- Az állami gazdaságpolitika
A korszak hátrányai:
- tőkeszegénység
- képzetlen munkaerő
- a belső szállítókapacitás gyengesége
Megoldás:
- állami beavatkozás → infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyószabályozás, út-és hídépítés) → korszerű áruforgalom feltétele
- oktatáspolitika → emelték az alapműveltség szintjét, műszaki szakképzés fejlesztése
- állami ipartámogatás (adó- és illetékmentesség, vámkedvezmény)
A beruházások forrásai: a külföldi és hazai tőke
Szakembergárda: kezdetben külföldi szakemberek, később hazai
A dualizmus kori kormánypolitika kiemelt feladata volt, az infrastruktúra és az ipar fejlődését tartották elsődlegesnek → ipartámogató törvények
1880-tól indult el az agrárius mozgalom az iparpártolókat ellensúlyozandó (szövetkezeti mozgalom indítása)
A kormány 10 évente újította meg a gazdasági kiegyezést Ausztriával.
A vámkérdésben a magyar kormányok igyekeztek a magyar érdekeket szem előtt tartani → mezőgazdaságra és iparra kiterjedő védvámrendszer létrehozása
A valutareform
A gazdasági fejlődés jele, hogy megtörtént az arany alapra helyezés (1892) Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezésére.
Az új valuta, a korona is bevezetésre került. (1900)
Infrastruktúra
Folyószabályozás, vasútépítés
„második honfoglalás”
- Belvizek levezetése
- Védőgátak építése
A mezőgazdaság jelentős termőterületekkel gazdagodott
- Megnövekedett a hajózható folyószakaszok hossza
Vasútépítés:
- kezdetben külföldi befektetők segítségével épült
- 1868 Baross Gábor államosította a vasútvonalakat (MÁV)
- leszorították a szállítási költségeket
- a személyszállítás költségeit
A századfordulóra sikeres társasággá vált, 10x-re nőtt a vonalak hossza
A társadalomra gyakorolt hatása: az építkezések munkalehetőségeket biztosítottak
- A fejlődés általános jellemzői
Külső tényezők:
Nyugat-Európa fejlődése: gabonakonjunktúrát idézett elő, növelte a beruházási kedvet
Mezőgazdaság fejlődése:
Élelmiszeripar fejlesztése → céhek megszüntetése, gépesítés
A nehézipar:
Szintén fejlődött:
- Építőipar
- villamosipar
- Vegyipar
Könnyűipar:
Csak a századfordulón kezdte el fejlődését
A hitelszervezet fejlődése
A hitelszervezet kialakulása alapvető feltétele a gazdaság fejlődésének. A bankok összegyűjtik a kis tőkéket, hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak, közvetítik a külföldi tőke beáramlását.
A reformkori alapítású bankok (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár) mellett számos nagybank jött létre nagyrészt külföldi tőke közreműködésével: (Magyar Földhitelintézet, Magyar Általános Hitelbank).
A nagybankok behatoltak az iparba (pl. üzletrész vásárlásokkal), és a fejlődő cégek tőkeemeléseit finanszírozták. Így a legeredményesebb vállalatok részvénytársaságokká alakultak.
A külföldi tőke folyamatosan növekvő beáramlása nemcsak a gazdasági fejlődés forrásává vált, hanem a magyar tőke megerősödését is elősegítette. Jól mutatja ezt, hogy miközben folyamatosan emelkedett a behozott tőke, addig évről-évre nőtt a hazai tőke aránya.
III. A felzárkózó gazdaság
A mezőgazdaság fejlődése
Továbbra is a gazdaság meghatározó ágazata volt.
Az export folyamatos bővülése volt a jellemző.
Továbbra is a gabonatermesztés volt a legjelentősebb ágazatok egyike.
Főként a Monarchia belső piacaira termelt.
A termésátlag növekedés okai:
Extenzív módon: folyószabályozás, legelőfeltörés, erdőirtás
Intenzív módon: a termelékenység növelésével → fajtanemesítés, talajjavítás, műtrágya, gépesítés → hatalmas mennyiségű szabad munkaerő
Lassú elmozdulás tapasztalható:
Külterjes gabonatermesztés →← belterjes kultúrák (zöldség- és gyümölcstermesztés, istállózó állattartás) és az ipari növények (pl. a cukorrépa) termesztése felé
- A fellendülő ipar
A fejlődés utolsó akadálya: 1872 (céhek eltörlése)
- A fejlődést elsősorban a kis számú közepes, és az egyre gyarapodó nagyvállalatok teljesítménye eredményezte.
A fellendülés okai:
- Iparpártoló állami politika
- Olcsó munkaerő
- Mg-ból felhalmozódó hazai tőke
- Külföldi tőke
Az élelmiszeripar:
- Malomipar → a világ egyik legmodernebb malomipari központja lett Budapest
Nehézipar: szénbányászat, vaskohászat, gépgyártás
- Nehézipari központok: Borsod, Szörény, Vajdahunyad, Budapest,
Nagyvállalatok: Ganz
A fejlődés az 1890-es években felgyorsult (az első és a második ipari forradalom egybeolvadt) → korszerű technológiák alkalmazása
Transzformátor: lehetővé teszi az áramerősség és feszültség változtatását (Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly)
Villamos mozdony (Kandó Kálmán),
Karburátor (Bánki Donát és Csonka János)
Telefonközpont (Puskás Tivadar)
A század végén a textilipar is fejlődésnek indult