Az emberi szem a látás szerve, ami összeköttetésben áll az idegrendszerrel. Olyan hólyagszem, ami a sötétkamra elvén működik. Szerepe a fény érzékelése.
A szem rétegei
Az ínhártya a szemgolyó külső rétege. Fehér, rostos, ereket és idegeket nem tartalmaz. Ennek elülső része az átlátszó szaruhártya.
A z érhártya a szemgolyó középső rétege, mely erekben gazdag. Funkciója az ideghártya táplálása, amit a hajszálerek segítségével végez. Külső része a festéksejteket tartalmazó szivárványhártya, melynek közepén található a pupilla vagy szembogár, aminek nagyságát a sugárizmokkal lehet változtatni.
Az ideghártya vagy retina a szem legbelső rétege, ami a fénylátás helye. Kétféle receptorsejtet, pálcikákat és csapokat tartalmaz, melyekkel a fény mennyiségét és a színeket érzékeljük. Sárgafoltnak nevezzük a retina azon pontját, ahol a legtöbb csap és pálcika található, ez az éleslátás helye. A vakfoltban nincsenek fényérzékelő sejtek, mert innen lép ki a látóideg, ezért ha a kép ide esik, akkor nem látjuk.
Az üvegtest adja a szemgolyó fő tömegét, 98%-ban víz alkotja. Feladata a szem kitöltése, illetve állandó alakjának biztosítása. A sugárizmok termelik a csarnokvizet.
Fénytörő közegek
A szaruhártya az ínhártya elülső, átlátszó része, ami az első fénytörő közeg szerepét tölti be. A fény törését nem lehet vele szabályozni.
A szemlencse a második fénytörő közeg a szemben, mely a pupilla mögött helyezkedik el. Egy átlátszó, kettősen domború lencse, aminek szabályozható a domborúsága. Fordított állású, kicsinyített, valódi képet hoz létre a retinán. Domborúságát a lencsefüggesztő izmok képesek megváltoztatni.
A szem segédszervei
A szemöldök mechanikai védelmet nyújt, a szempilla a portól védi a szemet. A szemhéj a védelem mellett a pislogás során eloszlatja a könnyet a szaruhártyán, ezzel elkerülve, hogy kiszáradjon. A könnymirigyek által termelt könny fontos funkciókat lát el: nedvesíti és tisztítja a szemet, baktériumölő hatása van. A kötőhártya a szemgolyó és a szemüreg között található, vérerekben és idegekben gazdag.
A pupilla- és szaruhártyareflex
A szivárvány közepén található kerek nyílás a pupilla, ezzel szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. Erős fényben és közelre nézéskor a pupilla szűkül, gyenge fényben és távolra nézéskor pedig kitágul. Ez azért fontos, hogy mindig optimális mennyiségű fény jusson az ideghártyára.
A szaruhártyareflex védelmi reakció arra, ha egy tárgy közelít a szemünk fel, ezzel megvédi az esetleges sérülésektől.
A látáshibák és korrigálásuk
A távollátás azt jelenti, hogy a közeli tárgyakról alkotott kép a receptorsejtek mögött éles. Az időskori távollátás a szemlencse rugalmatlanságának elvesztésével alakul ki. Ez a látáshiba domború lencséjű szemüveggel korrigálható.
A rövidlátás olyan fénytörési hiba, melyben a szembe érkező fénysugarak az ideghártya előtt egyesülnek. Okozhatja a normálisnál hosszabb szemtengely. Homorú lencséjű szemüveggel lehet javítani.
A szürkehályog olyan betegség, mely során a szemlencse átlátszatlanná válik, általában idős korban alakul ki. Oka a szemlencse rossz anyagcseréje vagy a nagyon erős napsugárzás. Sebészeti úton eltávolítják a szemlencsét és újat ültetnek a helyére.
A zöldhályog azért alakul ki, mert a szemben túlságosan sok csarnokvíz termelődik és gyűlik össze, ami itt megnöveli a nyomást. Látásromlást, fejfájást okoz, ezen kívül a fényforrások körül színes karikákat látunk
A távolság és a tér érzékelése
Ugyanarról a tárgyról a két szem különböző képet ad, hiszen más-más szögből érzékelik azt. Ezért az agy látóközpontjába két kép érkezik, ami itt egy képpé egyesül, ez teszi lehetővé a térérzékelést. Az adott tárgy távolságáról a szemmozgató izmok és a sugártest izmainak működtetése ad információt.
A szem alkalmazkodása a tárgy távolságához
távol nézek: sugárizmok elernyednek > megnő a pupilla átmérője > lencsefüggesztő rostok széthúzódnak > lencse lapos
közel nézek: sugárizmok megfeszülnek > csökken a pupilla átmérője > lencsefüggesztő rostok elernyednek > lencse domborodik