A napjainkban használt szófaji osztályozásban négy szempontot szoktak figyelembe venni
A szófajba sorolás szempontjai:
- a szavak szótári jelentését
- a szavak alaki sajátosságát-az adott szóhoz kapcsolható-e hozzá toldalék
- pl.: olvas -> ni/ás
- ne -> nem tudunk kapcsolni
- mondatbeli szerepük alapján
- alany, állítmány, tárgy, határozói vagy jelzői szerep
- kapcsolható-e hozzájuk bővítmény
- Pl.: István szeret könyvet olvasni.
- Az okos nagyon érdekes figyelmesen van bővítmény
- István szereti ezt nincs bővítmény
- szövegbeli szerepük alapján
- a szövegben meghatározó jelentéssel bír, vagy utalhat 1-1 szó más tartalmi egységre; szerkezetileg és logikailag összefűzi a mondatokat
Három nagy szófaji csoport:
- Alapszófajok
- Valódi alapszófajok
- Névmások
- Igenevek
- Viszonyszók
- Mondatszók
Névszók
- Főnév:
- Jelentés szerint: élőlényt, élettelen tárgyat, gondolati és elvont tárgyat jelöl
- Alaki szempontból: névszójelek és viszonyragok járulhatnak hozzá
- Mondatbeli szerepe: bármilyen mondatrész lehet
- Példa: gyerek, nap
- Melléknév
- Jelentés szerint: személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát, milyenségét jelöli
- Alaki szempontból: fokozható, névszójelek és névszóragok járulhatnak hozzá
- Mondatbeli szerepe: általában minőségjelző vagy névszói állítmány
- Például: szép, okos,kék
- Számnév:
- Jelentés szerint: személyek, tárgyak, dolgok mennyiségét jelöli, vagy, hogy hányadik a sorban, hanyadrésze az egésznek
- Alaki szempontból: névszójelek és névszóragok járulhatnak hozzá, a határozatlan számnév fokozható
- Mondatbeli szerepe: általában mennyiségjelző vagy névszói állítmány
- Névmások
- Jelentés szerint: valamilyen szót helyettesít, konkrét jelentést csak az adott szövegkörnyezetben kap
- Alaki szempontból: ugyanazok a toldalékok járulnak hozzá, mint ahhoz a szóhoz, amelyet helyettesít
- Mondatbeli szerepe: a helyettesített szó mondatrészi szerepét veszi fel
- Nyelvi szerepe: a rövidítés.
- Csak főnevet helyettesítő névmások (4)
- Személyes névmás (én)
- Birtokos névmás (enyém)
- Visszaható névmás (magam)
- Kölcsönös névmás (egymást)
- Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások (5)
- Mutató névmás (ez)
- Kérdő névmás (ki)
- Vonatkozó névmás (aki)
- Határozatlan névmás (valamilyen)
- Általános névmás (senki)
Igenevek
- tipikusan átmeneti, „kétarcú” szófajok: egyrészt főnévi, melléknévi vagy határozószói, másrészt igei természetűek.
- Főnévi igenév
- Jelentés szerint: elvontan fejez ki cselekvést, történést, létezést, állapotot
- Alaki szempontból: ige E/3 + ni képző (pl. fut + ni = futni), személyragokat is felvehet (tudnia kell), tárggyal és határozóval bővíthető (tortát enni, vidáman énekelni)
- Mondatbeli szerepe: a mondatban főleg alany, tárgy és célhatározó szerepét tölti be (jó aludni, hallom közeledni, sétálni megyek)
- Melléknévi igenév
- Jelentés szerint: olyan tulajdonságot jelentenek, melyre az igében kifejezett cselekvésnek taratósan folyamatos, már befejezett vagy beálló (bekövetkező vagy szükséges) állapota jellemző
- Alaki szempontból: minden igéből képezhető, igére jellemző bővítményei lehetnek: alanya, tárgya, határozója (pl. Kati karatézó lány, újságot olvasó, szépen író)
- Mondatbeli szerepe: minőségjelző (pl. az alvó lány), vagy névszói állítmány (elsősorban a befejezett és a beálló melléknévi igenév, (pl. ez a regény jól ismert). Illetve mód- vagy állapothatározó (okosan)
- Fajtái:
- Folyamatos (rajzoló)
- Befejezett (talált)
- Beálló (tanulandó)
- Határozói igenév
- Jelentés szerint: a cselekvést valamilyen körülmény formájában fejezi ki
- Alaki szempontból: az igéből –va, -ve, -ván, -vén képzővel képzett határozószó (sír+va=sírva, nevet+ve=nevetve, sír+ván=sírván, nevet+ vén=nevetvén)
- Mondatbeli szerepe: állapothatározót, módhatározót (pl. félve, sütve), vagy időhatározót fejez ki (pl. székre ülvén)
A viszonyszók
- Jelentés szerint: viszonyjelentésük van
- Alaki szempontból: általában nem toldalékolhatók
- Mondatbeli szerepe: önállóan nem mondatrészek
- Beletartozik
- névelő (az, egy)
- névutó (alatt, mögött)
- segédigék (fog, volna, marad, múlik)
- igekötők (ki, fel, össze)
- kötőszók (de, hogy, és)
- módosítószók (talán, bizonyára)
Mondatszók
- Jelentés szerint
- nincs önálló, fogalmi jelentésük
- érzelmet, indulatot, akaratot fejeznek ki
- Alaki szempontból: nem toldalékolhatók
- Mondatbeli szerepe: önálló, tagolatlan mondatot képeznek
- Beletartozik
- indulatszó
- valódi indulatszó (óh, jaj)
- interakciós (kapcsolatteremtő) mondatszó (hé, szia, hess)
- hangutánzó (durr, reccs, puff)
- felelőszó (igen, persze, dehogy)
- indulatszó