Irodalom érettségi

Berzsenyi Dániel költészete

1. Élete – szemelvények

  • 1776. máj. 7. Hetye
  • középbirtokos nemesi család
  • 1799 Dukai Takács Zsuzsanna – házasság
  • 1804 költözés Niklára
  • Kis János fedezte fel benne a költőt
    • 3 költeményt küldött Kazinczynak
    • 1808 maga, a költő, jelentkezett Kis Jánosnál (77 vers – teljes verseskötet) átadta Kazinczynak (nyomtatás támogatása) => megindul a levelezés kettejük között
  • 1836. febr. 24. Nikla

2. Általános jellemzők

  • 1813 első kötet
  • 1816 második kötet
  • 1817 Kölcsey recenziója (= műbírálat) => elhallgat benne a költő, csak prózai műveket alkot
  • helye a magyar irodalomtörténeti folyamatban
    • alapélménye életformájából ered => kettősség jellemzni
      • magány – „szellemi hontalanság”
      • nappal mintagazda éjjel költő
      • falusi földesúri életforma ideálvilág (= teremtett világ a verseiben)
  • a klasszicizmus és a romantika határán alkot
  • 3 pályaszakasz

I. 1808-ig

  • saját törvényei szerint alkot
  • horatiusi ódák klasszicista versek: műfaj, ókori mester követése (közösségi érdekeltségű)
  • elégiák vágy valóság (személyes lét szintje; romantikus alapélményből fakad)

II. 1808-1817 között

  • Kazinczy hatása: a felvilágosodás értékei felé fordítja Berzsenyi figyelmét
  • főleg klasszicista versek
  • episztolák, epigramma (gondolati líra, klasszicista stílusban íródott)

III. 1817-1836

  • Kölcsey recenziója => elhallgat benne a költő
    • képalkotási módszerek bírálása, mert romantikusak => fantázia kell a metaforák elképzeléséhez
  • főleg prózai művek
    • 1825. Tudományos Gyűjtemény: Észrevételek Kölcsey recenziójára

 

KLASSZICISTA ELEMEK

ROMANTIKUS VONÁSOK

  • Horatius tudatosan vállalt követése

  • antik versformák ( szapphói és alkaioszi strófa)

  • aurea mediocritas (=arany középút) – Horatius követése (szélsőségektől mentes élet)

  • Horatius sorainak átvétele

  • tanító (=didaktikus) szándék

  • versszerkezet logikai felépítése

  • szemléletformájában jelentkezik (vágy valóság)

  • képhasználat: metaforák

    • a fantáziát mozgatja meg, a klasszicizmus kizárja a fantázia működését, csak a racionális dolgokat fogadja el)

 

3. Berzsenyi Dániel elégiái

a) életrajzi háttér

  • 1804 Nikla
  • 1809-től hipochondria (betegségtudat)
  • kedélybetegség, reménytelenség, szellemi hontalanság
  • 8-10 vers ezeket ő nevezi elégiáknak
  • alaptémája:
    • mulandóság (idő)
    • végzet, halál
    • szerelem elmúlása
    • magány
    • életből kikopott értékek

b) A közelítő tél

  • 1804-1808 között
  • elégia
    • hangneme rezignált
    • idő- és értékszembesítés

értéktelített múlt értékhiányos jelen értékveszteségi folyamat (negatív festés módszere)

  • eredeti címe Az ősz Kazinczy tanácsára (hatására) változtatta meg
    • közelítő tél” = Az ősz ( statikus – állóképszerű – kép)

többet fejez ki fenyegetettség

  • szerkezete logikus
    • 1-3. vsz. pictura az ősz, a természet leírása; értékhiány és -pusztulás
      • változatosan szövi össze azt, ami elmúlt és ami itt maradt => az őszi táj lehangoló képe (kifejezi az elmúlást, az évszakot)
      • auditív eszközök: „Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.” r hangok = levelek zörgése
      • negatív festés módszere
        • 6 tagadószó, 6 tagadó ige => elmúlás
        • múlt és jelen, élet és gyász komor, vigasztalan hangulata adja
      • általános megfogalmazással zárja le az 1. részt

itt – nemrég minden – most
öröm új dala szomorú, kiholt

az ellentétes szerkezet a romantika kedvelt kifejezőeszköze

    • 4. vsz.
      • általános tétel megfogalmazása
      • az idő filozófiája (Horatius)
        • madár metafora: az idő észrevétlenül tovasiklik, minden csak egy pillanatig tartó tünemény (romantikus vonás a madár-metafora használata)
      • általános pusztulás kifejezése egy hasonlatban történik (összekényszeríti a mindent és a kist)
        „Minden csak jelenés; minden az ég alatt,/Mint a kis nefelejcs, enyész.”
    • 5-6. vsz.
      • saját életére vonatkoztatja az előbbi tételt, az elmúlást
      • ifjúsága örökre eltűnt szomorú lemondás
      • a közeledő téllel megszakad a természet és emberi lét párhuzama => az embernek nem lehet új tavasza, az eltűnt ifjúság szépségeinek nem lehet már részese
      • béhunyt szem”: örömök, szerelmek észrevételének képtelensége => az élet szépségeit már nem veszi észre
      • Lolli a szerelem jelképe
      • koszorú bimbaja, szép tavasz, nektár, zsenge virágok, kikelet az elmúlt ifjúságra vonatkozó képek; visszautalnak a verset indító három strófaegyes részleteire

c) Levéltöredék barátnémhoz

  • 1804-1808 között
  • elégia
  • verselése eltér az eddigi költeményeitől, mert nem antik strófaszerkezet jelenik meg, hanem ütemhangsúlyos (magyaros) verselés – négyütemű tizenkettes
  • a címzett Dukai Takács Regina
  • cím
    • töredéket ígér, de befejezett a mű
    • episztolára utal (van megszólítottja), de a személyes lét szintje jelenik meg => elégia
    • oka: feszültségkeltés szándéka
  • a látható szöveg: az utolsó versszak ötsoros
    • oka: a mondanivaló szétfeszíti a formát (Arany Jánosnál is jelentkezik ez)
  • a töredék romantikus vonás (az életből hiányzik a teljesség)
  • 1. vsz.
    • magány – „elvesztettem” és „nem vagy velem” negáció (=hiány)
    • beszédhelyzet: lírai én te (barátné)
      • fiktív (kitalált) párbeszéd
    • a kérdés elutasítása után válaszol a költő
  • 2-5. vsz.
    • a
    • az egyéni lét összegzése
    • létösszegző elégia
    • Lefestem…” szüret – este
      • szüret betakarítás (vég), vígság hiánya
      • este nap vége
      • családjának tagjai már nyugovóra tértek, ő az „agg diófa” alatt ül (az elmúlás hangulata)
    • 3-4. vsz.
      • kanócom pislogó lángjai”„szebb lelki világ szent órái”
        • képzelet (vágyak megjelenítése a belső világban, de ez nem a valóság, a valóságtól független, elfordul a való élettől és létrehoz egy másik belső világot) => elfordul a jelen sivárságától
      • emlékezet felidézi azokat az élményeket, amelyek „eltűnt örömei”
    • 5. vsz.
      • életsorsa jelképpé emelkedik
      • visszautal az előző gondolatokra => párhuzam (2.,3. és 4. versszak)
        • szüreti est = öregedés
        • kanóc pislogó lángja = kihűlő szerelem
        • őszibogár búsongó zümmögése = melankolikus líra
    • nincsenek antik utalások
    • a falusi elvonultságát, lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát festi le => létösszegző vers

d) Osztályrészem

  • elégico-óda: egy olyan költemény, amely két műfaj (elégia, elégikus óda) határán áll, hangneme többnyire elégikus
  • létértelmező vers, számvetésvers: az egyéni életét próbálja meghatározni a létezésben, végiggondolja az életét, annak nagy fordulatait értékeli, számot ad róla a versben
  • versformája szapphói strófa
    • három és fél ereszkedő versláb először a hangsúlyos, majd a hangsúlytalan
  • szerkezete
    • I. rész 1-2. vsz.
    • II. rész 3-5. vsz.
    • III. rész 6-7. vsz
  • I. rész 1-2. vsz két-két rövid, véglegességet sugalló tömör kijelentő mondat
    • a hajó – az élet metaforája, toposza
      • emberi életút = veszélyes tengeri hajózás
      • az okosan kormányzott hajó a középutat választja (arany középszer): kerüli a túlzott ovatosságot, a sziklás-zátonyos part közelségét, ám nem tör vakmerőn előre (Horatius: Licinius Murenához II. 10.)
    • partra szállás = megállapodottság
    • az 1. versszak allegória: a hajó metaforát részleteiben kibontja
    • utal Odüsszeiára ”Charybdis”
    • kulcsszó a BÉKE
      • jelentése: a „TÜNDÉRKÉP” elhagyása (képzelet, álmok, vágyak)
    • a „heves ifjú” számára az „elzárt hely”(egyfajta védettség, de ott rejlik az ifjúságról való búcsúzás fájdalma) kényszerítő erővel bír
    • felnőtté vált => lezárult egy szakasz az életében
    • ráeszmél az idő visszafordíthatatlanságára
    • jövő idejű igék (2. vsz.) új életformára való felkészülés
  • II. rész 3-5. vsz.
    • önvigasztalás, a „boldog megelégedés” illúziójában ringatja magát
    • értékszembesítés
      • földbirtokos élet kiegyensúlyozott családi élet boldogsága
      • görög tájak, városok pompázata, Horatius tiburi birtoka a költő osztályrészül jutott sorsa
    • felsorolja, amije van
    • kérdés formájú állítás ”Kegyes istenimtől/Kérjek-e többet?”
      • a földesúri mellett vagy ellen valami másra, teljesebbre vágyik
    • 5. vsz. nyugalom megelégedett a költő önmagával => a sorsába beletörődik
    • végzet (=fátum) ami elrendeltett, az bekövetkezik (Zeusz-Jupiternek sincs hatalma a végzet felett)
  • III. rész 6-7. vsz.
    • nem a kalász, nem a szőlő, nem a tárgyak adják az igazi értéket, hanem a szellemi dolgok (költészet, múzsák)
    • a költészet a legértékesebb számára (Camoena = a görög múzsáknak megfelelő itáliai istennők)
    • megelégedettség feltétele, a költészet jelenléte tökéletesség; olyan létszféra, amelyben a lírai-én meg tudja szólaltatni a vágyait
    • Essem” nyomatékos elem (ismétlés)
      • fájó, véletlenszerű az esés
      • kietlen, életre alkalmatlan területek ellentéte
        • Grönland örökös hava” hideg Camoena meleg keble lesz az
        • forró szerecsen homok” Camoena hűvős ernyője lesz ott
        • ezek az ellentétek romantikus képek => azt fejezik ki, hogy a költészet ad
    • az elégikusság a vers záró részében a legtökéletesebb

4. Berzsenyi Dániel emlékmúzeum – Nikla

  • 1811-ben épült
  • 1954-ben alakították ki a múzeumot
  • a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre
  • megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai
  • a ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót
  • a kertben még ma is áll a Berzsenyi Dániel által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük