Varró Dániel

József Attila-díjas író, műfordító. Napjaink irodalmát meghatározó egyénisége.

I. Élete

• 1977-ben született Budapesten;

• Közgazdasági gimnáziumban érettségizett;

• Az ELTE magyar- angol szakán végzett;

• 1999-ben jelent meg a Bögre azúr című verseskötete;

• A Túl a maszathegyen kötete 2003-ben jelent meg;

• majd a Szívdesszert 2007-ben;

• 2010 óta mondókagyűjteményeket adott ki;

• Jelentős fordításai vannak, mint például Lewis Carroll: Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán;

• Napjainkban is aktív.

II. Túl a maszathegyen

• 2003-ban jelent meg;

• Muhi Andrásról, egy kisfiúról szól, aki akarata ellenére felveszi a harcot a pacák ellen, a Paca cárral kell megküzdeni;

• minél koszosabb valaki, annál elfogadhatóbb a Pacák földjén;

• kisregény, verses regény;

• egyik tagja a Szösz néne c. vers.

III. A tétel gerincéhez érkeztem. Bemutatom a Túl a Maszat hegyen és a Szösz néne című vers postmodern és hermeneutikus és avantgárd vonásait.

• A hermeneutika (HER-ME-NEU-TIKA) a 20. században kialakult filozófiai irányzat, mely szerint a nyelv eszközeivel mindent ki tudunk fejezni, mert amit nem tudunk, az nem létezik;

• alapját az osztrák Wittgenstein fektette le;

• Varró Dániel azonosul Wittgenstein elképzeléseivel;

• Vörös Sándor, Milne Micimackó vagy Exupery Kisherceg munkájához hasonlóan Varró Dániel verseit is gyerekeknek olvassák föl, de valójában csak a felnőttek érthetik meg;

• verses mese;

• a műnek 3 rétege van:

  • valóság,

  • képzelet,

  • érzelmek,

melyek visszatükröződnek a nyelvben.

• a műre jellemző az avantgárd stílus is;

• a kötet ajánlását Teslár Ákosnak címzi, aki személyes jó barátja az írónak; együtt találták ki a történet keretét, segített az írónak a dramatizálni.

• Az első részben részben megszólítja a közönséget a kedves, apró, sziasztok szavakkal. Gyerek olvasókra számít;

• (Ahogy már említettem) a mű főszereplője Muhi András, egy átlagos kisfiú, aki a pacákkal, a kosszal küzd meg. Ezzel minden kisgyerek nap mint nap azonosul, hiszen óhatatlanul koszosak lesznek;

• A történet olvasása közben Andris különböző szituációkba keveredik, felveszi a harcot a pacákkal;

• Megjelenik az intertextualitás, Makula bácsi az olvasókat Matula bácsira, Fekete István Tüskevár című művének szereplőjére emlékezteti;

• A mű rétegei:

• 1. Valóság:

  • idős néni dudorászik magában;

  • poros a lakása, „porcicái” vannak;

  • takarítók jönnek, mert segíteni szeretnének neki kitakarítani („szösz van a porcica kunkori bajszán, szösztelenítsünk, portalanítsunk, föltakarítsunk, Szösz néne?”);

  • Szösz nénében a világot elfogadó idős korosztály jelenik meg, erre mutatnak a „dudorászik”, „nem szegi kedvét” kifejezések.

• 2. Képzelet, fantázia birodalma, szavak és kifejezések alapján:

• „Ahol sosem voltunk még, Te meg én”- nem létező helyre utal, E/2 használatával bevonja az olvasót, személyes élménnyé kívánja tenni a verset;

• Maszat hegy, Szösz néne – elmosódik a valóság és a képzelet határa;

• boldogság és elégedettség hatása érződök;

• A vers nyelvi elemzése

– n és ö hangok dominálnak;

– vegyes magánhangzó készlet: első két sorban a, e, o, ö, i hangok fordulnak elő;

• 3. Érzelemi világ

• hangutánzó és hangulatfestő szavak jelennek meg benne, mint például

• „vén kora tavaszán” – a tavasz pozitív stílusértékű szó, kioltja a „vén” szó kellemetlen hangulatát;

• „sipítoztak a takarítók” – nevetségessé válik a kifejezés;

• „dudorászik” – vidám hangulatot áraszt, kellemes közérzetet;

• Költői alakzatot is találunk benne, halmozást: „Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz, nem lesz ennek rossz vége? Csupa szösz a nyugdíjm csupa szösz a TAJ-szám, szösz van a porcica kunkori bajszán”;

• Szópárok: hokedli- nokedli;

• Figura etimologica: „szösz van a szöszömön”;

• A verse a játékosság nagymértékben jellemző;

• Időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű.