Nyelvtan érettségi

A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikációnak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció.

A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelentőségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70 % – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek közötti üzenetek nagy része /több mint fele/ nem nyelvi úton fejeződik ki!

A metakommunikáció tehát minden olyan nem nyelvi kifejezőeszköz, amellyel a kommunikáció során a beszédünket kísérjük. Sok mindent elárul a beszélő személyiségéről, jelleméről, aktuális élethelyzetéről, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akaratunkkal kevésbé szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet.

 A NEM NYELVI KIFEJEZŐESZKÖZÖK SZEREPE:

  • A hallgató tájékoztatása, a beszélő érzelmi állapotáról

  • Visszajelzések a hallgató részéről (bólintás, figyelő tekintet, homlokráncolás…)

  • A szavakkal közölt üzenet nyomatékosítása

  • A megnyilatkozás érvényességének megkérdőjelezése (ellentét a gesztusok és szavak között)

  • A szavak helyettesítése (hívás, tiltás, fenyegetés gesztusai)

  • A kommunikációs helyzet értelmezését segíti

A NEM NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ FAJTÁI:

  • Az egész emberi nemre jellemző, ösztönös és akaratunktól független (nevetés)

  • Tanult: kulturális alapú (bólintás)

  • Csak egy kisebb közösségben használt vagy egy ember használja (köszöntések fiatalok esetén)

A HANGZÓ SZÖVEG NEM NYELVI KIFEJEZŐESZKÖZEI:

Testbeszéd

      • Mimika (arcjáték)

      • Gesztikuláció (taglejtések: a beszédet kísérő fej-, kar-, kéz-, lábmozgások)

      • Tekintet

      • Térközszabályozás (a beszéd közbeni távolságtartást kulturális szabályok irányítják)

      • Testtartás

Vokális jelek

      • Hangerő

      • Hangsúly

      • Hanglejtés

      • Beszédtempó

      • Szünet

 

AZ ÍROTT SZÖVEG NEM NYELVI KIFEJEZŐESZKÖZEI:

  1. írásjelek, központozás

    • mondatvégi írásjelek

    • pontosvessző (élőszóban szünet)

    • kettőspont (élőszóban szünet)

    • zárójel, gondolatjelek (közbevetés, közbeékelés)

    • kötőjel (kiegészítés, megjegyzés)

    • ábrák, táblázatok, illusztrációk

    • tagolás, tördelés, tagoló jelek

    • hasábok, lábjegyzetek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük