Települési környezetvédelmi technikus

Mutassa be a zöldterületek környezeti és egészségügyi hatásait

A városok zöldterületeinek növelésére milyen lehetőségeket alkalmazna a modern városi építészetben?

Zöldfelület, zöldterület fogalma, zöldfelületi létesítmények, városok zöldfelületi rendszere

Zöldfelület fogalma: állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett, biológiailag aktív felület; erdők, mezőgazdasági területek, kertek, fasorok alkotják

Zöldterület fogalma: olyan összefüggő közhasználatú, általában növényzettel fedett terület, amely pihenésre, felüdülésre, a település levegőjének javítására, területi tagolására, a városkép élénkítésére alkalmas

Városok zöldterületi rendszere:

  • Kertek (magán)

  • Fás utak, sugárutak, sétányok (boulevard)

  • Parkok, fás terek (square)

Zöldterületek típusai, felosztása (jogi szempontból, rendeltetés szerint, közparkok fajtái), termesztési célú és kondicionáló hatású zöldfelület:

Zöldterület típusai, felosztása:

  • Jogi szempontú csoportosítás:

    • Korlátlan közhasználatú zöldterületek: városi erdők, közparkok, fásított terek, sétányok, védőterületek, fásított utak, fasorok

    • Korlátozott közhasználatú zöldterületek: lakóházak körüli kertek, sportterületek, kiállítási területek, botanikus kertek, állatkertek és egyéb olyan zöldterületek, amelyek látogatása térben vagy időben korlátozott

    • Közhasználat elől elzárt zöldterületek – középületek kertjei (óvodák, iskolák, kórházak, szanatóriumok, üdülők kertje), családi házak kertjei, körülkerített védőterületek (víznyerő-helyek környéke), amelyet csak az ott lakók, ill. dolgozók látogathatnak

  • Rendeltetés szerinti csoportosítás:

    • Városi közpark (pihenés, szabadidő)

    • Fásított tér (rövid pihenés)

    • Fasorok, facsoportok

    • Középületek kertjei

    • Véderdők, védőterületek

    • Botanikus kertek, állatkertek

    • Strandok, temetők

    • Parkerdők

    • Ifjúsági táborok

    • Kertészeti és mezőgazdasági termelő területek

A növények szerepe az egészségvédelemben, az egészséges környezet kialakításában:

Minden település környezetében a zöldterületek biztosítják a megfelelő mikroklímát és az egészséges életet. A növényzet egyik legfontosabb városökológiai funkciója az oxigén „felújításának” folyamata.

A fák és más növények enyhítik a szelek hatását, védik a várost a hófúvásoktól, a homoklerakódásoktól, az erős légáramlatoktól.

A faállomány hőmérséklet-csökkentő hatása erősen kifejezett, a déli órákban a lakótelepen is hűvösebb levegőt eredményez. A fák árnyékában a hőmérséklet 7-8oC-kal is alacsonyabb lehet, mint a szabad területen.

A növényzet legalapvetőbb védőfunkciója, hogy biztonságos szűrőként funkcionál a városban jelentkező gázok ellenében és részlegesen csökkenti a légszennyezettséget.

Számos kísérlet bizonyítja a növényzet zajcsökkentő hatását. A zajcsökkenés mértéke a lombkorona és a levelek sűrűségétől és a zöldfelület szélességétől függ.

Városokra jellemző társulások (reliktum-, urbanofil-, degradált-, félkultúr- és kondicionáló társulások):

A városok területén számos jellegzetes növényfaj él. A létrejött mesterséges környezetben a természetestől nagymértékben eltérő környezeti tényezők és az antropogén hatások következtében csak olyan fajok maradnak meg, amelyek képesek elviselni ezeket a hatásokat.

A leggyakrabban előforduló városi társulások:

  • A taposástűrő társulások

  • Az egyéves rudeális növénytársulások

  • Többéves rudeális növénytársulások

  • Gyepek, rétek, szárazgyep-társulások

  • Falrések növényzete

  • Városi fasorok

  • Díszcserje, kúszónövények és burkolaton elterjedt növényzet

  • Kerti és haszonnövények

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük