A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. A tét nagy volt: fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomád népek sorsa volt: rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség: csatlakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely a megmaradást biztosította. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. Szolgáltatásokra kellett kényszeríteniük a szegény szabadokat. A vezető réteg erre tett kísérletet a csehekkel, lengyelekkel, dánokkal azonos időben. Az események menete is hasonló volt. Erőskezű vezetők emelkedtek ki, legyőzték vetélytársaikat, megszerezve a földek nagy részét. Majd csatlakoztak népükkel a kereszténységhez, és az új rend támogatására létrehozták az egyházi hierarchiát. Gyakran, mint nálunk is, ez a folyamat nem köthető egyetlen személy nevéhez.
Géza fejedelem megkeresztelkedett. Ő továbbra is pogány módra élt, azonban fiát, Vajkot már keresztény hitben neveltette. Az új külpolitikai irányt jelezte Vajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. A hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári Szász-dinasztiával, s a Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.
Szent István (997-1038)
Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpád nemzetségén belül, Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett föl Koppány. István utóddá jelölésével Géza a Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendet, a primogenitúrát örökli. Hogy Koppány harca esélytelen legyen Géza gondoskodott: a forgalomból kieső somogyi területeken jelölte ki szálláshelyét és körbevette fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébe került a fejedelmi hatalom. A helyzet megért arra, hogy a fejedelem a legnagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon. II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az ifjú királynak hatalma megszilárdításáért további harcokat kellett vívnia. 1003-ban az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától, de mivel rokonok voltak, az életét meghagyta. Ajtony legyőzése után (1008) István az egész Kárpát-medence urává vált. A legyőzött törzsfők, nemzetségfők földjeinek nagy része közvetlenül az ő kezébe került.
A honfoglalás idején a magyarság a keresztény nemzetek gyűrűjébe került. Fennmaradását csak úgy biztosíthatta, hogy csatlakozik a keresztény Európához.
A magyar állam a sok megpróbáltatás ellenére erősnek bizonyult, és ezer éve áll fenn a Kárpát-medencében. Az, hogy a magyarság fennmaradt és nem jutott elődeinek, a hunoknak és az avaroknak a sorsára, elsősorban szent királyunk államalapítói és szervezői tevékenységének köszönhető.
Egyházszervezés
Célja:
keresztény Európához kötődés
A királyi hatalom megerősítése az egyház támogatásával
Felépülése
10 püspökséget alapított, közülük Esztergom érseki rangot kapott, ezzel megakadályozta, hogy magyar egyház német érsek fennhatósága alá kerüljön
5 bencés apátságot alapított
Egyházszervezet támogatása
földadományokkal
törvényekkel a hit megerősítésére
10 falu építsen egy templomot (kőtemplom)
vasárnaponként kötelező a templomba járás, kivéve akik a tüzet őrzik
törvényszegőket megbünteti életkor szerint
kötelező a böjt betartása
figyelni kell az istentisztelet alatt
tized (a termény egytizedét be kell szolgáltatni) bevezetés: egyházadó
Egységesedésre törekszik, mivel a társadalom átmenet a törzsi-nemzetiségi és a feudális között.
Felépítése
esztergomi érsek → püspökök → esperesek → plébánusok
István alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, váci, bihari és gyulafehérvári püspökségeket
káptalanok létrehozása (püspök munkáját segítik) élén a prepost, tagjai a kanonok
káptalanok hiteles helyek is egyben
A szerzetesrendek közül a bencések érkeztek először hazánkba, királyi támogatással alapították meg első kolostoraikat Pannonhalmán és Pécsváradon.
bencés kolostorok élén a pannonhalmi főapát áll
Vármegyerendszer kiépülése, udvarházak
Területi közigazgatási rendszer: comitatus
Vármegye: közigazgatási-, katonai-, gazdasági-, és igazságszolgáltatási egység
Központja a vár, élén az ispán, akit a király nevez ki és hatalma a vármegyékben élő szabadokra és szolgákra is kiterjed, alárendeltjei a várnépek, várjobbágyok
Az ispánoké a jövedelmek 1/3-a, a királyé a jövedelmek 2/3-a
Udvarházak
Vármegyénként 2-3 van
Alapításának oka: nem volt állandó királyi székhely, hanem a kíséretével vármegyéről-vármegyére vándorolt és az udvarházakban szállt meg, itt vették magukhoz a szükséges mezőgazdasági cikkeket, iparcikkeket és élelmiszereket
Törvények: 2 törvénykönyvet hozott létre a feudális társadalom és a kereszténység megszilárdítására
1. koronázása után, 2. az 1030-as években
törvényei védik az egyházat és a kialakuló feudális államot
kirajzolódik belőlük, hogy 4 rétegű a társadalom:
ispánok, udvari főemberek
várjobbágyok: ők a várkatonaság vezetői
köznép: földműveléssel, háziparral foglalkoztak
szolgáló népek
Külpolitika
első évtizedekben béke volt
1030-ban német támadás érte (II. Konrád), de sikeresen elhárították
kelet felé jó kapcsolat Bölcs Jaroszlávval
besenyők egyes csoportjai betelepülnek
A trónutódlás kérdése
fiát, Imre herceget szánta utódjául, neki íratta Intelmeit, amelyben a helyes kormányzás módját tudatta
mivel fia fiatalon meghalt, nővére fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, aki Velencében nevelkedett és István úgy látta, hogy Orseolo Péter folytatni fogja politikáját
Vazul a pogány szokás szerint követelhette volna a trónt, de István őt nem tartotta megfelelőnek, Vazul merényletet akar elkövetni István ellen, de nem sikerül mert lelepleződik
halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, így lett Magyarország Mária Országa
Szent István érdeme, hogy Magyarország nem jutott a többi nomád nép sorsára, hanem az államszervezés és az egyházszervezés révén a keresztény Európa része lett
1038. augusztus 15-én halt meg