1. Vörösmarty Mihály (1800-1855, Nyék) – a romantikus líra megteremtője Mon.
-„Koszorú”, Athenaeum folyóirat
-Zalán futása romantikus eposz – siker
-Csajághy Laura
-Shakespeare fordítások (Julius Caesar, Lear király)
-’30as évektől közéleti szerep gondolati & közéleti költemények (p. Országházban)
2. a látomás és a romantikus látomás
-látomás: olyan kép, amely a megszokott valóságérzékelésen túllépve váratlan kapcsolatokat hoz létre egymással össze nem függő látási vagy hallási érzékletek, vagy egyéb jelenségek között
-nagyon nagy mértékű képrendszer retorika (képszerűvé teszi a szöveget)
-Biblia – János jelenései, gyakori a barokk & romantika irodalmában
-romantika: romantikus költőszerep; mitikusság & transzcendens, örökkévaló megragadása; végletes, erőteljes érzelmek
-ált. patetikus előadásmódhoz kapcsolódik
-romantika – érzelmek kultusza, felfokozott szubjektív életérzés fantázia, képzelőerő a képalkotásban megnyilatkozó fantázia romantikus vízió – szuggesztív, festői, nagyítás, túlzás, kiélezett ellentét
-a látomás a romantikus költészetben a megjelenő képvilágnak egy bizonyos előadásmódját jelenti, mely sok tekintetben emlékeztet a biblia profetikus beszédmódra (a megjelenő képek igazságának forrásaként magát a beszélőt állítják elénk; a képekben megjelenő szféra egy közösség vagy a világ egészére érvényes, tehát egyetemes érvényű; a beszélő a lényegi igazságok tudója – a prófétai szerep helyett, ahol a kinyilatkoztatás Istentől való, itt a költő szelleme a lényeg, a nagy költő tudja az igazságot )
3. Vörösmarty romantikus képalkotásának általános jellemzése
-sejtető, szuggesztív hatású, víziószerű képek
-a képhez társuló hangulat kap domináns szerepet, ezeket erősíti pl. a túlzás (hiperbola)
-nem választja szét a különnemű dolgokat
-összetettség a szóhasználatban is különböző irányú képzettársítások
-összetett képek, kifejezések homályosság, sejtetés
-zenei hatások kiaknázása – hangutánzó szavak, a vízió és a zeneiség egysége
-mitikus víziók – mitológiai-bibliai eredetű/hangulatú képzetek
-képzeletének megszállottság-jellege van
-felfogásában az álom a látomással és a fantasztikummal együtt az Istentől független emberi személyiség föltáratlan belső mélységeit jelképezi
-korai költészetében gyakori az álomnak és a halálnak jelentésen és hangzáson alapuló azonosítása
4. költészetének tagolása a víziók szerepe alapján
(a nemzeti költői feladat vagy a fantázia erősebb a verseiben) – 3 szakasz
ifjúkor – szabad fantázia
férfikor – a költői feladatvállalás szándéka erősebb a fantáziánál
öregkor – újra domináns a látomásos jelleg, még zabolátlanabb képek
példaversek
5. Szózat (egy közösséghez intézett, patetikus hangvételű szöveg) -1836
-időszembesítő verstípus, 2 féle jövőkép
-az emberek tegyenek a nemzetért (nem felsőbb megváltás)
-jambus & félrím
-retorikus megszerkesztettség – logikai rend (1-2. állítás, utána példák, érvek, stb)
-grandiózus hatású képek
-a „nemzethalál” víziója (Herder)itt tessék az uccsó két elemre tenni a hangsúlyt, az kapcsolódik a tételhez. A többi az a sablonelemzés.
6. Gondolatok a könyvtárban
-a monumentális látomás elemeinek nagy részét a didaktikus célzatnak rendeli alá
-„vizuális jellegű érvelés” – a kulturális haladás megkérdőjelezése
-apokaliptikus képzetek
-a végső emberi cél beteljesülése „építsük egy új kor Bábelét”
-romantikus pátosz, mitikus színezetű látomás
7. A Guttenberg- albumba
-epigramma disztichon
-egyetlen versmondat
-tartalma: feltételek felvilágosodás
-alkalmi vers: könyvnyomtatás feltalálásának évfordulójára – Guttenberg: könyvnyomtatás: a kultúra szimbóluma
-prófétáló beszédhelyzet
-pátosz – körmondat + prófécia jelleg
-emblematikus képek (felvilágosodás, napfény, világosság – éj, áltudomány, erőszak, kard, gyilok – béke, dús, ördög – pór, stb)
-halmozás, csattanó
4. „Előszó” – a természet körforgására épít – kiábrándult, cinikus, ironikus
-lehet a momentumokhoz kapcsolni a magyar történelem eseményeit is
-az érzelmek és élmények mély, képek nélkül ki nem fejezhető megmutatására használja a látomásjellegű képi megjelenítést
-időszerk: 2féle múlt, 1 sor jelen, + jövő
-prófétikus jellegű beszéd- és írásmód
-a megvilágosodás pillanatát a Biblia számos helyéhez hasonlóan hangélményként jeleníti meg („ hallottuk a szót…”)
-a kibontakozó látomás János jelenéseivel összehasonlítva értelmezhető leginkább apokalipszis – itt: olyan vég, ami után jön még fordulat, de a tavasz már csak hamis ünnepet hozhat
-a látomás szerint a történelem kezdettől és mindig a katasztrofális vég jegyében zajlott
-„most tél van és csend és hó és halál” – megrázó az egyszerűsége miatt; első jelentésrétegében az elbukott szabharcra utal, ugyanakkor a bukás aktualitását törtfilozófiai látókörbe helyezi a történelmi lét egyetemes látomását nyújtja
ez a látomás a vész nagy erejű metaforáiban bontakozik ki (emberfejekkel lapdázott stb)
-a látomások itt már globális teret ölelnek át, kozmikus nagyságrendűekké válnak – egyértelművé téve az olvasó számára a küzdelem és az azt követő teljes értékvesztés gyötrelmeit
Jó. Mindenre igaz, hogy tessék az elemzést a tételhez kapcsolni, mindig gondold végig, mia funkciója a látomásnak (nagyjából benne van, jó így).