A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései

A jó szónok tulajdonságai

Tisztesség, találékonyság, szerkesztőkésség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadőkészség, nincs beszédhibája, határozottság.

A szónok feladatai

Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson:

1. Anyaggyűjtés

2.Az anyag elrendezése

3.A szöveg megformázása, kidolgozása

4. Az előadásmód megtervezése

5. A szöveg emlékezetbe vésése

6. A szöveg előadása

A szövegszerkesztés menete

1,Témaválasztás

A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk. Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet, mivel nem az a cél, hogy szenzációvadász legyen.

2, Szövegtípus kiválasztása

A témaválasztással és a címadással egy időben történhet a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása.

 Végiggondoljuk, feltérképezzük a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondunk, vagy írunk szöveget.

3, Anyaggyűjtés

(tények, statisztikai adatok, gondolatok): Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Forrásai: könyvek, nyomtatott sajtó (napilapok, folyóiratok), elektronikus média (rádió, televízió), újabb elektronikus források.

4, Az anyag elrendezése

Az anyag elrendezésekkor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

5, Vázlat elkészítése:

Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges

anyagok összegyűjtése. A vázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat.

6. A szöveg kidolgozása

Végleges mondatok megfogalmazása. A szöveg csiszolása, színezése.

Megfelelő stíluseszközök kiválasztása. Szövegformáló eszközök, szerkezeti megoldások, grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek helyes használata. Nyelvhelyesség, helyesírás figyelembe vétele. Az előadásmód megtervezése. A gyakorlottabb előadóknak nem fontos szó szerint megfogalmazniuk a szöveget, elég a vázlatot, a tételmondatokat és a fontosabb érveket leírniuk.

7, Az emlékezetbe vésés és az előadás

Főbb tételek, lényeges érvek, néhány idézet, hatásos beszédfordulatok megtanulása. Próbabeszéd tartása (önellenőrzés, lámpaláz csökkentése). Előadás közben sem szabad ragaszkodnunk az előre leírt mondatokhoz, a spontánnak tűnő beszédre kell törekednünk, a legkevésbé alkalmas a felolvasás a nyilvános előadásra.

Az érvelő szöveg felépítése

Bevezetés:

– Általában az érzelmekre hat.

– Célja: megnyerje a hallgatóság jóindulatát.

– Eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve a figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerűségével.

• Előkészíti a beszéd megértését a témának, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével

• Kapcsolatot teremt a beszéd további részeivel.

Elbeszélés:

• A téma megjelölése. Itt fogalmazzuk meg a fő gondolatot, amit később részletezni fogunk.

• Erénye: ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő.

• Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük levő logikai összefüggések megjelölésével.

Részletezés:

• A tétel(ek) kifejtése bővebben.

• Eszközei: a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérők személyes élmények ismertetésével.

• Több téma esetén a főtéma kifejtésével kezdjük

• Ismertebb téma esetén, a részletezés elhagyható.

Bizonyítás:

• Az érvelő szöveg legfontosabb része.

• Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása (nem hiányozhat!).

• Összegyűjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével

• Ezekből a tényekből, jelekből,

• példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetéseket fogalmazhatunk meg.

Cáfolás:

• Velünk ellentétes véleményt vallók nézeteink cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése.

• Eszközei azonosak a bizonyításéval.

Befejezés:

• Célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével

• Eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése. (felvillanthatja a probléma újabb megközelítési lehetőségeit, előretekinthet a jövőbe)

• Miután észérvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás

  • a hallgatók ismételt megszólítása

  • felháborodásuk fokozásával az ellentábor véleményével kapcsolatban,

  • de hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket pl.: egy személyes és hatásos a végére tartogatott érv segítségével

  • vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével