A monopolpiac

Jellemzői:

  • A monopolpiacon egyetlen jelentősebb eladó áll szemben az összpiaci kereslettel

  • Ármeghatározó.

  • Nehéz bekerülni a piacra

  • A monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt

  • Nincs információáramlás – licenc

  • Hosszútávon is elérhet profitot

  • Termékei heterogének

A monopolpiacra való belépés akadályai

  • állami intézkedések (pl: MNB, MÁV, TK.kiadó)

  • optimális üzemméret magas induló költségigény

  • egy vállalkozás a gazdaságosabban tudja végezni a tevékenységet, mintha ugyan azt többen tennék => természetes monopólium

  • természeti monopólium: azt jelenti, hogy adott helyen adott minőségben kisebb költséggel lehet előállítani a terméket, mint bármelyik más helyen (pl.: aszú, metaxa, feta, stb…) ilyen befolyásoló tényező: domborzat, éghajlat, páratartalom, talaj.

  • fontosabb nyersanyaglelőhelyek feletti ellenőrzés

  • szabadalmak, licencek

A monopólium bevételei

  • Teljes bevétel(TR): adott időszakban a termék értékesítéséből származó jövedelem (TR=Q*P)

  • Határbevétel(MR): megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha egységgel változtatjuk az eladott mennyiséget számitása: MR=ΔTR / ΔQ

A monopólium és tv. közötti eltérések:

  • A monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt az eladás növelésével, hanem egyre lassabban nő a bevétel, s nagyon nagy kínálat esetén az összbevétel csökkenhet is.

  • A monopólium egyre kisebb áron képes eladni nagyobb és nagyobb mennyiségeket.

  • Az előbbiekből következik, hogy a monopólium határbevétele (MR) nem fix, és nem egyezik meg egyetlen piaci árral sem, mert újabb és újabb mennyiségeket csak egyre kisebb áron tud eladni.

A monopólium profitja, termelési nagyságának meghatározása

Profitja: T∏=TR-TC (TR=Q*P; TC=Q*AC(FC+VC)

  1. Megismeri a piaci keresletet (D)
  2. Származtatja a határbevétel függvényt
  3. Megvizsgálja a költség függvényeit
  4. Optimalizál (MR=MC => Q)
  5. Meghatározza az eladási árat (P)
  6. Megvizsgálja a vállalkozás profitját (T∏)
  7. Dönt a termelésről.

Monopólium alkalmazkodása a piachoz

  • Célja a nyereség elérése

  • Veszteség esetén nem fog termelni, csak ha kiegyenlíti az állam a veszteségét

  • Próbálja csökkenteni a költségeit, és növelni az értékesítést

  • Fedezeti pontja nem az AC minimumában van

Kartell és monopólium összehasonlítása

Az oligopólium monopolizált piac, átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között. Itt néhány egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással.

Oligopólium az a piaci forma, amikor néhány nagyobb termelő kínálata látja el a teljes piacot.

Az oligpóliumok versenye esetén monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett.

Az oligopol piac vállalatainak kartellbe való alakulása esetén a piaci összkínálat, a piaci ár megegyezik a tiszta monopólium esetével, hiszen ilyenkor egy összehangolt nagyvállalatként működnek.

Hasonló

  • Az infláció

    Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció kategóriájába….

  • A keresletrugalmasság és mérőszámai

    Rugalmasságról akkor beszélünk, ha: egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Ez lehet: Kereslet-árrugalmasság Kereslet kereszt-árrugalmasság Jövedelemrugalmasság Kereslet-árrugalmasság: Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására. Keresett mennyiség %-os változása ár %-os változása Értéke általában negatív, a kereslet…

  • A költségvetési politika

    A költségvetési politika az állam kiadásai és bevételei révén megvalósuló gazdaságpolitikai irányzat. Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések, amelyeket az állam a költségvetés bevételei, ill. kiadásai révén valósít meg. Restriktív (mérséklő, visszafogó gazdaságpol.) és expanzív (kiterjesztő, serkentő gazdaságpol.) gazdaságpolitika Az állam feladatai Ezeket a feladatokat 3 csoportba szoktuk osztani a tevékenység jellege alapján: Stabilizációs: az államnak…

  • Makrogazdaság körforgása

    A gazdasági folyamat alatt adott ország egy éves tevékenységének vizsgálatát értjük. A gazdasági folyamatot két szempont szerint vizsgálható: lehet reál és jövedelmi folyamat. A makroökonómia összevont mutatók segítségével vizsgálja a gazdaságot. Ennek eredményeként az ár helyett árszínvonalat, termék helyett termék csoportot vizsgál a piacon, a szereplőket pedig szférákba vonja. A makrogazdaság szférái, szereplői háztartási szféra:…

  • Vállalatok a nemzetközi piacon

    Belpiac: Az országon belüli gazdasági kapcsolatok összessége. Külpiac: A hazai gazdasági szereplők külföldi üzleti tevékenységei, kapcsolatai. Világpiac: A nemzeti piacok összessége. Beletartozik a nemzetközi forgalomba kerülő termékek, szolháltatások. A gazdasági szereplők, a működést meghatározó törvények és szokások összessége. Jelenleg három nagy piaci egység létezik a világon: USA, Japán és az EU közös piaca. A nemzeti…

  • Az externália és annak gazdasági szabályozása

    Az externália fogalma: A társadalmi és az egyéni értékelés közötti különbséget externáliának nevezzük. Nem szándékolt gazdasági hatás, amely a gazdálkodás vagy fogyasztás során „melléktermékként” keletkezik. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük. Csoportosítása hatása alapján: pozitív negatív vegyes keletkezése szerint: termelői fogyasztói érintett köre szerint: egyéni társadalmi A társadalmi határköltség és…