A városok zöldterületeinek növelésére milyen lehetőségeket alkalmazna a modern városi építészetben?
Zöldfelület, zöldterület fogalma, zöldfelületi létesítmények, városok zöldfelületi rendszere
Zöldfelület fogalma: állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett, biológiailag aktív felület; erdők, mezőgazdasági területek, kertek, fasorok alkotják
Zöldterület fogalma: olyan összefüggő közhasználatú, általában növényzettel fedett terület, amely pihenésre, felüdülésre, a település levegőjének javítására, területi tagolására, a városkép élénkítésére alkalmas
Városok zöldterületi rendszere:
Kertek (magán)
Fás utak, sugárutak, sétányok (boulevard)
Parkok, fás terek (square)
Zöldterületek típusai, felosztása (jogi szempontból, rendeltetés szerint, közparkok fajtái), termesztési célú és kondicionáló hatású zöldfelület:
Zöldterület típusai, felosztása:
Jogi szempontú csoportosítás:
Korlátlan közhasználatú zöldterületek: városi erdők, közparkok, fásított terek, sétányok, védőterületek, fásított utak, fasorok
Korlátozott közhasználatú zöldterületek: lakóházak körüli kertek, sportterületek, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek és egyéb olyan zöldterületek, amelyek látogatása térben vagy időben korlátozott
Közhasználat elől elzárt zöldterületek – középületek kertjei (óvodák, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülők kertje), családi házak kertjei, körülkerített védőterületek (víznyerő-helyek környéke), amelyet csak az ott lakók, ill. dolgozók látogathatnak
Rendeltetés szerinti csoportosítás:
Városi közpark (pihenés, szabadidő)
Fásított tér (rövid pihenés)
Fasorok, facsoportok
Középületek kertjei
Véderdők, védőterületek
Botanikus kertek, állatkertek
Strandok, temetők
Parkerdők
Ifjúsági táborok
Kertészeti és mezőgazdasági termelő területek
A növények szerepe az egészségvédelemben, az egészséges környezet kialakításában:
Minden település környezetében a zöldterületek biztosítják a megfelelő mikroklímát és az egészséges életet. A növényzet egyik legfontosabb városökológiai funkciója az oxigén „felújításának” folyamata.
A fák és más növények enyhítik a szelek hatását, védik a várost a hófúvásoktól, a homoklerakódásoktól, az erős légáramlatoktól.
A faállomány hőmérséklet-csökkentő hatása erősen kifejezett, a déli órákban a lakótelepen is hűvösebb levegőt eredményez. A fák árnyékában a hőmérséklet 7-8oC-kal is alacsonyabb lehet, mint a szabad területen.
A növényzet legalapvetőbb védőfunkciója, hogy biztonságos szűrőként funkcionál a városban jelentkező gázok ellenében és részlegesen csökkenti a légszennyezettséget.
Számos kísérlet bizonyítja a növényzet zajcsökkentő hatását. A zajcsökkenés mértéke a lombkorona és a levelek sűrűségétől és a zöldfelület szélességétől függ.
Városokra jellemző társulások (reliktum-, urbanofil-, degradált-, félkultúr- és kondicionáló társulások):
A városok területén számos jellegzetes növényfaj él. A létrejött mesterséges környezetben a természetestől nagymértékben eltérő környezeti tényezők és az antropogén hatások következtében csak olyan fajok maradnak meg, amelyek képesek elviselni ezeket a hatásokat.
A leggyakrabban előforduló városi társulások:
A taposástűrő társulások
Az egyéves rudeális növénytársulások
Többéves rudeális növénytársulások
Gyepek, rétek, szárazgyep-társulások
Falrések növényzete
Városi fasorok
Díszcserje, kúszónövények és burkolaton elterjedt növényzet
Kerti és haszonnövények