A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta)
Technikai újítások:
Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú).
Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást.
Az első felfedezőutakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer megszerzésének reményében. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain. A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket.
Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492-ben elérte a Bahama-szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd Közép-Amerika partvidékeit. Azt hitte Indiába érkezett. Honfitársa, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel.
A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik, megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért.
Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag fejletlenebbek voltak.
Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal:
Yukatán-félsziget (Közép-Amerika)-maják (piramisok, fejlett matematika és csillagászat)
Közép-Amerika-aztékok földművelés (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány). Despotikus állam, a meghódított népektől emberadót követelt az emberáldozatoknak.
Andok hegyeiben-inkák teraszos öntözéses művelés, fejlett építészet, matematika. Despotikus uralkodó, fegyvereik fából, kőből.
A spanyol hódítók (konkvisztádorok), a fejlett fegyverekkel, kis csapatokkal is gyorsan el tudták foglalni az őslakók birtokait. Aztékokat Cortez, az inkákat Pizarro igázta le.
A spanyolok bányákat, ültetvényeket létesítettek. Kegyetlen bánásmód és az európaiak által behurcolt betegségek az indiánok tömeges pusztulásához vezetett. A munkaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították.
Kereskedelem:
Amerikából Európába: nemesfém, gyapot, cukor, dohány.
Európából Amerikába: iparcikkek.
Európából Afrikába: alkohol, iparcikkek, ezekért rabszolgák, akiket Amerikába szállítottak. Így kialakult a világkereskedelem. Új kikötők Lisszabon, Amszterdam. A kereskedelem megkönnyítésére létrejöttek a tőzsdék, itt nagy tételben áruminták alapján kötöttek üzletet. A levantei kereskedelmi útvonal hanyatlásnak indult, a Hanza forgalma fellendült.
Ipar:
Az Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém az arany és ezüst leértékelődéséhez vezetett. Emelkedtek a mezőgazdasági és ipari termékek árai (árforradalom).
Az élelmiszerek ára megnő
Megnő a kereslet az iparcikkek iránt, a szükségleteket a céhek nem tudják kielégíteni
Manufaktúrák (munkamegosztás) alakulnak ki. A gyapjú ára megnő, de ehhez legelő kell, tehát a földesurak bekerítik a területeket
a föld nélkül maradt parasztok és a tönkrement kisiparosok a városokba mentek, és olcsó munkaerőként manufaktúrákban kezdtek el dolgozni
kialakultak a tőkés termelési viszonyok
Ez egy kétoldalú folyamat volt:
a kisárutermelők megfosztása a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközöktől
termelőeszközök és pénz felhalmozása és tőkévé válása
Az egyszerű árutermelés helyett tőkés árutermelés Á-P-Á
pénz-áru-több pénz
A felhalmozott tőke kölcsönüzletekbe és ipari vállalkozásokba áramlott.
a termelőeszközök, ill. a pénztőkeként való befektetése
– világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen
További tétel a témakörben: