Földrajz érettségi

Magyarország felszíni vizeinek típusai, hasznosításuk

A felszíni vizeknek két típusa van. Vízfolyások (folyók, patakok, erek, stb…) és állóvizek (tavak, mocsarak, lápok, fertők).

Magyarország folyóhálózata:

Folyóhálózatunkat meghatározza a domborzat, azon belül a medencejelleg. Magyarország felszíni vízkészletének 90%-a „importból” származik, vagyis az országhatárokon kívülről érkezik. Ennek kedvezőtlen hatása, hogy sok vízfolyás már szennyezetten lépi át a határt.

Az ország vízhálózata nem túl sűrű, kelet felé haladva egyre ritkább (ennek oka a kontinentális éghajlat, s a laza üledékek).

  1. A Duna:

    • Legnagyobb folyónk, magyarországi szakasza 417 km, ebből 140 km-en határfolyó.

    • Csak néhány mellékfolyója van (nagyobbak: Rába, Sió, Dráva, Ipoly), az alföldi szakaszon szinte semennyi.

    • A jégzajlás időszakának kivételével egész évben hajózható.

Hasznosítás:

    • Közlekedés, hajózás. Kereskedelem: (kijárat a Fekete-tengerre).

    • Mezőgazdaság: öntözés, halászat.

    • Ipari víz: a paksi atomerőmű hűtővize, egyéb ipari létesítmények vízigényének fedezése.

    • Ivóvíz: Budapest és agglomerációja, Pécs vízellátása, stb…

    • Idegenforgalom, sport, turizmus (Szigetköz, Dunakanyar, Fadd-Dombori, stb…).

    • Vízenergia termeléssel próbálkoztak (Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszere), de nem jött létre (csak a határ másik oldalán). A nagymarosi szakasz nem készült el.

  1. A Tisza:

    • Hazánk második legnagyobb folyója, magyarországi szakasza 596 km.

    • Lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású (Tiszabecsnél például 124-szer annyi vizet szállít nagyvízkor, mint kisvízkor). Hasznosítása nehézkes.

    • Széles ártérrel, holtágakkal rendelkezik. A múlt században szabályozták, hosszát 40%-al csökkentették folyókanyarok levágásával.

    • Mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros, Szamos.

Hasznosítás:

    • Öntözés: Nyugati- és Keleti-főcsatorna. Halászat.

    • A morotvatavak (holtág tavak) hasznosítása: sport, horgászat, idegenforgalom (fürdőzés).

    • Belföldi hajózás. Vízenergia termelés (tiszalöki és a kiskörei vízlépcső).

    • Idegenforgalom: Tisza-tó.

  1. Dráva: Határfolyó (Dél-Dunántúl), gyors sodrású, elsősorban idegenforgalmi, s mezőgazdasági jelentősége van.

A magyarországi folyókon évente két jelentősebb árhullám vonul le. Kora tavasszal (március – hóolvadás: Alpok, Kárpátok, hazai), s jégzajlás is kísérheti. A másik a kora nyári árvíz (zöldár), melynek oka a nyár eleji csapadékmaximum.

Tavak:

Tavaink geológiai szempontból fiatal képződmények. Keletkezésük alapján több csoportba oszthatók:

  • Szerkezeti mélyedéseket (árkokat) kitöltő tavak (ároktavak): Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó.

  • Morotvatavak: Lefűződött folyókanyarulatokban kialakult tavak (Szelidi-tó).

  • Az alföldi mélyedéseket, homokhátak közötti laposokat (szél hatására kialakult mélyedések) kitöltő szikes tavak (szegedi Fehér-tó, Nyíregyháza melletti Sóstó).

  • Langyos, vagy meleg vizű források által kialakított forrástavak: Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó).

  • Dolinatavak (karsztos medencékben létrejövő tavak): Vörös-tó az Aggteleki-karszton.

  • Elgátolt tavak (pl. csuszamlással): az Ózd környéki Arlói-tó.

  • Mesterséges (antropogén: vagyis emberi tevékenység nyomán létrejött) tavak: hortobágyi halastavak, morotvatavak, Feneketlen-tó (Budapest), Tisza-tó.

Tavaink sekély vizűek, emiatt nyáron gyorsan felmelegszenek. Ezért fürdőzésre alkalmasak.

Hasznosítás:

  • Halászat, nádvágás.

  • Idegenforgalom: horgászat, fürdőzés.

  • Sport.

  • Öntözővíz.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava: 598 négyzetkilométer, 78 km hosszú, legnagyobb szélessége 15 km. A Zala folyó táplálja, s a Sió-csatorna vezeti le a vizét a Dunába. Mélysége átlagosan 3 méter.

A Fertő-tó igen sekély. Átlagos mélysége 1 méter. Területe 352 négyzetkilométer (alacsony vízállásnál ennek 60%-a). A tó ¼-e tartozik hazánk területéhez. Felszínének felét nád borítja. Sótartalma háromszorosa a Balatonénak.

A Velencei-tó mindössze 26 négyzetkilométer nagyságú. Átlagos mélysége 1,4 méter. A területének felét nádas borítja.

Felszíni vizeinknél (is) jelentős problémát okoz a környezetszennyezés. Ezt részben a lakossági szennyvizek elhelyezése, másrészt a mezőgazdasági tevékenység (trágyázás, növényvédő-szerek), illetve az ipari szennyezés okozza.

Tavak pusztulása:

 A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés, ami a vízinövények elburjánzását (eutrofizáció) eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A feltöltődésnek három szakasza van:

1) Fertő állapot: Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van.

2) Mocsár: Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható.

3) Láp: Megszűnnek a nyílt vízfelületek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük