Testnevelés érettségi

Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei

Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja feladatai, magyar sportsikerek témakör

Eredete: Görögök-ókorban Zeusz éa a többi isten tiszteletére rendezték a versenyeket. Ekkor az ókori görög társadalomban a kalokagáthia eszméje uralkodott. A kalokagáthia fogalma a testi erő és a szépség, a lelki nemesség és a nagylelkűség, az erkölcsös gondolkodás és a bátorság harmónikus egységét jelenti. Ezeket az értékeket elfogadva a görög férfiak időnként versenyek formájában összemérték teljesítményeiket, képességeiket. A helyi versenyekből alakultak ki a városállamok közötti versenyek, amelyek közül a legrangosabb az olümpia volt. Zeusz szent ligetében Olümpia városában, az ott épített stadionban rendezték meg. Ezért nevezték el olimpiának.

k.e. 776-ra teszik a kezdetét,az első győztes nevét ekkor jegyezték fel.

Jellemzői:

– csak szabad görög férfiak vehettek részt

– a versenyzők meztelenül versenyeztek

– a versenyek alatt és utána 1 hónapig „isteni béke” uralkodott/ez idő alatt nem háborúzta/

– a sportolók edzésterv szerint komolyan készültek

– versenyszámok: először stadion futás 192,27 m,majd pentatlon/stadionfutás, birkózás,gerelyhajítás, diszkoszvetés, távolugrás/ később kocsihajtás, ökölvívás,pankráció

– a győztesek olajágkoszorút kaptak, a város díszpolgárai lettek, és életük végéig adómentességet élveztek/ a város tartotta el őket/, megkülönböztetett bánásmódban részesültek.

– a versenyek miatt hatalmas stadionok, csarnokok, sportlétesítmények épültek,fejlődött a városállam

– gyönyörű műalkotások születtek, amelyek a tökéletes testet ábrázolták/Muron diszkoszvető szobra, Pheidász Zeusz-szobra stb./, tehát a művészetek is fejlődtek, tükrözték a kor értékeit eszmerendszerét.

Az ókori olimpiák megszűnése

A háborúk, a római támadások a létesítményeket szétrombolták. Egyre kevesebb volt a pénz a versenyekre, a létesítmények helyreállítására, mert azt a háborúskodásokra kellett fordítani. Az „isteni békét” sem tartották tiszteletben a támadók. A kr.e.3. századtól azzal, hogy az antik világ vezető szerepét a görögöktől Róma vette át, az olimpiai játékok tekintélye lassan csorbult. A kereszténység római államvallássá válása végleg megpecsételte az ókori olimpiák sorsát, és I.Theodosius császár Kr.u. 393-ban mint pogány kultuszt betiltotta. A középkorban teljesen elfelejtődik az olimpia eszméje és a „bűnös testiség” keresztény szemlélete váltja fel a kalokagáthia eszméjét. A sportban a lovagi tornák kerültek előtérbe. A humanizmus idején a nevelés szakemberei visszanyúltak az ókori görög embereszményhez, és a test edzését, a sportok űzését a nevelési rendszerek részévé tették.

Újkori olimpiai játékok

Pierre de Coubertin francia báró nevéhez fűződik az újkori olimpiai mozgalom életre keltése. Hosszas előkészítés után, az 1894-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kongresszuson vetette fel, hogy modern formában, de régi keretek között/nemzetközi alapon/kerüljön sor az olimpiák megrendezésére. A javaslatot a kongresszus teljes egészében elfogadta. Megalakult a NOB/ Nemzetközi Olimpiai Bizottság/ melynek elnöke Demetriasz Vikelasz , titkára pedig az ötletadó Coubertin báró lett. NOB- nak magyar alapító tagja is volt, Kemény Ferenc személyében. 1896-ban, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát. Ettől kezdve a mai napig négyévenként más-más országban megrendezik az olimpiai játékokat, melynek versenyszámai folyamatosan bővülnek, színesednek. A rendezés jogát pályázat útján nyerik el a városok. Római számmal jelölik a sorszámukat. Az utolsó nyári olimpiai,/ XXXI. 2016-ban/, Braziliában, Ri de Janerioban került megrendezésre. Előtte, Angliában, Londonban volt, 2012-ben. /XXX. nyári olimpia/. A következő nyári olimpiai játékok színhelye, 2020-ban, /a XXXII. nyári olimpia /Japánban, Tókióban lesz.

Az olimpiai játékok fajtái:

  • Nyári olimpia
  • Téli olimpia /1924 óta/
  • Paralimpia/ 1960 óta/
  • Szellemi olimpia/1912-től 1948-ig, ma már nincs ilyen

Elmaradt olimpiai játékok/az elmaradt olimpiai játékokat is számozták/

  • VI. 1916, Berlin az I. Világháború miatt
  • XII. 1940, Helsinki II. Világháború miatt
  • XIII. 1944 London II. Világháború miatt

Csonka Olimpiák

  • VII. 1920, Antwerpen: az I Világháború vesztes országai nem vettek részt rajta
  • XX. 1972, München: merénylet miatt 11 izraeli sportoló vesztette életét, a többiek
  • szolidaritásból nem indultak el.
  • XXI. 1976, Montreal: politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat
  • XXII. 1980, Moszkva: az akkor kapitalistának nevezett országok nem vettek rajta részt
  • XXIII. 1984, Los Angeles: az akkori szocialista országok nem vettek rajta részt

A téli olimpia 1924-1992-ig, azonos évben került megrendezésre a nyári olimpiákkal. 1994-ben újra rendeztek téli olimpiát, és ettől kezdve 4 évente kerül megrendezésre. Idén 2018-ban, Dél Koreában, Phjongcsang-ban lesz. A téli olimpia versenyszámai:

Havas sportágak

Alpesisí,Biatlon,Sífutás, Síugrás,Északi összetett/síugrás és a sífutás együtt/ síkrossz,szabadstílusú síelés/hóbalett/snowbord,szánkó,/talppal lefele, hanyatt fekvésben/skeleton/arccal lefelé, hason fekvésben

Jeges sportágak

Műkorcsolya,jégkorong,bob,gyorskorcsolya,rövidpályás gyorskorcsolya

Magyar sportolók az olimpiákonÍ:

Hajós Alfréd 1896 100 m gyorsúszás,/első férfi olimpiai bajnokunk/

Elek Ilona 1936,1948,1952 női kardvívás/első női olimpiai bajnokunk/

Gerevich Aladár a legtöbb érmet szerzett olimpikonunk, / hétszeres olimpiai bajnok/kardvívásban

Kelet Ágnes a legtöbb érmet szerzett nő/5/ tornász

Egerszegi Krisztina a legfiatalabb olimpikonunk/14 évesen lett aranyérmes/1988-ban, úszóbajnok

2016-os olimpia érmesei:

arany Hosszú Katinka/úszás, 3 arany, 1 ezüst/

Szilágyi Áron /vívás/

Szász Emese/vívás/

Kozák Danuta és Szabó Gabriella/kajak-kenu 500 m/

Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Kozák Danuta,Szabo Gabriella/kajak-kenu/

ezüst Cseh László/úszás/

Hosszú Katinka/úszás/

Imre Géza/vívás/

bronz Kenderesi Tamás/úszás/

Kapás Boglárka/úszás/

Márton Anita/súlylökés/

Olimpiai jelképek

  • olimpiai jelvény/ 5 karika, 5 földrész összetartozását szimbolizálja,(kék:Európa,fekete:Afrika,sárga:Ázsia,piros:Amerika,zöld:Ausztrália)
  • olimpiai jelszó
  • olimpiai láng
  • olimpiai kabalafigurák
  • olimpiai zászló/fehér alapon az 5 karika/
  • olimpiai eskü
  • olimpiai nyitó és záró gála

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.