Ismertesse a lehetőségeket a populációk védelmére

A populáció és a társulás fogalma. Populációk egymásra hatása:

Populáció fogalma: azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási közösség

Társulás: meghatározott területen élő, különböző fajokhoz tartozó növények és állatok populációinak közössége

Populációk egymásra hatása:

Populációk jellemzése:

Egyedszám: a populáció nagyságát fejezhetjük ki az egyedek összességével

Kritikus egyedszám: az az egyedszám, mely alatt kipusztul a populáció

Szaporodóképesség: a populációt különböző korú egyedek alkotják, melyek eltérő mértékben járulnak hozzá a szaporulathoz

• fiatal: még nem szaporodóképes (juvenilis) egyedek,

• kifejlett és szaporodó ivarérett egyedek,

• öreg: a szaporulathoz már hozzá nem járuló szervezetek.

– születési ráta: nőivarú egyedek által létrehozott egyedek száma egységnyi időre

Populációkat veszélyeztető tényezők. Az élőhelyek pusztulása és leromlása:

I. Természeti tényezők:

• Paraziták, gradációk

• Növényevők  vadgazdálkodás

• Időjárási tényezők  globális felmelegedés

• Tűz, földcsuszamlások

II. Emberi tevékenységhez kötődő tényezők:

1. Területi igénybevétel – társadalmi fejlesztések, építkezések, utak

2. Művelési módok és megváltoztatásaik: mezőgazdaság, erdészet, bányászat

• Gyepek feltörése – löszgyepek, lápok

• Gyümölcsös- és szőlőtelepítés – hegylábi löszgyepek veszélyforrása

• Sziklagyepek, sztyeprétek beerdősítése – kopárfásítások dolomitgyepekben

• Halastavak létesítése – mélyedések, lápi élőhelyek medrében

• Bányászat, anyag- és gázkitermelés – Bélkő –Szársomlyó, Tapolcai -medence

3. Termőhelyi viszonyok megváltoztatása

• Csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés – Nyírség, Ecsedi láp, Rétköz, Szigetköz

• Karsztvíz és talajvíz kiemelés – Tatabányánál, Nyírád környékén

• Erdők tarvágásos véghasználata

• Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés – Bátorligeti Nagylegelő

• Kaszálás, hagyományos hasznosítás elmaradása – gyepes élőhelyek beerdősülése – Gyertyánkút

• Klimatikus változások (környezet szennyezéssel is összefügghetnek)

• Mikroklimatikus változások

• Környezetszennyezés – talaj, víz, levegő

• Libatartás, libalegeltetés

• Mű- és szerves trágyázás

Élőhely fragmentáció. Idegenhonos fajok behurcolása. Betegségek:

Élőhely fragmentáció: az a folyamat, mely során egy nagy összefüggő élőhely mérete részleges pusztítás hatására csökken és több darabra osztódik

Idegenhonos fajok behurcolása:

Olyan fajok, amelyek az ember közreműködésével, szándékosan vagy véletlenül jutottak el eredeti elterjedési területükről egy olyan élőlénytársulásba, amelyben eredetileg nem fordulhatnak elő.

A behurcolt fajok sikerének egyik fő oka, hogy új élőhelyükön sok esetben sikerül megszabadulniuk természetes ellenségeiktől. A fajbehurcolások következtében gyakran olyan fajok is kipusztulnak, amelyeknek egyedei az egész Földet tekintve csak ott fordultak elő.

A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai, menete:

Populációvédelem:

• A fajkihalások sebessége 1000-szerese a természetesnek

• Sok veszélyeztetett fajnak kevés, gyakran csak egy populációja marad fenn.

• A kis populációk nagyobb valószínűséggel halnak ki.

Legkisebb életképes populáció: adott faj adott élőhelyein előforduló olyan legkisebb méretű populációja, amelynek 99%-os valószínűsége van arra, hogy az előre látható természeti katasztrófák ellenére 1000 évig fennmaradjon.

Demográfiai vizsgálatok:

• Egyedek sorsát követjük időben, terepi megfigyelésekkel

• Populáció minden egyedének, vagy mintának korát, nemét, méretét meghatározzák, egyedeket megjelölik

• A fajok életmenet-tulajdonságai, kritikus életszakaszok, és a populációk méretváltozása megismerhetők

• Legjobb adatokat szolgáltatnak a védelmi célú programokhoz, azonban időigényesek, költségesek

Populáció-életképesség analízis:

• Azt vizsgálja, hogy adott populáció mekkora eséllyel tud fennmaradni adott élőhelyen

• Olyan modell, mely demográfiai, genetikai tulajdonságok alapján, a környezeti és demográfiai sztochaszticitásból adódó kockázatok alapján elemzi a populációk fennmaradási esélyét.

• Legtöbb modell demográfiai alapú számítógépes modellezés.

• Megbecsülhető, a populáció életben maradásának valószínűsége igen távoli időpontra vonatkoztatva.

Sztochaszticitás: a külső környezet véletlen ingásai, a biotikus és abiotikus környezet változékonysága minden egyedre hatással van

Monitoring – populációs trendek felismerése – vizsgálat:

• Ritka fajok állapotának nyomon követéséhez, a populációs trendek megállapításához elengedhetetlen a rendszeres mintavételen alapuló monitorozás

• Populációméret változása

• Részletes demográfiai tanulmányok

• Biomonitoring – fajt v. fajegyüttest valamely fizikai környezet állapotváltozójának jelzésére használunk

• Vizsgálat – Adatgyűjtés nem túl hosszú időtartamú vizsgálatsorozat keretében, mely során változók állapotát kvalitatív ill. kvantitatív adatokkal leírjuk

• Monitorozás (monitoring) időben rendszertelenül vagy rendszeresen megismételt megfigyelés, célja a standarddal való egyezés igazolása, ill. eltérés mértékének bemutatása

In situ védelem fogalma: eredeti helyen történő megőrzés

Visszatelepítési program, gyarapítási program, bevezetési program:

Visszatelepítési program:

Visszatelepítés: mesterséges körülmények között nevelt vagy természetes élőhelyén begyűjtött egyedeket olyan helyre telepítik vissza, ahonnan a faj már eltűnt, de valamikor elterjedési területén belül fekszik és számára ökológiailag is megfelelő

Gyarapítási program: azok a visszatelepítések, melyek során egy meglévő, természetes populáció egyedszámának növelése történik

Bevezetési program: fajok olyan helyre történő betelepítése, ahol eddig nem fordultak elő, de maga az élőhely számukra alkalmas

Ex situ védelem fogalma: fajmentés a természetes élőhelyeken kívül