Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt: kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei: …
Egyház és állam: Az egyházi és a világi hatalom a kezdetektől fogva erősen összekapcsolódott: Nagy Constantinus császár „védőszárnyai” alatt bontakozott ki a keresztény egyház kiépítése. A császár, akit a niceai zsinaton (325) megválasztottak a külső ügyek püspökének, beleszólást nyert az egyház ügyeibe. A későbbiekben a császárok bele is avatkoztak az egyház életébe (pl. főpapok kinevezése). …
Az egyházszakadás: szkizma: A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg. A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői: …
Géza fejedelemsége: Géza fejedelem (972-997) Taksony fejedelem (955?-972) fia volt. Béke a császárral: I. Ottó német császárhoz, és jelezte megtérési szándékát: I. Ottó ezután Magyarországra küldött térítő papokat (Szent galleni Brúnó). Maga Géza fejedelem is megkeresztelkedett. 973-ban Géza 12 főemberéből álló küldöttséget menesztett a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, ahol megállapodtak a német-magyar kapcsolatok rendezéséről és hittérítők …
Az ókori Görögország illetve Róma korában rengeteg műremek született, melyeknek egy részét mai napig megcsodálhatjuk, illetve néhány tudósnak köszönhetően rengeteg összefüggést mai napig használhatunk a tudományokban. Az ókori Görögország: Az európai kultúra úgy tekint a görög kultúrára, mint saját eredetére, a tökéletesség példájára, melyhez igazodni kell. („az európai civilizáció bölcsője”) Építészet: – a közterületek, középületek …
Előzmény: – reformáció A reformáció következménye: – átalakul a katolikus egyház (a megújulás már amúgy is foglalkoztatta az egyházat, a reformáció ezt a folyamatot felgyorsította) kísérletet tesz az elforduló hívek visszaszerzésére ezt nevezzük katolikus megújulásnak vagy ellenreformációnak Kezdete: – egyetemes zsinat összehívása tridenti/trienti zsinat: 1545-63-ig ülésezett többszöri megszakítással működött, számos intézkedés …
Okok: – elterjed a humanizmus, ami hat az egyházi személyekre is a főpapok körében elterjed a fényűzés, sőt a pápák körében is – világias életmódot élnek pl. nem tartják be a cölibátust – pápai építkezése több székesegyház magasabb adók kivetése – búcsúcédulák árusítása a vásárlók bűnét megbocsátották a bevételből építették …
Előzmények: – elterjed a liberalizmus és a nacionalizmus felerősödnek a nemzeti egységtörekvések, illetve függetlenségi mozgalmak (főleg a Balkánon) – krími háború Oroszország területeket (Boszporusz, Dardanellák) akar, megtámadja az Oszmán Birodalmat, a törökök vereséget szenvednek, de a franciák és britek nem engedik, hogy ilyen mértékben terjeszkedjen, az osztrákok pedig magukra hagyják az oroszokat (ellentét …
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői Liberalizmus: – a latin liber szóból származik (jel.: szabad, felszabadított) szabadelvűségnek is hívják – előzmény: felvilágosodás, francia forradalom igény az alkotmányos berendezkedésre, polgári szabadságjogokra – a felvilágosodás eszmerendszeréből alakul ki – társadalmi bázis: középosztály – virágkora: 19. sz. közepe. – kifejtői: Rotteck, Welcker: …
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései A francia forradalom kitörésének okai: – gazdasági, politikai, pénzügyi, ideológiai válság pl. több kiadás (pl. háborúk, fényűző udvartartás), mint bevétel, államadósság (a rossz anyagi helyzet miatt hitelre volt szükség), államcsőd fenyegetése, a felvilágosodás hatása, élelmiszerhiány, rossz termés, drága gabona, ellenállás a pénzügyminiszterek reformjaival szemben pl. kiadások csökkentése, bevételek …