A vállalatok szervezeti formái

A tulajdonformák szerint vannak:

  • állami
  • önkormányzati
  • szövetkezeti
  • magánvállalatok.

A modern gazdaságokban valamennyi forma megtalálható. A társas vállalkozási formák a gazdaság meghatározó elemei. Lényeges tulajdonságuk, hogy a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások. Az alapítók lehetnek természetes személyek (emberek) vagy jogi személyek (különböző szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelőssége. Korlátlan a felelősség, ha a tagok minden létező vagyonukkal felelnek a társaság üzleti kötelezettségeiért. Korlátozott a felelősség, ha a társaság tagjai csak a bevitt vagyonukkal és az ott elért jövedelmükkel felelnek a cég tartozásaiért. A társas vállalkozási formák legnagyobb előnye a rugalmas tulajdoni szerkezet. A tulajdoni részesedések megvásárlásával az önmagukban is társas vállalkozások egymás résztulajdonosaivá válnak. Ezzel ún. leányvállalatok szövevénye jön létre. A más vállalatok részesedéseit kézben tartó vállalati központot holdingnak nevezzük.

A vállalatok fajtái tulajdonosok szerint:

Állami

Önkormányzati

Magán

Vegyes tulajdonú

A vállalatok fajtái méretük szerint:

Kis

Közepes

Nagy

A vállalatok fajtái tevékenységük jellege körük szerint:

Termelő

Szolgáltató

Kereskedelmi vállalatok:

  • Ipari
  • Mezőgazdasági
  • Bel-és külkereskedelmi
  • Kis- és nagykereskedelmi vállalatokat

Hasonló

  • A vállalat kínálata

    Tétel részei: Gazdálkodás, gazdaságosság Költség, kiadás, ráfordítás, bevétel fogalma Üzemszünet és fedezet A vállalkozás gazdálkodásának eredménye   Gazdálkodás, gazdaságosság Gazdálkodás: a termeléssel, az elosztással, a forgalommal és a fogyasztással kapcsolatos műveletek céltudatos megszervezésére, a rendelkezésre álló gazdasági javak és a munkaerő ésszerű felhasználásra irányuló tevékenység. Gazdaságosság elve: -Maximum elv: ha a rendelkezésre álló eszközökkel a…

  • Az állami és önkormányzati költségvetés

    Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben a következő módon szemléltethetjük:   Az állam bevételei Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a következők: gazdálkodó szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és…

  • A kötelmi jog

    Tétel részei:  Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítés és a megszegés A szerződés megerősítése, biztosítékadás Adásvételi, vállalkozói, bérleti és letéti szerződés   Szerződés: a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Köthető: szóban, írásban, ráutaló magatartással…

  • A gazdaság főbb sarokpontjai

    A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (grossnationalproduct, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem pedig azt,…

  • Egy kisvállalkozás alapítása

    A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás:Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre…

  • Konjuktúra, dekonjuktúra

    A konjunktúra általában bizonyos eseményeknek és viszonyoknak összetalálkozása és összekapcsolódása; a gazdasági életben ezen az elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor például valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál…