Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Barokk= igazgyöngy, szabálytalan gyöngy. Jellemzője: túldíszítettség, monumentalitás. Az arisztokrácia a hordozója. Kialakulásának társadalmi háttere: ellenreformáció, feudalizmus megerősödése. Célja: gyönyörködtetés, megrendítés, misztikum, diszharmónia.
Zrínyi Miklós (1620-1664) Csátornyán született, dédapja Szigetvári hős volt. A családjuk jelmondata: Jó szerencse mindenek felett. Horvát bán volt. (Az Adriai tenger erre utal). Halála egy vadászbaleseten történt.
1645-1648-ig írta, s az Adriai tengernek Syrenaia- ban jelent meg először.
Műfaja: eposz eposzi kellékek:
dolgok közepébe vágás (in medias res)
seregszemle (ennumeráció) (pl.: Farkasics)
fohászkodás (Szűz Máriához) (invokáció)
témamegjelölés („Fegyvert, s vitézt éneklek”) (peroráció)
Isteni közbeavatkozás (pl: az ördög felharagítja a törököket.)
Állandó jelzők (pl.: „fene török”)
Néhány dologban, azonban eltér az ókori eposzoktól:
A korabeli magyarokhoz szóló aktuális üzenet
személyes viszonya a tárgyhoz
keresztény világkép
bűn és bűnhődés gondolata
Mártíromság vállalása
1566 versszakból áll
Mitikus hős
ellentéthatás
realitás- irrealitás
Forrásai: Vergilius, Homérosz, Tinódi Lantos Sebestyén Históriás énekköltészete: epikus költemény, amely többnyire történeti eseményt dolgoz fel.
Balassi Bálint vitézi költészete
Az író szándéka és célja az volt, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutasson.
Témája az 1566-os évi szigetvári ostrom.
A mű gondolatmenete:
A török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt.
A várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat.
Az erkölcsi győzelem a magyaroké
A várvédőkben a legkiválóbb erények jelennek meg, amiket Zrínyi példaként titulál (erkölcsi tisztaság, összefogás, hazaszeretet)
Ezek ellenkezője a törökökre jellemző (széthúzás, nincs meg a bajtársiasság)
A törököknek ez csak egy hódító háború
Szerkezete: A 15 énekből álló eposz 3 nagy részre tagolódik:
I-VI. Szigetvár ostromának előzményei (2 seregszemleelrettentés) Kisebb csatákban mindig a szigetváriak győznek.
VII-XIV. Maga a vár ostroma
XV. végső ostrom bemutatása: Szulimán halála, Zrínyi kivonulása és halála. A végén isteni igazságszolgáltatás: a katonákat és Zrínyit angyalok viszik fel a mennybe.
A cselekmény 3 szálon indul:
Isten rendelkezése az égben
Arszlán budai pasa Szigetvár ellen indul
Zrínyi és a várvédők bemutatása
Paradox tételt bizonyít be: a csatát csak erkölcsileg nyertük meg.
Epizódok sorozatából áll (önállóan is értelmezhető, a fő cselekményhez szorosan nem kötődő szakasz): Demirhám- Cumilla és Deli Vid- Borbála szerelmei; galamb-epizód: egy galamb által kér segítséget Zrínyi.
Az eposz embereszménye: Zrínyi Miklós (athleta Christi) krisztus katonája, a kereszténység bajnoka. Kiváló erényei: buzdítás, hazaszeretet, Isten követése. „A legkülönb az összes magyarok közt.”. Misztikus hős.
A mű mondanivalója: 3 tábor áll szemben egymással (magyar várvédők, törökök, a költő korabeli magyarság). Az író a Szigetváriak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Erkölcsi példa.
Nyelvezete: Göcseji nyelvjárásban íródott. Sok török szó, ill. kifejezés található benne. Eufrimisztikus halálleírás (szépítő körülírás). Népi etika elemei is előfordulnak benne (közmondás, szólás). Költői képekben gazdag. Verselése hangsúlyos: 4 ütemű 12-es.
Az török áfium ellen való orvosság
A török kiűzéséhez összefogás kell. „Ne bántsd a magyart.”
Pázmány Péter
Zrínyi nevelője volt. A magyar ellenreformáció feje. Megalapította a Nagyszombati egyetemet, ami az ELTE elődje. Magyarul írta meg műveit, velük befolyásolni, meggyőzni és változtatni akart. Körmondatai áttekinthetőek, kedvelte a közmondásokat
3 nagy műfajban alkotott: vitairatok, áhítatossági művek és prédikációk.
Prédikációi: tartalma az erkölcsi tanítás.
Mint kell keresztyén leányt nevelni: az ország sorsa a nőktől függ, ezért kell, hogy a nők megtanuljanak írni, olvasni vagy értelmes öregasszonyoktól, vagy pedig erkölcsi istenfélő embertől. „Pénznek adják, nem embernek gyermekeket”a lány ahhoz mehessen, akihez akar.
Az isteni igazságra vezérlő kalauz: ez a legfontosabb gyűjteménye.
A nyelvnek vétkeiről
Mikes Kelemen
17 éves korától II. Rákóczi Ferenc udvarában szolgált. Hűséges társ volt.
Emlékirata: Törökországi levelek: 207 darab levelet tartalmaz, több évtizeden át írta ezeket. Ezek fiktív levelek: kitalált személynek szóló valós eseményeket ír le (P.E. grófnő, „édes néném”). Élményeit napló-szerűen rögzítette, ezek novellisztikus levelek. Megjelenik benne a számkivetettek magánya és a fejedelem utáni hűséges ragaszkodása. Szerinte a magányban és a bujdosásban is kell a nyelvet művelni.
Témái:
A bujdosók mindennapjai (37. Levél: „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont” – Zágon a szülőföldje)
A fejedelem portréja, szokásai
A megismert népek szokásai
Aktuális események
Honvágy
112. levél: A fejedelem halálának leírása. A fejedelem halálával párhuzamot mutat Jézus szenvedéstörténetével, ugyanis a fejedelem nagycsütörtökön kezdett el betegeskedni, s vasárnapra meghalt. Kulcsszava az árvaság.
A fiktív levélen kívül létezik még a misszilis levél, ami valós ténylegesen elküldött levelet jelent.
A kuruc költészet (1660-1750)
Korszakelnevezés
Történelmi, katonai, politikai kategória.
1. korszak: 1660-1703: szabadságharcért
2. korszak: 1703-1711: szabadságharcról
3. korszak: 1711-1750: bujdosásról
Műfajai:
Szerelmes dalok
Búcsúztató, sirató énekek
Gyászénekek
Csúfolódó énekek
Szerzők: alacsonyabb társadalmi rétegű emberek (mesteremberek, katonák, diákok). Nem sokat tudunk róluk. Kéziratos könyvekben maradtak fenn ezek a versek. A művek folklorizálódtak (népiesedtek). A kurucosság összefonódott az ellenállás, hazafiság, függetlenség gondolatával. Kölcsey, Arany és Ady költészetét megihlette a kurucok felfogásai. Thaly Kálmán a XIX. Században összegyűjtötte a kuruc kori írásokat.
Siralomének
Más néven jeremiád: Jeremiás próféta nevéből származó, panaszos, komor hangvételű bibliai eredetű lírai műfaj. A versek központjában a gondolat áll: a csapások Isten büntetései. A szerzők hiteles tudósítók.
Táncdal
Szomorú, keserű hangvételű vers, melyben fontos az irónia. Ilyen például a Csínom Palkó: a vers ellentétekre épül (Kuruc Labanc) „toldott, foldott”. Jellemzői: toborzás, tánc, borének, dicsérő strófák, csúfolódás.
Bujdosó ének
A szabadságharc után keletkeztek. 2 típusa van:
Bujdosás gyötrelmeiről szól.
Emléket tart a fejedelemnek, a kornak vagy egy hősnek. Például: Rákóczi nóta: himnuszként élt e korban, s ezért nem jelenthetett meg. Benne császárellenességre bíztatták a népet. Erdélyi János adta ki a XIX. században. A múltat a jelennel szembeállító mű. Jellemző rá a szabadság hiánya, az idegen hatalom alatti rabság, önemésztés, önhibáztatás. Tárogató kíséretében adták elő, ami tiltott hangszer volt.