Történelem érettségi

Előzmények (1945-1949) A Magyar Királyság vesztesen került ki a II. világháborúból (1939-1945). Az ország a Vörös Hadsereg megszállása alá került, a kormányzat tevékenységét pedig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelte, amelynek célja a szovjet mintájú kommunista diktatúra és az új társadalmi-gazdasági rendszer kialakítása volt. Az 1945-ben megtartott nemzetgyűlési választásokat a Független Kisgazdapárt (FKgP) abszolút többséggel …

Az egypárti uralom kiépülése: 1947. őszétől a kommunista párt, Sztálin új irányvonalának megfelelően, felgyorsította az egypárti uralom kiépítését. 1947-48. fordulójára az ellenzéki pártok kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. Utoljára maradt a két munkáspárt egyesítése, 1948 júniusában létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk: az új párt programja kommunista program volt, a …

Szovjetunió megtámadása: új miniszterelnök Bárdossy László (kedvezőtlenebb belpolitikai helyzet) szélső bal megerősödött->tisztikar jelentős része is csatlakozott 1941 júni 22-én a németek megtámadták a szovjeteket Hitler kedvezőbb elbírálással akarta a magyarokat maga mellé állítani (Románia és M.o versengett) 1941. június 26: Kassa bombázása-> szovjet-támadásnak ítélték meg-> a kormányzó a hadbalépés mellett döntött a Szovjetunió ellen ezzel …

Előzmények:   1918: Vége az első világháborúnak. A háborút elvesztettük, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett. 1920. június 4. : Trianon – A trianoni béke alapján Magyarország elvesztette területének 2/3-át, lakosságának 1/3-át. A magyar külpolitika céljai: A kormányok legfontosabb feladatuknak tartották a békeszerződés újra tárgyalását és az elcsatolt területek visszacsatolását megegyezés alapján. (revíziós külpolitika) Másik fontos cél az …

Előzmények (1918-1933) Az I. világháborús vereség hatására a Német Császárság megszűnt és létrejött a weimari köztársaság (1918-1933). Adolf Hitler a háborút követően aktív politikai szerepet vállalt, és megalakította a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP). Az 1923-ban Münchenben lezajlott sikertelen „sörpuccs” után börtönbüntetésre ítélték, és fogsága alatt írta meg Mein Kampf (Harcom) című művét, amelyben összefoglalta eszméit, …

1) Kommunizmus ideológiája Szélsőbaloldali irányzat, melynek alapja a marxizmus-leninizmus, melyet Lenin fejlesztette tovább kiáltványában. Ebben a kiáltványában leírta, hogyan képzeli el a szocializmust, az egyenlőség társadalmát. Szerinte a szocializmusban megszűnik az emberek kizsákmányolása, termelőeszközök köztulajdonba kerülnek, megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső …

A nemzeti kultúra fejlődésében szerepet játszott a gazdaság fejlődése a társadalom átalakulása és a születő nemzet tudat. A művészek, tanárok a nemzet szolgálatának tekintették tevékenységüket, műveikben a nemzeti öntudatra és a hazaszeretetre buzdítottak. Európai mércével mérve is jelentős alkotások születtek (az irodalom elveszítette a kultúrában a kizárólagos szerepét), s ezek a klasszicizmushoz (építészet) illetve a …

1) Reformkor Reform: szó szerint újjáformálást, megújulást jelent, vagyis haladó irányú átalakulási szándék. Reformkor: egyrészt tágabb értelemben (irodalom- és művelődéstörténeti szempontból) 1790-1848 közötti periódus; másrészt szűkebb értelemben 1830-1848 közötti periódus, mivel a reform igények erőteljesen ekkor jelentek meg és az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség, a sérelmi politika …

1. Fiatalkora, családja: Széchenyi István 1791-ben Bécsben született, udvarhű arisztokrata család gyermekeként. Anyja Festetich Julianna, apja pedig Széchényi Ferenc, aki kapcsolatba került a felvilágosodás eszmevilágával, s megalapította a Nemzeti Múzeumot. Birtokaik központja: Nagycenk. Katonaként a napóleoni háborúk döbbentette rá, a „csúnyácska haza” állapotára. ( Később politikai nézeteik során bejárta Európát, majd utazásai, főleg a Wesselényi …

A sokat szenvedett ország A török kor háborúi, a Rákóczi- szabadságharc után az ország jelentős része romokban hevert.   Főleg a volt Hódoltság területén volt jellemző:  A környezet pusztulása: a települések nagy része elpusztult az egykori szántók, legelők megszűntek az erdőket kivágták mocsarasodás Nagy volt az emberveszteség. Okai: a hadjáratok éhínségek járványok (pestis, himlő, kolera) Magyarország …