Irodalom érettségi

Kányádi Sándor: Sörény és koponya

1. miniéletrajz

-1929, Nagygalambfalva, Erdély

-nagyon kötődik a szülőföldjéhez, nagy hatással van rá a népművészet, tudatosan kapcsolódik Petőfihez a pályája elején hagyományos népies formák & kifejezésmódok

-az irodalom számára mindig etikai kérdés, sokszor politikai töltettel, a kisebbségek érdekeinek képviselete

-Ø l’art pour l’art

-szerinte a költészet feladata: állandó kérdésfelvetés, felrázni az embereket, stb

-fontosak a műfordításai is – számára is (pl. román költők, Borges, kortársak)

2. Sörény és koponya (1989 – az év magyar verseskötete)

-ua. a költészetszemlélet – a költő feladata: Harangfölirat – ars poetica is

-társadalom & kultúra kritikája, a költő/művész ellehetetlenülése (ki kellene szolgálni a hatalmat)

-tragikus témák de Ø patetikus hangvétel

-formák, hangnemek sokszínűsége, nem egyenletes (sokszor komor, tragikus, de szinte végig jelen van a groteszk, fekete humor is)

-kb tagolt élőbeszédszerűség; roncsolt, kihagyásos köznyelv

-Ø központozás, enjambement széttöredezettség, átértelmezés, a befogadói aktivitás növelése, figyelemfelkeltés (akár az egész kötet egy gondolatfolyamként is felfogható), a néhány mégis felhasznált írásjelnek jelentésformáló szerepe lesz

-intertextualitás – rájátszás költőelődök soraira (Arany, József Attila, Petőfi)

-fő kompozíciós elv: ritmika, gondolatritmus

-fontos motívumok: keresztény motívumok, magánmitológia: ló (sörény) én& sorsmetafora

-sok ars poeticus költemény – költői szerep: gyakran az „állami alkalmazott” képében az önállóság hiánya, kiszolgáltatottság, megalkuvás; holocaust-motívum – a hatalom elnyomása, az emberi védtelenség

-modern technika & modern kor elemei – tanácstalanság, szembeállítás a természetessel

-2 fontos műfaj megújítása:

szonett: eredeti jellemző: rövidség, zártság, nagyon klasszikus, szabályos forma

Kányádi dekomponálja kinyitja

Megtartja de átalakítja – hagyományokhoz fűződő viszony

haiku: 5/7/5

eredetileg: természeti képből vmilyen bölcsesség

nagyon lakonikus, nagyon sajátos, nagyon egzotikus – keleti poétikusság

egészen más gondolkodásra ösztönzi az alkotót

szerkezet

-nyitóvers (Reggeli rapszódia), utána 7 ciklus: Dísztelen dalok, Dél keresztje alatt, Körömversek, Szürke szonettek, Űrsorompó, Históriás énekek odaátra

Reggeli rapszódia

-programadó nyitóvers, az egész kötetet összegző ars poetica, reprezentatív

-új, a XX. században aktuális költői létformák felmutatása egyikkel sem azonosul

-az irodalmat etikai szempontból tekint

Dísztelen dalok ciklus

-dominálnak az ars poeticák – pl a Harangfölirat – harang = a költői hivatás metaforája, az élők hívója, a holtak temetője, a vész jelzője a költő feladata is közösségi

-Helyzetdal – elsőként jelenik meg a költőszerep állami alkalmazotthoz hasonlítva, utasíthatóság, függőség – ironikus / önironikus (örök-lakás, örök-kévalóság)

-a Dísztelen dal a Helyzetdal folytatása

Dél keresztje alatt – 1984ben amerikai körútnak emlék

Körömversek ciklus

haikuk, 2 körömre vagy 3 körömre

-téma: a költői szerep, elnyomás, cenzúra, stb

Szürke szonettek ciklus

az aesopusi tanmese hagyománya, sajátos rímelésű szonettekben Aesopus parafrázisok & hasonlók költése

-meséken kívül: történelmi témákat feldolgozó versek is

-groteszk jelenléte

-Históriai pillanatokra – Caesar

-Dachaui-képeslapok

-Pergamentekercsek – ókori egyiptomi idők

a fáraó írnoka – a költő metaforája totális alávetettség, kiszolgáltatottság, stb

-az írástudók fölénye & szerepe a hatalommal szemben

-passzív rezisztencia

-jelzés: köznyelvi szavak, papirusz/pergamen

Űrsorompó ciklus

-vegyes tematika; hatalom, emberi kiszolgáltatottság; a modern kor technikai haladásának témája (Mélyhűtött álmok helyett, Elrontott rondó, Mese az írógépről), a tudomány fejlődésének határtalansága – Űrsorompó

-nyelv mint téma – Tömegsír-vers, El kellene (kifejezhetőség, stb)

-a természet állandósága, elpusztíthatatlan nyugalma (Történelemóra, Kőnyomat)

Históriás énekek odaátra ciklus

-ismerőseinek, költő barátainak állít emléket – pl. Kormos István, Illyés Gyula, Szilágyi Domokos (Hétlábú bogár)

-címadó & záró vers: Sörény és koponya

-naturalista, tragikus

-„harmadnapon” motívum bibliai utalás (feltámadás, Húsvét), Pilinszky evokációja

-a feltámadás elvileg örömteli esemény, itt pusztulás

-soha ki nem mondott előzmény, mindennek már csak a nyomát látjuk

-az utolsó sorban, hirtelenül jelenik csak meg a lírai alany, addig nem egyértelmű

-ló (sörény, kötőfék) – magánmitológia, költő-metafora

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük