot.

• Az MT tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei („belső tagok”), valamint az Országgyűlés által választott közgazdászok. Utóbbiakat „külső tagoknak” is hívják. Az MNB elnöke egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Minden Monetáris Tanács tag mandátuma 6 évre szól és nem meghosszabbítható.

A kereskedelmi bankok feladatai

• 3 kötelező tevékenység:

  • betétgyűjtés (passzív ügylet)

  • hitelnyújtás (aktív ügylet)

  • folyószámla vezetés

• Egyéb pénzügyi tevékenységek (minimum 9):

  • biztosítás

  • valutaforgalmazás/váltás

  • devizaszámla vezetés

  • értékpapír forgalmazás

  • széf ügylet

  • pénzváltás

  • tanácsadás

  • utalás

  • lízing tevékenység

  • factoring (követelés átvállalása)

  • forgalomból kivont pénzek cseréje