A populáció és a társulás fogalma. Populációk egymásra hatása:
Populáció fogalma: azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási közösség
Társulás: meghatározott területen élő, különböző fajokhoz tartozó növények és állatok populációinak közössége
Populációk egymásra hatása:
B faj \ A faj | + | 0 | – |
+ | Mutualizmus | Kommenzalizmus | Predáció |
0 | Neutralizmus | Amenzalizmus | |
– | Kompetíció |
Populációk jellemzése:
Egyedszám: a populáció nagyságát fejezhetjük ki az egyedek összességével
Kritikus egyedszám: az az egyedszám, mely alatt kipusztul a populáció
Szaporodóképesség: a populációt különböző korú egyedek alkotják, melyek eltérő mértékben járulnak hozzá a szaporulathoz
fiatal: még nem szaporodóképes (juvenilis) egyedek,
kifejlett és szaporodó ivarérett egyedek,
öreg: a szaporulathoz már hozzá nem járuló szervezetek.
– születési ráta: nőivarú egyedek által létrehozott egyedek száma egységnyi időre
Populációkat veszélyeztető tényezők. Az élőhelyek pusztulása és leromlása:
I. Természeti tényezők:
Paraziták, gradációk
Növényevők vadgazdálkodás
Időjárási tényezők globális felmelegedés
Tűz, földcsuszamlások
II. Emberi tevékenységhez kötődő tényezők:
1. Területi igénybevétel – társadalmi fejlesztések, építkezések, utak
2. Művelési módok és megváltoztatásaik: mezőgazdaság, erdészet, bányászat
Gyepek feltörése – löszgyepek, lápok
Gyümölcsös- és szőlőtelepítés – hegylábi löszgyepek veszélyforrása
Sziklagyepek, sztyeprétek beerdősítése – kopárfásítások dolomitgyepekben
Halastavak létesítése – mélyedések, lápi élőhelyek medrében
Bányászat, anyag- és gázkitermelés – Bélkő –Szársomlyó, Tapolcai -medence
3. Termőhelyi viszonyok megváltoztatása
Csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés – Nyírség, Ecsedi láp, Rétköz, Szigetköz
Karsztvíz és talajvíz kiemelés – Tatabányánál, Nyírád környékén
Erdők tarvágásos véghasználata
Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés – Bátorligeti Nagylegelő
Kaszálás, hagyományos hasznosítás elmaradása – gyepes élőhelyek beerdősülése – Gyertyánkút
Klimatikus változások (környezet szennyezéssel is összefügghetnek)
Mikroklimatikus változások
Környezetszennyezés – talaj, víz, levegő
Libatartás, libalegeltetés
Mű- és szerves trágyázás
Élőhely fragmentáció. Idegenhonos fajok behurcolása. Betegségek:
Élőhely fragmentáció: az a folyamat, mely során egy nagy összefüggő élőhely mérete részleges pusztítás hatására csökken és több darabra osztódik
Idegenhonos fajok behurcolása:
Olyan fajok, amelyek az ember közreműködésével, szándékosan vagy véletlenül jutottak el eredeti elterjedési területükről egy olyan élőlénytársulásba, amelyben eredetileg nem fordulhatnak elő.
A behurcolt fajok sikerének egyik fő oka, hogy új élőhelyükön sok esetben sikerül megszabadulniuk természetes ellenségeiktől. A fajbehurcolások következtében gyakran olyan fajok is kipusztulnak, amelyeknek egyedei az egész Földet tekintve csak ott fordultak elő.
A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai, menete:
Populációvédelem:
A fajkihalások sebessége 1000-szerese a természetesnek
Sok veszélyeztetett fajnak kevés, gyakran csak egy populációja marad fenn.
A kis populációk nagyobb valószínűséggel halnak ki.
Legkisebb életképes populáció: adott faj adott élőhelyein előforduló olyan legkisebb méretű populációja, amelynek 99%-os valószínűsége van arra, hogy az előre látható természeti katasztrófák ellenére 1000 évig fennmaradjon.
Demográfiai vizsgálatok:
Egyedek sorsát követjük időben, terepi megfigyelésekkel
Populáció minden egyedének, vagy mintának korát, nemét, méretét meghatározzák, egyedeket megjelölik
A fajok életmenet-tulajdonságai, kritikus életszakaszok, és a populációk méretváltozása megismerhetők
Legjobb adatokat szolgáltatnak a védelmi célú programokhoz, azonban időigényesek, költségesek
Populáció-életképesség analízis:
Azt vizsgálja, hogy adott populáció mekkora eséllyel tud fennmaradni adott élőhelyen
Olyan modell, mely demográfiai, genetikai tulajdonságok alapján, a környezeti és demográfiai sztochaszticitásból adódó kockázatok alapján elemzi a populációk fennmaradási esélyét.
Legtöbb modell demográfiai alapú számítógépes modellezés.
Megbecsülhető, a populáció életben maradásának valószínűsége igen távoli időpontra vonatkoztatva.
Sztochaszticitás: a külső környezet véletlen ingásai, a biotikus és abiotikus környezet változékonysága minden egyedre hatással van
Monitoring – populációs trendek felismerése – vizsgálat:
Ritka fajok állapotának nyomon követéséhez, a populációs trendek megállapításához elengedhetetlen a rendszeres mintavételen alapuló monitorozás
Populációméret változása
Részletes demográfiai tanulmányok
Biomonitoring – fajt v. fajegyüttest valamely fizikai környezet állapotváltozójának jelzésére használunk
Vizsgálat – Adatgyűjtés nem túl hosszú időtartamú vizsgálatsorozat keretében, mely során változók állapotát kvalitatív ill. kvantitatív adatokkal leírjuk
Monitorozás (monitoring) időben rendszertelenül vagy rendszeresen megismételt megfigyelés, célja a standarddal való egyezés igazolása, ill. eltérés mértékének bemutatása
In situ védelem fogalma: eredeti helyen történő megőrzés
Visszatelepítési program, gyarapítási program, bevezetési program:
Visszatelepítési program:
Visszatelepítés: mesterséges körülmények között nevelt vagy természetes élőhelyén begyűjtött egyedeket olyan helyre telepítik vissza, ahonnan a faj már eltűnt, de valamikor elterjedési területén belül fekszik és számára ökológiailag is megfelelő
Gyarapítási program: azok a visszatelepítések, melyek során egy meglévő, természetes populáció egyedszámának növelése történik
Bevezetési program: fajok olyan helyre történő betelepítése, ahol eddig nem fordultak elő, de maga az élőhely számukra alkalmas
Ex situ védelem fogalma: fajmentés a természetes élőhelyeken kívül