A dualista állam

A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTE

• Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról.

  • alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok)

  • a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna

  • mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezetőréteg elutasítja Kossuth tervezetét

• Deák 1865-ben jelenteti meg a Pesti Naplóban „húsvéti cikkét”.

  • alapgondolata, hogy a birodalom két fele, Magyarország és Ausztria, egyesüljön egy közös uralkodó alatt, mint két egyenlő jogokkal bíró ország

  • Deák kifejezte, hogy a magyarok hajlandóak lemondani bizonyos mértékű önállóságról a birodalom egysége érdekében.

• 1865-ben Ferenc József újra összehívja az o.gy.-t, és megindulnak a tárgyalások a kiegyezésről. (A tárgyalást magyar részről Deák híve, gr. Andrássy Gyula vezeti.) Ezek két év alatt sikerre vezetnek.

• a magyar országgyűlés 1867-ben törvénybe iktatja a kiegyezést. F. J. Andrássyt kinevezi miniszterelnöknek. Ezzel a magyar történelem új, gyors fejlődést hozó szakasza kezdődik el, amelyet a dualizmus korának nevezünk (1867-1918).

• az 1867-es kiegyezéssel megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa egyik nagyhatalma. Területe 600 000 km² (Európában a 2.), népessége 35 millió (Európában a 3.).

A DUALISTA ÁLLAM SZERVEZETE

• az O-M. Monarchia már nevében is jelzi, hogy ez egy kétközpontú (dualista) állam. /Másik neve, főleg idegen nyelveken, még világosabban jelzi ezt: Ausztria-Magyarország./ A két alkotmányos monarchiának, Ausztriának és Magyarországnak saját uralkodója, saját parlamentje, saját kormánya, saját törvényei vannak. Mégis összekötik őket a következők:

  • az osztrák császár és a magyar király mindig egy és ugyanazon személy (Ferenc József),

  • közös a hadsereg, amelynek főparancsnoka az uralkodó 

  • van egy közös kormány, amely azonban kizárólag három minisztériumból áll: 1. külügy, 2. hadügy, 3. ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Ezek az ún. közös ügyek.

  • a közös kormány ellenőrzésére mindkét parlament kiküld 60-60 képviselőt, ezek az ún delegációk (delegálni = kiküldeni)

• megvalósul a gazdasági kiegyezés is:

  • a közös ügyek vitelének költségeit 70%-ban Ausztria, 30%-ban Magyarország állja (ez kb. megfelel a két ország gazdasági fejlettségének)

  • egységes belső piac alakul ki: eltörlik a belső vámhatárokat, közös valutát vezetnek be (korona), összehangolják az adókat, a mértékeket, a közlekedést és a hírközlést 

  • a megállapodás értelmében a gazdasági ügyeket 10 évente újra kell tárgyalni és meg kell hosszabbítani

A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE

• pozitívumok:

  • az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt

  • lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését

• negatívumok:

  • Kossuth: „a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál” – ez igaz is volt, ugyanis a Monarchia rendszerét nem lehetett megreformálni, mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között – Kossuth híres „Kasszandra-levelében” tiltakozott a kiegyezés ellen

  • a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna

  • emiatt a merevség miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerű volt, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott