Eredmény(ek) 175 mutatása
Irodalom érettségi

Flaubert Bovaryné

A Bovarynéban semmi sincs, ami igaz lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből, sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében, ahogy Isten van jelen a teremtésben: láthatatlanul és mindenhatóan; érezni mindenütt érezzék, …

Irodalom érettségi

A reneszánsz irodalmából

Shakespeare egyik tragédiájának elemzése Az angol reneszánsz Anglia a 16. század végére Európa nagyhatalma lett,a szigetország egyedüli ura volt a tengereknek,miután legyõzte a spanyolokat.Megindúlt a gyarmatosítás,gazdasága rohamosan nõtt.Az uralkodõ ezidõtájt Erzsébet királynõ volt.A gazdasági sikerek ,a jólét,az átmeneti belsõ nyugalom kedvezett a tudományok és az irodalom fejlõdésének,szaporodtak az iskolák,a könyvnyomtató mûhelyek,új színházak épültek.A kúltúrának ezt …

Irodalom érettségi

Arany János ballada költészete

Arany János ballada költészete (1817-1882) Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően …

Irodalom érettségi

A halál és idill összefonódása Radnóti költészetében

Radnóti Miklós a Nyugat 3. nemzedékének tagja volt. 1909-ben Budapesten született. Anyja, Grosz Ilona és ikertestvére a születése során meghaltak, melyet később Az ikre hava című versében írt meg. Eredeti neve Glatter Miklós volt. Apja, Glatter Jakab újra nősült, feleségül vette Molnár Ilonát. Ebből a házasságból született egy féltestvére, Ágnes. 1921-ben apja meghalt, Grosz Dezső …

Irodalom érettségi

A megjelenített értékek és a szerkesztés jellemző sajátosságai Petőfi tájverseiben

Petőfi Sándor a magyar romantika irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakját képviselte. A 18-19.. század fordulóján létrejövő romantika, mint stílusirányzat nagy szerepet tulajdonított az embert körülvevő tájnak, és a korábbi költészet szelíd, idillikus vidékével szemben új természeti környezetet is teremtett. Többnyire vad, ember által ritkán látogatott tájat, teli zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal. Ezt a tájat tartották …