Shakespeare dráma elemző bemutatása

Erzsébet-kori Anglia

• Amikor Erzsébet trónra került a gazdaság igencsak gyenge volt, de hamar helyreállt, sőt a királynő felvirágozta az országot. Armada (spanyol hajó) legyőzésével nagyhatalommá vált.
• Társadalmilag az ország nagyjából kettő részre lehet bontani, vannak az arisztokraták, akik katolikusok voltak és spanyolbarátok. A másik rész pedig a polgárság, akik protestáns vallásúak voltak, és a királynő rájuk támaszkodott. (Nem szerette a spanyolokat, és protestáns vallású volt)
• Gazdasági fellendülés jót tett a kultúrának is. Megjelenik a polgárságon belül az értelmi réteg is, egyre több iskola és színház jelent meg. (Anglia reneszánsz kora)

Shakespeare élete

• Életéről nem sokat tudunk, az adatok hiányosak, gyakran pontatlanok.
• 1564-ben született egy falusias kis városba Stratford-upon-Avon.
• 1585-86 táján hagyta el családját, és Londonba költözött. Itt kapcsolatba került a színházzal, s egy 1592-es adat már sikeres fővárosi színészként és drámaíróként említi.
• Az 1599-ben épült. Globe Színháznak főrészvényese volt, s időközben meg is gazdagodott. 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több időt töltött Stratfordban.

Shakespeare pályájának alkotói korszakok szerinti felosztása

• 1594-ig: művészi kísérletezés
  • VI. Henrik, III. Richárd  királydrámák
  • Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy  komédiák
• 1595 – 1600: érett drámaművészetének korszaka
  • II. Richárd, V. Henrik  királydrámák
  • Szentivánéji álom, Ahogy tetszik  komédiák
  • Romeo és Júlia, Julius Caesar  tragédiák
• 1601 – 1608: nagy tragédiák kora
  • Hamlet, Othello  tragédiák
• 1609 – 1613: regényes színművek
  • Téli rege, A vihar  regényes színművek

A reneszánsz színház Angliában

• A kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú épület némileg követi a szimultán színpad jellegzetességeit.
• Többemeletes, fából készült a színház, felül nyitott volt, így nappal természetes fény mellett tartották az előadásokat.
• A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak.
• Kizárólag férfi színészek játszottak, igen jellegzetes volt a művekben újra és újra feltűnő tipikus alakok, mint például a dajka vagy a cselédek.
• A hármas egységet tér, idő, cselekmény sokkal szabadabban kezelték, mint mondjuk Moliére korában.
• A színpad hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását.

Rómeó és Júlia

• Forrás
  • A Rómeó és Júlia az olasz Matteo Bandello 1524-ben írt novelláján alapszik, bár Dante Isteni színjátékában is felbukkant már a Montecchi, illetve a Capeletti család.
• Téma
  • Szeretet és a gyűlölet szembenállás
  • Illetve a középkori (szülői) felfogás és a reneszánsz (kamaszkori) felfogás
• Műfaja
  • Lírai jellegű szerelmi tragédia
• Szerkezete
  • Expozíció/alaphelyzet
    • Bemutatja a helyszínt (Verona), a szereplőket (Capulet és  Montague család, Verona hercege és Paris herceg).
    • A dráma két család szemben áll Capulet (Júliáék) és Montague (Rómeóék)
    • Rómeót Róza iránti reménytelen szerelme emészti.
    • Paris (a herceg atyafia) feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiről a lányt anyja értesíti.
  • Bonyodalom – konfliktus
    • Akkor kezdődik, amikor a felvonás végén találkozik a két fiatal, és első látásra egymásba szeretnek Capuleték báljában.
  • Bonyodalom kibontakozása (eseménysor)
    • A szerelmesek az erkélyjelenet után szerelmüket házasságkötéssel törvényesítik.
    • Ezután Mercutio, majd Tybalt halálát, Romeo öngyilkossági kísérletét, a fiatalok nászéjszakáját, Capulet eszelős haragját írja le a szerző.
  • Tetőpontja
    • A műnek a kriptajelenet, amelyben Rómeó váratlanul hazatér, és mikor meglátja a halottnak tűnő Júliát végez magával, ezért mikor Júlia miután felébred öngyilkos lesz.
    • Ekkor a két család ráébred gyűlölködésük ostobaságára, de hibájukat már nem tudják jóvátenni.
  • Végkifejlet
    • Rómeó és Júlia halála, a két család megbékélése
• Szerkezetre jellemző vonások kiemelése
  • Tragédiához vezető véletlenek
    • A nászéjszakáról hazatérő Rómeó Tybaltba ütközik, ami veszekedésbe torkollik. Mercutio beavatkozik Rómeó és Tybalt szócsatájába, aminek az lesz a vége, hogy Tybalt megöli. Rómeónak egy nagyon kedves barátja volt, így bosszút áll Tybalton és megöli. Ezért a tettéért Rómeót száműzik.
    • A vesztegzár miatt Lőrinc barát küldöttje nem ér el Rómeóhoz, így ő csak azt tudja, hogy Júlia tényleg meghalt.
    • Rómeó visszatér szerelméhez, akiről azt tudja, hogy meghalt, így öngyilkos lesz.
  • Tévedések
    • Egyetlen remény az időben lehetne, de pont ezt veszik el tőle, az esküvő siettetésével azt színleli, hogy beleegyezik a Párissal kötendő házasságba, s a szülők ezt őszinte engedelmességnek vélik.
    • Júlia 42 órás „halálára” készül, a család pedig az esküvőre.  Júliát hallottnak nézik

 

• Szereplők viszonyrendszere
  • Júlia (Capulet)
    • Még a tizennégyet sem töltötte be, fiatal és álmodozó.
    • Nem egy előre elrendezett házasságra vágyik, hanem az igaz szerelemre.
    • Hajlandó ellent mondani a szüleinek, kezébe veszi élete irányítását.
    • Az sem érdekli, hogy szerelme egy Montague, Rómeóval képesek leküzdeni minden akadályt, szembe szállnak minden hagyománnyal, egymásnak élnek.
  • Rómeó (Montague)
    • Tizenhét – tizennyolc éves körüli fiatal fiú, aki kezdetben szerelmi csalódásban szenved, mert egy Róza nevű lány nem viszonozza érzelmeit.
    • Ám a bál után megismeri Júlia személyében az első igaz szerelmet. Rómeó egy átlagos ember, főhőssé a Capulet – lánnyal átélt csoda teszi.
  • Mercutio (Montague)
    • A műben ő a legviccesebb karakter.
    • Szellemes és nyughatatlan, Rómeó és Benvolio a legjobb barátai.
    • Számára a barátság nagyon sokat jelent, Rómeó helyett ő hal meg a párbaj során.
    • Ezzel elindítja a tragédiához vezető folyamatot és véletlenek lavináját. Halála a mű fordulópontja.
  • Benvolio (Montague)
    • Rómeó és Mercutio a legjobb barátai.
    • A műben ő tölti be a hű barát és a megbízható ember személyét.
    • Becsületes, az igazat mondja mindig, jó szándékú.
  • Tybalt (Capulet)
    • A két család közötti gyűlölet már kezd feledésbe merülni, egyedül ő akarja tovább vinni, éltetni ezt az alattomos érzést.
    • Amikor a bálon meglátja Rómeót, rögtön szól a nagybátyjának, hogy itt az ellenség, ám a ház ura leinti őt, hogy hagyja őket.
    • A kezdetektől fogva Mercutio és Benvolio ellenfele, fontos számára a Capuletek becsülete.
    • Amikor megtudja, hogy Rómeó és Júlia együtt vannak, bosszút akar állni a Montague – fiún.
  • Paris (Egyik családhoz sem tartozik)
    • Ő egy gazdag gróf, a herceg rokona.
    • Lord Capulet és felesége őt szemelték ki lányuk párjául, már a mű elején a frigyről tárgyalnak.
    • Meghívják a bálra, ahol Júlia táncol vele.
    • Hiába szeret bele Júliába, leánykérése a halálba viszi kiszemeltjét és Rómeót is.
    • Paris is egyfajta „áldozat”, hiszen a történet végén párbajozik a Montague – fiúval, és ő kerül ki vesztesként az összecsapásból.
  • Dajka (Capulet, de támogatja a fiatalokat)
    • Ő nevelte fel Júliát, bizalmasok.
    • A fiatal lány mindenről beszámol neki Rómeóval kapcsolatosan, a dajka lesz a „kerítőnő és segítő”.
    • Segít összeesketni a fiatalokat, először támogatja őket. Ám amikor Rómeó megöli Tybaltot, hatalmasat csalódik a férfiban, próbálja rávenni Júliát arra, hogy felejtse el ezt a kapcsolatát, s kezdjen új életet Parisszal.
    • Júlia árulónak tartja őt, a méregről már nem számol be neki.

 

• • Lőrinc barát (egyik családhoz sem tartozik,de támogatja a kamaszokat)
    • Ő az erkölcsi elvek alapján él, nem igazán tartozik sem a Montague – khoz, sem a Capuletekhez, ahogy a dadus sem.
    • Rómeót és Júliát ő adja össze, bízva abban, hogy ez a frigy békülést hoz a gyűlölködő családokra.
    • Amikor a fiatal Capulet – lányt Parishoz akarják kényszeríteni, Júlia hozzá fordul segítségért.
    • Egy fiolát készít neki, mely negyvenkét órára tetszhalottá teszi.
    • Lőrinc barát hiába küld levelet Rómeónak a trükkről, a fiú nem kapja meg, hanem még idő előtt megöli magát bánatában.
    • Az atya ekkor ér oda, Júlia éppen ébredezik, de a lányt nem tudja meggyőzni, hogy meneküljenek el ketten a kriptából. Júlia ott marad, s ő is véget vet életének. A tragédia után vallomást tesz a hercegnek.
  • Escalus (egyik családhoz sem tartozik)
    • Ő Verona hercege, próbálja kibékíteni a két családot, de nem tud ellenük mit tenni. Hiába van hatalma, tehetetlen, a várost a gyűlölet övezi.
  • Lord Capulet és Lady Capulet
    • Lányuknak a legjobbat akarják, ezért fiatalon szeretnék férjhez adni Paris grófhoz, aki elég gazdag, hogy rendezze adósságaikat.
    • Lady Capulet szinte egy közömbös idegen Júlia számára, távolról irányítják a leány életét.
    • Ám amikor ellenszegül az akaratuknak, Lord Capulet szigorúvá és fenyegetőző szülővé válik, ráijeszt Júliára.
    • Azt mondja, vagy engedelmeskedik, vagy mehet az utcára. A mű végére pedig gyászolják meghalt gyermeküket, és felemészti őket a bűntudat.
  • Lord Montague és Lady Montague
    • Nem sok szerepet kapnak a könyvben, Lord Montague egy vénember, felesége pedig belehal fia elvesztésébe.
• Utóélete
  • 52 filmfeldolgoizás született.
    • Legismertebb a Baz Luhrmann által rendezett, melyben Rómeót DiCaprio játssza.
  • Zene
    • Kálloy Molnár Péter A nő után című első lemezén jelent meg Erkély-jelenet című száma melynek címe és szövege is utalásokat tesz a drámára.
  • Színház
    • Kb. 430 éve töretlenül játsszák.
    • Pesten a Pesti Magyar Színházba játsszák.

Személyes színházi élmény

• Általános iskolás voltam, amikor láttam a Budapesti Operett színházba a darabot. Az előadás nagyon tetszett, jók voltak a díszletek és a színészek is nagyon jól játszottak. Személy szerint nagyon szeretem a Rómeó és Júliát és ezt musical formájában dolgozták fel a színészek, és nagyon tetszett, nagyon jó voltak a zenék.