A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása

Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök is jelentős szerephez jutnak bennük. Fontos megjegyezni, hogy írásban az írásjelek helyettesítik az élőszóbeli megnyilvánulást.(az élőszó hatásosabb, de az írás maradandó)

Ezek a kifejezőeszközök a következők:

1. • hangsúly

   • hanglejtés

   • szünet

   • beszédtempó

   • hangmagasság

   • hangterjedelem

   • hangszín

   • hangerő

1. Hangsúly: a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték.

Jellemzői:

1. • a magyar nyelvben általában a szavak első szótagja a hangsúlyos,

   • a hangsúlyos szótagok a beszédet kisebb egységekre tagolják: a hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig terjedő egységet nevezzük szakasznak,

   • a szakasz a hangsúlyozás alapegysége, ennek első szótagjára kerül a szakaszhangsúly,

   • ha az előzményekhez képest új tartalmat közlünk, akkor ennek a szakasznak adunk nagyobb nyomatékot, ezt nevezzük mondathangsúlynak,

   • a szakaszt néha olyan szó is megelőzheti, amely nem hangsúlyos: ezt nevezzük szakaszelőzőnek (pl. a névelő, a kötőszó)

2. Hanglejtés: a beszéd dallama, vagyis a hangmagasság mozgása a különböző hangfekvések között (alsó, középső, felső hangfekvés).

Szerepe:

1. • a különböző mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó stb.) egymástól való megkülönböztetése,

   • érzelmek kifejezése (öröm, csodálkozás stb.)

   • magyar hanglejtés: ereszkedő

Fajtái:

• eső – ereszkedő  pl: Elmentem sétálni.

• eső pl: Elment.

1. • emelkedő –eső  pl: Hová mentek holnap?

   • ereszkedő – felkapó: pl: Miért mentek el?

   • lebegő  pl: Sokáig vártam rá, de nem jött.

   • szökő pl: Jujj!

Ezek a hanglejtéstípusok egymással váltakozva jelennek meg egy mondaton belül.

3. Szünet: egy szöveg mondásakor hosszabb-rövidebb időre megállunk, ezt nevezzük szünetnek.

Szerepe:

1. • a nyelvi egységek elkülönítése,

   • a figyelem felkeltése

4. Beszédtempó: a szövegmondás ütemét jelenti, amely többféle ok miatt is változhat.

1. • a lényegesebb, fontosabb közlést az átlagos beszédtempónál lassabban, a kevésbé fontosat gyakrabban mondjuk

5. Hangmagasság: a hangmagasság beszéd közben változtatható, de bizonyos határokat be kell tartani.

• az alaphang képezhető, de figyelni kell a rezgésszámot: lehet mély vagy magas

6. Hangterjedelem: legmélyebb és legmagasabb hang közötti távolság

• bizonyos hang fölé-vagy alá menni csak gyakorlással lehet, de vannak akiknek adottságuk van hozzá

7. Hangszín: hangunk egyéni tónusa

• Szerepe: kiemelés

• lehet nyájaskodó vagy elutasító

• nem mindenkire ugyanaz a hangszín hat

8. Hangerő: hangsúlyozás nyomatékosítása

• Szerepe: akaratlagos

• lehet külső hatások miatt is változtatni, de lehet érzelmi, indulati szerepe is

• alkalomhoz illően kell alkalmazni nem biztos, hogy hangerőnk felemelésével tiszteletet tudunk elérni

Az élőszó zenei kifejezőeszközei segítik mondanivalónk értelmezését, a kiemelést vagy a tagolást, az érzelmek kifejezését.

Az írásjelek szerepe:

1. • a leírt szöveg tagolását teszik lehetővé,

   • az érzelmi töltés vagy a zeneiség kifejezésének írásbeli jelölésére szolgálnak

Írásjeleink:

1. mondatvégi írásjelek

   • pont: a kijelentő mondatot zárjuk ezzel,

   • kérdőjel: a kérdő mondat végén áll,

   • felkiáltójel: a felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat végén áll,

2. vessző: a mondat tagolására szolgál

   • az összetett mondatok tagmondatait mindig vesszővel választjuk el egymástól (pl. Nem tudom, hogy mikor érkeznek meg a vendégek.)

   • ügyeljünk az és, s, meg, vagy kötőszavak esetében a vessző használatára: ha tagmondatokat kötnek össze, mindig ki kell tenni a vesszőt, ha azonban csak azonos mondatrészeket kötnek össze (felsoroláskor), nem tesszük ki a vesszőt (pl. A lány a fotelban ült, és egy érdekes könyvet olvasott. Elmegyünk ma moziba, vagy itthon maradunk?

de: Tegnap vettem tejet, kenyeret és cukrot. Almát vagy körtét kérsz?)

1. • a többi kötőszó (hogy, mert, hiszen, de, ezért, tehát, így, ugyanis stb.) elé mindig ki kell tenni a vesszőt, akár tagmondatokat, akár azonos mondatrészeket köt össze (pl. Nem mentem el a boltba, mert nem volt pénzem. Szép, de nem könnyű feladat a Péteré.)

   • az értelmező jelző elé is mindig ki kell tenni a vesszőt (pl. Ettem rétest, almásat.)

2. pontosvessző: a vesszőnél erőteljesebb elválasztást, elkülönítést jelent

3. kettőspont: a következő rész gondolati előkészítésére szolgál; bevezethet idézetet, felsorolást, sűríti a mondanivalót,

4. gondolatjel: a közbevetések, a logikai váltások elkülönítésére használjuk, illetve párbeszédben a beszélők megszólalásának kezdésére,

5. zárójel: közbevetett vagy kevésbé fontos részeket különít el; magyarázó, pontosító vagy szubjektív megjegyzéseket fog közre,

6. idézőjel: a kiemelés egyik módja; lehet másvalaki közlésének szó szerinti idézése, egy szó jelentésének alkalmi megváltoztatása (utóbbi általában gúnyos színezetet jelent)