Puskin Anyegin című regényével vált ismerté a világirodalomban. A címadó főszereplő jellemére a byronizmus, a kor divattá vált spleenje jellemző, mely világfájdalmat, mélabút rezignált lelkiállapotot jelent. Ezt a világképet az angol romantikus író, Lord George Byron idézi meg először a Childe Harold zarándokútja című alkotásában.
Az orosz romantika társadalmi háttere
az orosz irodalom a romantikával vált nemzetivé és európaivá
a feudális viszonyok elavultsága áll a háttérben (cári önkény)
lendületet adott a romantika kibontakozásában a Napóleon felett aratott diadal 1812-ben felerősítette a felvilágosodás szabadságeszméit is dekabrista mozgalmak elbuktak
a politikai-társadalmi cselekvéseket a rendőri-besúgórendszerrel lehetetlenítették el, ezért a nemzeti lét szellemi ereje az irodalomban összpontosult
A romantika általános ismérvei
az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata
az időszaka a XVIII. sz. legutolsó éveitől a XIX. sz. első két harmadát foglalja magába, azonban egyes országokban még a XIX. és XX. század fordulóján is létezik pl.: Jókai művészetében
országonként mást jelent, illetve az egyes művészeti stílusirányzatokban
a klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele: illúzióvesztés és kiábrándulás a társadalomból, csalódás a felvilágosodás eszméjében, a „ a híres józan észben ”, elveszítették
első hullámai Németországból és Angliából indultak ki, a francia forradalom ugyanis ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között
az irodalomból bontakozott ki
a művész teljes szabadságát, egyéniségét hirdette, legfőbb forrása a fantázia
új témák, műfajok jelentek meg
érdekesnek találták a múltat menekültek a jelentől pl.: Rege a csodaszarvasról a Buda halálában
felfedezték a saját nemzeti múltjukat, népi kultúrát, ősvallásokat, mítoszokat kerestek, ha nem leltek, akkor maguk alkottak
orientalizmus, egzotizmus vágy a titokzatos, színes Kelet világa után
igyekezett elmosni a hagyományos műnek és műfajok határát kevert műfajok jöttek létre: ballada, verses regény, románc, drámai költemény
az összes műfajt lirizálták érzelmiség, titokzatosság, egyediség
a cselekménybonyolításban különleges helyzetek, érdekfeszítő események jelennek meg
erőteljesek a jellemkontrasztok, gyakran eltúlzottak a jó és rossz tulajdonságok is
a pátosz, az ünnepélyesség, az ékesszólás jellemzi a műveket
Puskin pályaképe
született 1799-ben Moszkvában, főnemesi családban
teljes neve Alexandr Szergejevics Puskin
családjában felfedezhető az egzotik vérvonal (anyai dédapja etióp)
felelőtlenül nevelték
beszélt és sokat olvasott franciául
tanulmányait a tisztviselőket képző líceumban folytatta
munkáját külügyi kollégiumban kezdte meg titkárként
lázíttó hangú versei miatt I. Sándor orosz cár száműzte
később visszatért Moszkvába, I: Miklós orosz cár udvari költője
megnősül 1831-ben, felesége ünnepelt szépség, de botránya miatt Puskin párbajra készül, ahol halálosan megsebesül
1837 januárjában hal meg
Fő művei: A cigányok, A kaukázusi fogoly, A bahcsiszeráji szökőkút
Anyegin
Keletkezéstörténete, témája
7 éven át írja (1823 májusában kezdi Kisinyovban, 1830 őszén fejezi be Bolgyinón)
többször változtatott a mű cselekményén
teljes változata 1833-ban jelent meg
témája: „a felesleges ember típusának bemutatása”. A korabeli orosz irodalomkritika korunk hőseként emlegeti.
a művet az „orosz élet enciklopédiájának” nevezik, hiszen az író végigvezeti az olvasót a korban lehetséges valamennyi életstíluson. Tudomást szerzünk a kor divatjáról, a társas élet szokásairól, a közigazgatásról, az utak állapotáról. Képet kapunk a fővárosi elit mozgalmas, és a vidékiek nyugodt lassú életformájáról.
Szerkezete
műfaja: verses regény a verses epika a romantika korában nepszerű hangsúlyt kap a líraiság, az író személyes érzelmei
a lírai-epikai elemek egyenrangúak egymást fokozzák
formája: Anyegin-strófa:
14 sorból áll, ezek 9 és 8 szótagosak, jambikus lüktetésűek, rímképlete: abab ccdd effegg
kétszer kezdődik
befejezetlen, Puskin az olvasóra hagyja a lezárást
Cselekménye röviden
a fiatal eladósodott Anyegin a nagybátyjától örökölt birtokon telepszik le
barátságot köt a költői lelkű, szerelmes szomszéd földbirtokossal, Lenszkijjel
megismerkednek Larinékkal, ahol az idősebbik lány, Tatjana beleszeret az életunt Anyeginba (levél)
a főhős egy félreérhető szóváltás miatt párbajban megöli Lenszkijt
a főhős az évekig tartó utazás után, egy fényes bálon találkozik a csillogó nővé érett Tatjanával, aki bár még mindig szereti a férfit, hű marad a férjéhez
A főszereplő jellemzése
szentpétervári divatfi, estélyekre vacsorákra jár
tudása felszínes, sokat olvas, de nincsen kitartása, hogy egy-egy tudományban elmélyedjen
csak a hölgyek meghódításához ért, többféle modort alkalmaz, ahogy a helyzet kívánja
kiábrándult, kiégett ember, nem találja helyét a hétköznapokban, csupán sodródik ez a magatartás a felesleges ember típusává avatja
élete megváltása Tatjana szerelme lenne, melyet elutasít
erre csak évek múlva döbben rá, 26 évesen, mikor levetette a byronkodás maszkját
nagy szerepet futott be az orosz irodalomban Turgenyev jellemezte Anyegint úgy mint „a felesleges embernek”
jobb sorsra érdemes, ám cselekvésre képtelen, aki nem találja helyét az életben
sok mindennel megpróbálkozik, de valójában nem jut semmire és végül nem is csinál semmit a magyar irodalomban ilyen byroni alak Arany László: A délibábok hőse c. verses regény főalakja, Hűbele Balázs
Lenszkij
Vlagyimir Lenszkij tökéletes ellentéte Anyegin életundorának ennek ellenére jó barátok
Göttingiából hazatért földesúr 18 éves
gyanútlan, jóhiszemű, minden nemes eszméért lelkesedő költői lélek
szerelme a kisebbik Larin lány, Olga
tragikus, értelmetlen halálát az Anyeginnel való párbaj okozza, melyre ő hívta ki barátját
Olga
a regény legszimplább és legáttetszőbb szereplője
nincsen lelke, csak bájos külseje
egyetlen célja a férjhez menés
vőlegényét Lenszkijt nem sokáig siratta, hamarosan egy ulánus felesége lett
Tatjana
az idősebbik Larin lány
befelé forduló, introvertált, csendes, gazdag érzelmi életet élő, kifinomult lélek
merengő, álmodozó, nyílt, érzékeny
imádott olvasni, nem játszott gyermekkorában a többi kislánnyal, nem hímzett, nem babázott
a mű Tatjanát az orosz nő legértékesebb típusának tartja, akit köt az orosz hagyomány, az orosz vidéki élet tulajdonságait Puskin nagy szerelméről Rajevszkij Máriáról kölcsönzi
Anyegin az első szerelme, szenvedélyesen szereti az eszményképébe szeret bele
napról napra erősödik benne ez az érzés, nem hisz semmilyen fortélyt, gyanútlan, lelkesen hisz
kettejükkel való kapcsolatban ő a kezdeményező a régi konvenciókat félrelökve szerelmes levelet ír Anyeginnak szégyenkezve, félőn, de nincsen semmi női praktika benne, csak az ártatlan őszinteség
a kerti jelentben Anyegin a fölényeskedő modorával őszintén visszautasítja, ám csak a lekét töri össze, a szerelmét nem
Anyegin gyilkossága után, fekeresi a kastélyát, beleolvass a könyveibe „mind egy-egy aruló vonás, önkéntelen jött vallomás”
a szokásoknak megfelelően férjhez megy, egy herceghez, a pétervári társaság ünnepelt csillaga lesz
itt találkozik Anyeginnel, nem változik a jelleme hű marad Anyeginhez, bár nem lesz hűtlen a férjéhez összetöri Anyegint
egyik szereplő sem tud változtatni a sorsán