A szegénység mutatói, jellemzői, egyéni és társadalmi következményei

1. A szegénység fogalma, kategóriái és mérése

2. • a szegénység fogalma

     • • Európa Tanács (1998): szegény az az egyén vagy család, aki nem rendelkezik elég forrással ahhoz, hogy olyan életfeltételekhez jussanak, olyan tevékenységekben és életfolyamatokban vegyenek részt, amelyek a társadalomban általánosan elfogadottak

→ ez nem csak az anyagi javak hiányára utal, hanem arra is, hogy a források hiánya kirekeszthet a társadalmilag fontosnak tartott tevékenységekben való részvételből

1. • • • vagyis a szegénység a pénzhiány, és ebből következően a kulturális és társadalmi tőke hiánya → ezáltal a szegények olyan tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nehéz kikerülni

       • depriváltság (gyakran használt kifejezés a szegénységgel kapcsolatban): deprivált az a személy vagy család, aki nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a többségnek rendelkezésére áll, vagy amit az adott társadalom mindenki számára elérendő minumunak tart

1. • a szegénység kategóriái

     • • a mérés módja szerint

         • • objektív szegénység = statisztikailag mérhető szegénység

             • • abszolút szegénység: létminimum alatt, létfanntartási bizonyatlanság

               • relatív szegénység: jelentős elmaradottság az adott társadalom átlagos viszonyaitól

           • szubjektív szegénység: a megkérdezett személy vagy család a megkérdezés pillanatában szegénynek érzi magát

       • időtáv szerint

         • • tartós szegénység: szegény családba való születés → a szegénység kulturájának és tudatának átöröklése

           • átmeneti szegénység: olyan személyek, akik jelenleg szegények, de valószínűleg rövid időn belül kikerülnek ebből az állapotból — pl. GYES-en vagy GYED-en lévők, pályakezdők

           • átöröklődő/gyermekszegénység: hátrányos helyzetű szülők gyermekei → éhezés, eszközhiány, nem megfelelő öltözködés, oktatás hiánya

       • a szegénység típusa szerint

1. • • • • • hagyományos szegénység: már a rendszerváltás előtt is — alacsony végzettség, inaktivitás, kistelepülésen élés, csonka- vagy sokgyermekes család, rokkantság, tartós betegség

           • új szegénység: a rendszerváltás után jelentkezik — munkanélküliek, pályakezdők, hajléktalanok, elszegényedő középosztály és nők

           • demográfiai szegénység: az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle — pl. gyermekkor, gyerekvállalás, időskor

           • etnikai szegénység: cigányok

1. • a szegénység mérése

     • • szegénységi index — EU-s szegénységi kérdőív alapján — pl. kérdések:

         • • Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?

           • Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?

           • Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?

           • Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?

           • Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal?

           • Van-e telefonja?

           • Van-e színes TV-je?

           • Van-e kocsija?

1. • • • • • Van-e mosógépe?

→ ha ezekbők 4 egyszerre nem teljesül, akkor a megkérdezett depriváltnak számít

1. • • • a mérés problémái

         • • nem könnyű objektív, mindenkire használható mérőszámot és módszert találni

           • szegénységi küszöb: ezalatt szegény egy háztartás — meghatározása a létminimum kiszámítása (EU-s módszertan: az átlagkereset 60%-a alatt)

           • a létmimimum kiszámítása: fogyasztási kosár → nincsenek sem egyéni, sem regionális különbségek → minden benne van, amire a megítélés szerint egy (pl. négytagú) családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás, stb.) → kritika: az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól

2. A szegénység Magyarországon

1. • a rosszabbodó szociális helyzet és a kirekesztettség Magyarországon

     • • a rendszerváltás után:

         • • megszűnik a munkahelyek 1/3-a (4,8 millió → 1,5 millió; 2010-ben is csak 3,7 millió)

           • robbanásszeráen megnőnek a jövedelmi és szociális különbségek

             • • a lakosság 1/3-a szegénynek számít

               • 10%-a tartósan leszakadt

       • alacsony a munkaképes korú lakosság aktivitása: 55% (EU-s átlag: 64%) → növekszik a munkanélküliség → a lakosság jelentős része elszegényedik

       • 2008-2009-es válság → tovább romlik a helyzet: az alsóközépsztály egy része elszegényedik, veszélyeztetetté válik

1. • a magyarországi szegénység

     • • Magyarország lakosságának kb. 1/3-a szegény (< 73 ezer Ft/fő/hónap)→ szétszakadó társadalom — egyik része Ny-Európa szintjéhez, a másik a harmadik világéhoz közeledik

       • EU-s módszertan szerint: a lakosság 17%-a szegény

       • mélyszegények (tartósan kirekesztettek a társadalomból): 11%

       • tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak → a munkanélküliek 48%-a szegény

       • befolyásoló tényezők még:

         • • családi helyzet: a gyermekes családok 40%-a, a nagycsaládosok 60%-a, a csonka családok 45%-a szegény

           • a nyugdíjasok 50%-a szegény

           • etnikai viszonyok: a cigányság többsége nyomorban él → egy cigány újszülöttnkek tízszer nagyobb az esélye, hogy mélyszegénységbe születik

           • regionális különbségek → ld. 15. témakör

             • • legelszegényedetteb régiók: Kelet- és Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl → a lakosság többsége cigány, de a szegények többsége nem cigány

1. • • • • • egyéni tényezők: tartós betegség, fogyatékosság, hajléktalanság

1. • • • gyerekszegénység

         • • a magyar gyerekek 20%-a él az EU-s szegénységi küszöb alatt

           • a szegény családok

             • • bevételük szinte egészét a gyerekekre fordítják

               • súlyos problémák: lakásfenntartás, iskolába való eljutás, nincstelenség (pl. megfelelő öltözet hiánya)

               • uzsorakölcsönök elszaporodása

1. • • • a cigányság és a szegények a társadalmi gettóban

         • • ma a cigány férfiak 20%-a dolgozik (a rendszerváltás előtt 90%-uk)

           • a szegénységük történeti-társadalmi-kuturális okai:

             • • rendszerváltás

               • alacsony iskolázottság

               • munkaerőpiac: erős diszrkimináció

               • (munkahelyek nagymértékű megszűnése)

               • (szegény települések → teljes kilátástalanság)

           • Magyarország: cigányság ≠ szegénység → a népességnek kb. 6-7%-át teszik ki

           • települések kevés munkalehetőséggel → általában a cigányok dolgoznak többet, csak feketén

           • a segélyezettek fele él cigány családokban

           • előítélet: azért szülnek gyereket, hogy több segélyt kapjanak → jobban tudjanak élni — nem igaz:

             • • kulturálisan máshogy tekintenek a gyerekvállalásra: a gyerek a jövő, “Isten ajándéka”

               • minél több a gyerek, annál kisebb az egy főre jutó segély összege

       • a cigányság felzárkózatása

         • • Kádár-korszak: megítélés: társadalmi réteg → fel kell számolni → “CS-házak” (csökkentett értékű lakóhelyekre való költöztetés)

           • 2004-ig roma felzárkóztató program → sikertelen volt

           • azóta nincs külön program, beolvadt a hátrányos helyzetűeket segítő programba

3. A szegénység okai és a veszélyeztetettek csoportjai

1. • a szegénység okai lehetnek:

     • • biológiai-fiziológiai: sem az egyén, sem a társadalom nem tehet róla — természettől függő hátrányokból adódik → csökkentés: leghatékonyabban támogatásokkal

       • természeti: természeti katasztrófák, csapások — pl. árvíz, tűzvész, járványok

       • gazdasági: vagyontalanság, termelési válságok, munkanélküliség, deviza-válság

       • társadalmi: sem az egyén, sem a természeti körülmények nem tehetnek róla — csak a társadalmi struktúra — az előnyösebb helyzetűek kihasználják a lehetőségeket → a szegények a mardékon osztoznak

       • egyéni-társadalmi okok: bűnözés, alkoholimus, rossz munkaerkölcs, felelőtlen életmód, felelőtlen gyermekvállalás, családon belüli erőszak

1. • kockázati tényezők és a veszélyeztetett csoporok

     • • tényezők: munkanélküliség, alacsony végzettség, magas gyerekszám, lakókörnyezet, etnikai hovatartozás → ld. a magyarországi szegénységnél

       • veszélyeztetettek: alacsony végzettségűek, cigányok, fogyatékosok, gyermekek, sokgyerekes családok, csonka családok, munkanélküliek, a munkaerőpiacrol kiszorult aktív korúak, falusi lakosság, elmaradott térségek lakossága

4. A szegénység egyéni és társadalmi következményei

1. • a szegénység egyéni következményei — mentális és fizikai következmények

     • • otthon elvesztése → további süllyedés

       • alultápláltság, alapvető higiénia hiánya → egészségi állapot romlása, krónikus betegségek → alcsonyabb várható élettartam

       • gyermekek: rossz fejlődési feltételek → iskolai sikertelenség, tapasztalathiány → nehezebb boldogulás az életben, kirekesztettség és beszűkülés

       • “civilizációs betegségek” — pl. asztma → rokkantnyugdíj, segély → átadás a következő generációnak is

       • lelki betegségek: depresszió, pánikbetegség, stressz

       • deviáns viselkedések: alkoholizmus, kábítószerfüggűség, bűnözés

       • anyagi gondok → családon beli nehézségek: erőszak, válás

       • a mobilitás válása

       • társadalmi kapcsolatok hiánya, hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága → társadalmi kirekesztés

       • kiszolgálgatatottság a természeti csapásokkal szemben

1. • a szegénység társadalmi következményei

     • • veszélyezteti a gazdasági fejlődést

       • szegények: nem tudnak részt venni a közteherviselésben, de szükségük van szociális ellátásokra → a társadalom többi része kényszerül eltartani őket, nincs egyensúly → társadalmi feszültség

       • kialakul a “szegénység kutúrája” → szegénységtudat → szubkultúra → öröklődik → tovább csökken a felzárkózás esélye

       • fekete- és szürkegazdaság és -munka elterjedése

       • “megélhetési bűnözés”

       • erősödhet a rasszizmus

       • növekvő szakadék a szegények és a gazdagok között → két részre szakadó társadalom — szegregátum: vagyon szerinti területi elkülönülés

5. A szociális ellátórendszer és a segélyezés kérdése

1. • családi ellátások

     • • gyermekekhez kötött családi pótlék — nem nagy összegű

       • GYES: alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás 3 éves korig

       • GYED: egészségbiztosítás keretében, nem szociális juttatás, a jövedelemkiesést pótolja

       • GYET: “főállású anyaság” — saját háztartásban 3+ kiskorú gyermek nevelése

       • helyi önkormányzati segélyek a szegény családoknak

1. • programkísérletek

     • • 2007-től 25 évre gyermekjóléti program → kevés eredmény

       • továbbképzések → használhatatlanok, nem működtek

   • munkáltatók ösztönzése támogatásokkal

     • • tartós munkanélküliek alkalmazása

       • ahogy lejár a támogatás, elbocsátják őket → rövidtávú, nem hatékony megoldás

   • segélyezés

     • • a mélyszegényeknek csak 1/5-e jut rendszeres szociális segélyekhez → általában a legszegényebbek nem jutnak hozzá a segélyehez

       • a havonta egy főre jutó segély összege max. 26 ezer Ft

       • csak a munkavégzésre egészségi okokból képtelenek részesülnek szociális segélyben → a rászorulók többi részének: segély helyett ún. rendelkezési állási támogatás → el kell fogadniuk a nekik felkínált munkát

       • érvek

         • • a segélyezés mellett:

             • • növeli a gazdasági hatékonyságot

               • hatásos: csak az kap ellátást, aki anyagilat rászorul → optimális esetben megszűnteti az abszolút szegénységet, mint jövedelemhiányt

1. • • • • • a segélyezés szűkítése mellett:

             • • jóléti függőséget okoz → nem ösztönzi munkakeresésre a szegényeket → szegénységi csapda

               • értelmetlen vagy megbélyegző segélyek kizárása

               • nem hatásos: sosem jut el minden rászorulóhoz

               • nem hosszútávú megoldás

               • munkához vagy tevékenységehez kötés? — pl. közmunkaprogram, tanulási kötelezettség