A reneszánsz életszemlélet megjelenése Balassi Bálint költészetében

Feleletem során a reneszánsz, mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat megjelenését fogom bemutatni Balassi Bálint költészetében.

Balassi Bálint a 16. század legműveltebb embere, első nagy magyar lírikus, a magyar líra első nagy megszólaltatója, a reneszánsz korszak legelismertebb magyar költője. Lírai alkotásaink körében, az első magyar nyelvű versek megírója, a hazafias és szerelmi líra megteremtője. Ő rendezi először ciklusba verseit, s alkotja meg a Balassi-strófát (6-6-7 szótag, minden sor a belső rímek által 3 részre tagolódik; rímszerkezete: AAB CCB DDB). A kor történelmi változásai mély benyomással hatnak rá, felismeri a korabeli M.o. helyzetét, jelentőségét.

Történelmi kor áttekintése:

• Mátyás halálát (1490) követően az ország véres csatatérré változik
• 1541-ben az ország 3 részre szakad  osztrák+török sanyargatás  védekező álláspont
• Késői feudalizmus kora  feudális erők növekedése, polgári erők gyengülése
• reformáció + ellenreformáció kora

Stílusirányzatok:

• • • • Reneszánsz

• időtartam: 14.-16. század
• szó eredete francia  renaissance= újjászületés
• központ: Firenze, Medici-ház
• Jellemzői: kultúra világiasodása, antik minták alkalmazása, személyiség fontossága, szerelem, emberi szépség ismételt csodálata
• a latinnal szemben már magyar nyelven is megjelennek reneszánsz alkotások
• műfajok: líra, epika, dráma
• humanizmus:  emberközpontúság, a reneszánsz ideológia vezéreszméje, mindennek a központja az ember, elvezet a reformációhoz
• reformáció: északi-országok kispolgárjainak antifeudális mozgalma.
  1517: Luther  Wittenberg, 91 pont  katolikus egyház megtisztítása  csak a Biblia az alap
  anyanyelvű fordítások szorgalmazása  1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia
• M.o.-on a 16. jelenik meg csak a stílus a polgárság hiánya végett
• a kor nagy alakjai: Heltai Gáspár(fabulák), Bornemissza Péter(prédikátor-író), Tinódi L. Sebestyén(históriás énekek)

Balassi Bálint élete:

• • • • 1554-ben született Zólyom várában
      • apja: Balassi János földesúr zavaros anyagi + politikai helyzet
      • nevelője: Bornemissza Péter író, prédikátor
      • 1565: Nürnbergben folytatta tanulmányait
      • 1569: apját hamis vádak miatt letartóztatják, a család a fogságból megszökött  Lengyelországba menekül a család
      • 1572: első műve nyomtatásban: Beteg lelkeknek való füves kertecske (fordítás) + időközben Báthori István erdélyi fejedelem ellen harcol, fogságba esik de jól érzi magát a művel udvarban  követi Báthorit Lengyelországba 1576: Báthori lengyel király lesz Balassit Bálintot felségárulással gyanúsítják, kénytelen hazatérni
      • 1578: Beleszeret Losonczy Annába(férjes asszonyÖ  a viszonzott szerelem hatására 6 év alatt igazi lírai költő válik belőle
      • 1579: hadnagyként a török ellen harcol
      • 1584: Házasságot köt első unokatestvérével, Dobó Krisztinával  vérfertőzés + felségsértés vádja
      • 1589: törökök elleni hadjárat híréra L.o.-ba bujdosott  Itt írja Célia-verseit
      • 1591: Hazatér és beállt a végvári katonák közé Esztergomba
      • 1593: török elleni háborúban megsebesül
      • 1594: meghal Esztergomban

Költészete: 4 részre osztható

• vitézi versek
• hazafia versek
• szerelmes versek
• istenes versek

1.Vitézi versek:

• A korabeli európai humanista költészetben a vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc

• a 16. században eddig csak históriás énekek szóltak a katonákról  epikus anyagát alakítja át Balassi vitézi énekeiben

• témák: végvári vitézek dicsérete, vitézi élet bemutatása mivel katonáskodott, hiteles képeket tudott festeni a végek életéről

• felismeri az ország történelmi szerepét, felelősséget érez a hazáért, a kereszténységért

• A végek dicsérete: Egy katonaének

• szerkesztés uralkodó elve: a hármas szám: Balassi-strófa, 3×3 versszak, hármas tagolás, pillér

• hárompillérű verskompozíció: 3 pillér  1., 5., 9., strófa

• 1. vsz: Az első pillér. Költői kérdés, amely önmagába rejti a választ is: a végvári életforma a legszebb a világon.

• 2.-4. vsz: Az 1. strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozata.

• 5. vsz: A második pillér, a vers középpontja. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli  emberiség és vitézség magatartás  legfőbb érték
  A reneszánsz korban a hívnév szerzés presztízskérdés lesz.

• 6.-8. vsz: szereplők, színhely, események azonossága, de az életforma árny oldala kerül előtérbe  hangulati-tartalmi ellentétek vehetőek észre az előző strófákhoz képest

• 9. vsz: a harmadik pillér. Érzelmi kitörés, dicséret, az utolsó sorban pedig a költő szerencsét kíván a végvári vitézeknek.

• a természet szeretete humanista, reneszánsz vonás

• hasonló vitézi ének: Borivónak való

2.Hazafias líra:

• E tematika megteremtése az ő nevéhez fűződik, ő nevezte Mo.-t először „édes hazájának”

Ó én édes hazám, te jó Magyarország:

• 1589-es búcsúvers (Lo.-ba ment)

• a katonáskodástól, a katonáktól való búcsúzás túlsúlyban van búcsúzás sorrendje a humanista értékrendet követi

• búcsúzik a vitézektől, a vitézi élet kellékeitől, a lovaktól, a helyszínektől, rokonaitól, barátaitól, nőktől, majd szerelmétől Losonczy Annától, végül verseinek megsemmisülését kívánja

• csak a múlt visszahúzó emlékeit említi, nincs jövőkép  Búcsú Váradtól versével ellentétben

• minden versszak végén más-más búcsúzási forma található

3.Szerelmi líra:

• első és komoly szerelme: Losonczy Anna 6 évig viszonozza a költő érzéseit  férje halála után hallani sem akar a rosszhírű és szegény Balassi házassági ajánlatáról.

• verseiben először Annának (1578-84) majd Júliának (87-től, második korszak) nevez

• szerelmi líra megteremtője, a reneszánszra jellemzően nyíltan, bátran írja le érzéseit.

• a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet, az emberi élet egyik fő értékének tekintette

• kívülállóként szemléli az imádott nővel való találkozást

• jellemző: virágszimbolika, fokozásos ismétlés, halmozás

• különösen fiatalkori udvarló verseire jellemző: trubadúrlíra, majd a Petrarca hatása

• a Júlia-verseket egy nagyobb ciklusba rendezte:

Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

• Udvarlóvers

• Hasonlatok, metaforák sorozata

• 1. vsz: Boldog felkiáltás, a találkozás öröme

• 2.-5.vsz: Metaforasor, melyben sok virágmetafora  ekkor még semmi köze a népköltészethez

• 5.vsz: összefoglalása az előző négynek

• 6.vsz: záró versszak, amely a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnő közötti végtelen távolság

• ütemhangsúlyos vers

Célia versek:

• 1590-91-ben írta Lo-ban

• Balassi szerelmi költészetének utójátéka

• régebbi felfogás szerint a versek Wesselényiné Szárkándy Annához szóltak

• sokkal csendesebb szerelem  hiányoznak az indulatok, a nagy háborgások

• azonban sokkal kimunkáltabbak, igényesebbek

Kiben az kesergő Céliárul ír:

• A költő a kesergő Célia képét festi meg a versben

• túlnyomó részt hasonlatok uralkodnak a versben

4.Istenes versek:

• • • • Életének leghányatottabb szakaszában, mikor élete minden szempontból válságba került, írta ezen Istenhez címzett verseit  békességért és bűnei bocsánatáért könyörög. Magabiztosan, számon kérő módon, érvekkel vitázik Istennel

      • a vallásos téma mellet szerepet kap a halál is

Adj már csendességet:

• nem találja a világban harmóniát, szerencsétlen életének keserve szólal meg a versben

• nem középkori alázatosság, hanem reneszánsz szemlélet tükröződik

• felszólító módú igék sorozata

„Sas volt ő az apró madarak előtt”- írta róla Rimay János tanítvány, költőbarát