Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

1. miniéletrajz

-társalgási színmű, szalonvígjáték, magyar polgári vígjáték (Herczeg F.)

-Vígszínház (Liliom, Olimpia, Ibolya, Egy-kettő-három, Az ördög, stb)

-emigráció, NY

-Fedák Sári, Darvas Lili

-a novellák & regények egyértelműbben értékesek mint a darabok

2. Molnár drámaművészete

-források, hatások: tézisdrámák, Wilde vígjátékai, Freud, szimbolizmus, hatásvadászat

-fő téma: a polgári élet kötelező hazugsága

-gyakori témák, viszonylag kevés összesen: férfi és nő küzdelme, szerelmi háromszög, anyagi nehézségek, féltékenység

-tematika (ami ide vág): polgári vígjátékok, a színházról szóló darabok, stb (vannak még: pszichológiai, transzcendens, proletár darabok, bohózatok, szalonkomédiák)

-irónia, kritika

-gyakori a ~ szimbolizmus (A liliom, Az ördög, A farkas)

-igazság-hazugság keveredése

-formai tökély

-dramaturgiai érzék

-finoman időzített de nem túl éles konfliktusok, gördülékeny, a végletekig a csattanóra kihegyezett cselekmény

-szerinte az emberek azért mennek színházba, hogy megcsalassanak, hogy elmeneküljenek a valóság elől, szórakozzanak – fontosabb számára az, hogy szórakoztaót legyen, mint hogy erkölcsi szilárdságot & elvhűséget mutasson be

–színpadi technika: az ősi színházi hagyomány keretein belül, nem térnek el a szokásos technikai tagoltságtól, klasszikus tér-idő-cselekmény egység

-a hagyományos 5 felvonást 3-ra csökkenti (a legtöbb darabjában)

-a színészek gyakran mesélnek játék helyett

3. Játék a kastélyban – a színdarab látásmódja: játék a játékban– színház a színházban

-nyitóinstrukció – tengerparti kastélyszálló, csillagos ég  misztikus, izgalmas; 3 szmokingos férfi; rágyújtanak – szertartás; hosszú csend – feszültség & színház a színházban!

-expozíció – 1.felv – szereplők megismerése, alapszituáció

-2.felv – bonyodalom

-3.felv. – tetőpont (próba)

-(happy end)

~anekdota; „egy semmitmondó anekdotából mindvégig lebilincselő 3felvonásos”

-alapja egy valós anekdota (a felesége & egy színész egy szerelmes jelenetet próbáltak)

-elsődleges cél: szórakoztatás

-a színház kritikája, valóság vs. színház, a színházon túl is egy másik játék játszódik

-ötletek  a cselekmény pillanatnyi helyzetéből adódnak; eredetiek; hatásos viccek  könnyed & nem erőltetett

-expozíció: kilépés a színházból  végig megmarad a kiszólogatás

-a drámaírónak az élet csak arra való, hogy drámává formálja & a színésznek minden csak egy szerep

-nem mindig az igazság teszi boldoggá az embert, hanem az, amit igazságként akar elfogadni

-a hazugság pszichológiája (több más darabjának is az alapja, pl A testőr)

-jellem- & helyzetkomikum használata

-dramaturgiailag a legjobban sikerült darab, kevés cselekménnyel igazi mestermunka

-Turay = saját maga

-Molnár legkedveltebb színdarabja, nagyon sokat játszották, külföldön is