Előzmények:
A világ szellemi, gazdasági és kulturális központja Európa, a világ 80%-át uralja. Új gyarmatosítók: USA, Németország, Olaszország. Kialakulnak a szövetségi rendszerek is:
1882. Hármasszövetség | 1904. Antant |
– Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország (később átáll) | – Franciaország, Anglia, Oroszország |
– Később csatlakozik: Románia, Bulgária, Törökország (később átáll) | – Később csatlakozik: USA |
A háború közvetlen oka:
1914. június 28-án megölik Szarajevóban Ferenc Ferdinándot és feleségét. 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A németek villámháborús tervvel akarták lerohanni Európát (Schliefen-terv), céljuk volt, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.
A háború jellege:
Új típusú hadviselés alakult ki, alkalmazzák az állóháborút, a csapatok lövészárkokban harcolnak egymással, lassan és áldozatok árán lehetett csak előrejutni. Új fegyvereket is alkalmaztak (pl.: harcigáz, géppuska, tank). Alkalmazzák a repülőgépeket, léghajókat, gépkocsikat és tengeralattjárókat.
Bevezették a hadigazdaságot: a háború sikere a hátország potenciáljától függ. A hadigazdaság célja a hadsereg kiszolgálása volt, ezért a gazdaságot állami ellenőrzés alá vonták, az üzemek katonai irányítást kaptak, a parasztoknak előírták a beszolgáltatási kötelezettséget. A civil lakosság ellátása érdekében bevezették a jegyrendszert. A harcoló férfiakat a gyárakban nők helyettesítették.
A háború öt fronton folyt:
Front neve | Helye | Harcoló felek |
Nyugati front | Franciaország, Belgium | Franciaország, Anglia ≤≥ Németország |
Keleti front | Oroszország, Galícia | Oroszország ≤≥ Németország, Osztrák-Magyar Monarchia |
Olasz front | Olaszország, Isonzó folyó | Olaszország ≤≥ Osztrák-Magyar Monarchia |
Balkáni front | Balkán-félsziget, Törökország | Antant ≤≥ Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország |
Mezopotámiai front | Irak, Mezopotámia | Törökország ≤≥ Anglia |
A háború legfontosabb eseményei:
1914 | ||
Nyugati front | Keleti front | Balkán |
– Nagy-Britannia belép a háborúba. – Franciák megállítják a németeket Párizsnál és a Marne-folyónál, ahol állóháború alakul ki. | – Oroszok előretörése, a Monarchia nem tud velük szembe védekezni. – Németek leverik az oroszokat. | – Oszmán Birodalom belép a háborúba. |
1915 | ||
Keleti front | Olasz front | Balkáni front |
– Gorlicei áttörés: központi hatalmak Oroszország ellen indulnak. – A német és osztrák-magyar csapatok előrenyomulnak. | – Olaszország hadba lép, Doberdói és Isonzói csata. – Olaszokat az osztrák-magyar csapatok megállítják, állóháború alakul ki. | – Központi hatalmak elfoglalják Bulgáriát. – Az Osztrák-Magyar Monarchia legyőzi Szerbiát. |
1916 | |
Nyugati front | Keleti front |
– Somme és Verduni csata. – Olasz ér orosz támadás. | – Románia belép a háborúba az Antant oldalán. – Bukarest elfoglalása. |
1917 | |||
Keleti front | Nyugati front | Balkáni front | Olasz front |
– Orosz forradalom, az új orosz kormány offenzívát indít, de összeomlik. | – Amerika hadba lép az Antant oldalán. | – Görögország hadba lép az Antant oldalán. | – Olasz hadsereg a felbomlás szélére kerül, angol-francia segítség érkezik. – A Monarchia a Piave-folyóig nyomul (Caporetto). |
1918 | ||
Olasz front | Nyugati front | Keleti front |
– Az Osztrák-Magyar Monarchia november 3-án, Padovában aláírja a feltétel nélküli fegyverletétet. | – Németország november 11-én, Compiégne-ben írja alá a fegyverszünetet. | – Március 3-án, a bolsevik Oroszország békét köt Breszt-Litovszkban és kilép a háborúból. |