Földrengéskor a Föld anyagai rugalmasan rezegnek. A rengés a földrengés fészkétől rengéshullámokban terjed tovább. A rengéshullámnak két fő típusa van: a térhullámok és a felületi hullámok.
A térhullámok a földkéregben keletkeznek és a tér minden irányában terjednek. Kipattanási helyük a földrengés fészke alsó központja, a hipocentrum. Ahol a leghamarabb érik el a felszínt, ott a földrengés felszíni központja, az epicentrum van.
A felületi hullámok az epicentrumban keletkeznek, és az epicentrumból sugarasan a Föld felszínén terjednek.
A rezgéshullámok a felszínen a legnagyobb erővel az epicentrum környékét rázzák meg, az epicentrumból távolodva a rezgés erőssége fokozatosan gyengül.
A kiváltódás mélysége szerint ismerünk sekély – és mélyfészkű földrengéseket.
Sekélyfészkű rengésnél a hipocentrum 6-12 km-es mélységben van, mélyfészkű rengésnél a hipocentrum a 70 km-es mélységet is meghaladja.
A földrengések időtartama általában igen rövid (a másodperc töredéke), de ha a rengéshullámok sűrűn követik egymást, a földrengést folyamatosnak érezzük.
A földrengés a kiváltó okok szerint lehet tektonikus, vulkáni és beszakadásos. A rengések 90%-a tektonikus, ezek közül valók a leghevesebb földrengések is. A rengések 7%-át a vulkáni kitörés vagy előkészületei váltják ki. Általában a vulkánok környékére szorítkoznak. A fennmaradó 3% földrengést barlangok, üregek beszakadása, hegyomlások stb. váltják ki. A beszakadásos rengések hatása ritkán terjed túl a 30 km-es távolságon.
A földrengések többsége gyönge, csak műszerrel1 észlelhető. A Földön évente 9-10 000 földrengés van, ezek kb. fele az ember által is érzékelhető.
Az erős rengések jelentős felszíni változásokat is okozhatnak. Pl. az 1906. évi kaliforniai földrengéskor 600 km hosszú hasadék, a Szt.-András árok keletkezett. A messinai nagy pusztító földrengérkor (1908) a Messinai-szoros partjai két métert süllyedtek.
Nagy földrengések: 1920 Kína: 200 000 ember, de sok emberéletet követelt az 1923. és 1927. évi japáni, az 1935-ös indiai, az 1970-es szicíliai, skpojei, taskenti, perui stb. rengés is.
A számítások szerint az utolsó 500 év alatt 13-14 millió ember vesztette életét földrengések miatt. Jelentősebb mo.-i rengések: 455-ben Savariát (Szombathely) pusztította el a földrengés, 1763-ban Komáromot, 1810-ben Mór, 1868: Jászberény, 1908: Kecskemét, 1925: Eger, 1956: Bp. Valamennyi szerkezeti mozgással volt kapcsolatos.
A földrengések hatásának mérésére használják a Mercalli – Sieberg skálát.
1 szeizmográf