Az információs társadalom:
Az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalom. – Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel.
A hálózatba való összekapcsoltság az internet és a mobiltelefon révén ön-és közösségerősítőek, esélyteremtőek, amelyek az információ- és tudásáramlás élénkítésével számos pozitív hatást eredményeznek.
A modern társadalom két legfontosabb információ közvetítője, a számítógép – /internet/ és a mobiltelefon.
• Az internetes kommunikáció formái: írott csevegés (chat), elektronikus levelezés (sms, e-mail), honlap, nyilvános beszédhely (fórum, topic), levelezőlisták, internetes napló (blog)
Előnyök:
– lehetőség a sűrű kapcsolattartásra
– az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az írás
– könnyebb ismerkedési lehetőség
– a rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül
Hátrányok:
– túl sok angol kifejezés, melyeknek nincs magyar megfelelője; a használt nemzetközi nyelv alapja az angol
– a nyelv torzul, infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
– szavakon belül rövidítéseket használunk, melyek fixálódhatnak (vagyok = vok)
– a kézírás készsége visszafejlődik!
– a rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken
– a szabványos levélforma kihalóban van, a hivatalos levelek formája elvész
Az elektronikus írásbeliség főbb jellemzői:
bár írásos megjelenésű, jobban hasonlít a spontán beszédkommunikációhoz, szabálytalan, laza, szerkesztetlen, olykor a normától eltérő
gyors információcserét biztosít speciális szókincs (pl. rövidítések) + vizualitás (képiség)
nem egységes nyelvhasználatú, mert különböző kommunikációs műfajokban valósul meg
betű– és írásjelhalmozás, nagybetűs szavak (=kiabálás), ritkított szedés, aláhúzások
emotikon (emotion + icon) – érzelemjelek használata
rövidítések, szavakon belüli egyszerűsítés, jelhasználat pl. 5let, 66ós, 1 pill, 6ás, 1szerű, GPn
fonetikus, egyszerűsített írásmód pl. szal, fexik
a központozás, a mondathatárok jelölésének hiánya
– a szleng szavait használjuk
– helyesírási hibák használatával a nyelv romlik (lehet tudatos használat, de lehet a gyors gépelés miatt is)
– a szakszavak a köznyelvbe kerülnek (számítástechnika)
–
Feladat:
Értékelje az alábbi szövegben szereplő nyelvi divatjelenségeket! Fel tud-e idézni más, hasonló nyelvi jelenségeket (internet, SMS, stb.), amelyek az információs társadalom hatásait mutatják?
„Most fáraszt a vaker, mér’ nem emileztél a Neten. A múltkor majnem lepadlóztam a vérciki hülyesírásodtól. „Soxor assziszem ijet csak ojan 1szerű idés bunó író ír6, aki a salyát nevit se tuggya, má’ semmire se emléxik. A mi degenerációnk má’ csak ijen.” Tegnapelőtt éjfélig molyoltam a vindózba, izzítottam a modemet, de nem találtalak a brummogóba, pedig amióta megbaráltam, müxik a gép. Loggolj be hozzám legközelebb, te hálórágó! Majd csobbanunk egyet, okszi?…Mit akartál mondani? Leugrasz a tizedikről? Bocskösz majd legközelebb. Má’ rágyógyult a fülemre a kagyló. Oltári kajás vagyok, snellbe szétlegózok egy grillcsirkét. Amúgy is ki kell állnom a parkolóból, mer’ rám akar állni egy rücskös, tahószkafanderes, belőtt sérójú nyálhegy, itt biluxol az antireflexes üvegszemével. Na légy jó és szobatiszta! Nőj nagyra! Szállj messzire! Halóka, hey, retek, hi, szasz, szeva, szió, welkoma bek!..”
/Stark R. László: Divatsorok; Magyar Hírlap/