kiralyi varmegye felbomlasa Magyarorszagon es ennek kovetkezmenyei II. Andras es IV. Bela uralkodasa idejen

Magyarorszagon a XII. sz. kozepetol a gazdasagban jelentos valtozasok
mentek vegbe.A foldmuveles terhoditasaval felertekelodtek a birtokosok
kezen levo nagy kiterjedesu megmuveletlen foldek. Az ezeken letesitett
falvakat kulfoldi telepesek nepesitettek be. E telepes falvak hatarat
meghatarozott meretu telkekre osztottak. A telkekert a parasztok foleg
jaradekot fizettek, a munkaterhek csokkentek. A foldesurak egyre tobb
penzhez jutottak. A gazdasagi elet megelenkulesnenek az arutermeles es
a penzgazdalkodas bizonyos meretu terhoditasasnak fo haszonelvezoje a
nagybirtokossag volt. Helyzetuket meg II.Andras (1205-1235) tomeges
birtokadomanyai is noveltek. A kiraly jovedelmeit regalekkal akarta
biztositani (sobanyak,penzverdek,nyolcadvam). A regalekat mohamedan es
zsido vallalkozok bereltek. Az uj rendszert az adomanyokat kapott fo-
urak tamogatjak. Ellene a kimaradt arisztokracia tiltakozott.Az egyhaz
a nem kereszteny penzemberek ellen lepett fel.

A kiralyi varmegyek eladomanyozasa a varmegyerendszer felbomlasaval
fenyegetett, ami a varak lakoinak lesullyedeset es a birtokosok altali
fuggest vonta maga utan (kiralyi szerviensek,varjobbagyok,varnep).
II.Andras jovedelem politikajanak kudarcat az okozta, hogy az orszag
gazdasagi helyzetet meg az onellato termeszeti gazdalkodas hatarozta
meg, es az arutermeles es penzgazdalkodas csirai meg nem birtak el az
allmhaztartas terheit.A kiralyi szerviensek,varjobbagyok es a varnepek
mozgalmai hatasara 1222-ben II.Andras kiadta az Aranybullat, amely :
– tiltotta egesz megyek eladomanyozasat
– tiltotta zsidoknak,izmaelitaknak kamarai tisztsegviseleset
– vedte a varjobbagyok szabadsagait
– puspokok,fourak jogava tette az ellenallast, ha a kiraly megszegi az
Aranybulla torvenyeit

Az Aranybulla nem tudta megakadalyozni,hogy a kiralyi hatalom ne gyon-
guljon tovabb, s a fouri hatalom novekedjek.

II. Andras fia IV.Bela apja politikaja ellen volt. Koronazasa (1235)
utan a kiralyi hatalom megszilarditasat vette celba. A birtokvisszave-
telek egyre nagyobb merteket oltottek, azonban a tatarjaras (1241-42)
alapvetoen megvaltoztatta a kiraly politikajat. A tatarok sikereihez a
fourak megosztottsaga miatt bizonytalankodo hadsereg is hozzajarult.
IV.Bela 1242 utan a varak epiteseben latta az ujabb mongol tamadas ki-
vedeset. Ennek kovetkezteben a birtokadomanyok ujra megujultak.A nagy-
urak egyre inkabb arra torekedtek, hogy fuggosegbe vonjak a szervien-
seket es a varjobbagyokat. A kisebb birtokosok husegeskut tettek -> familiarisok.

IV.Bela politikajat kovetve varepitesi verseny bontakozott ki.A kiraly
hatalma tovabb csokkent, mar csak a kis- es kozepbirtokosok mozgalmai
jelentettek szamara a remenyt. A kiraly tomegesen adomanyozott nemesi
cimeket,igy a szeteso kiralyi varmegyek idovel nemesi megyekke alakul-
tak at.Kialakult a koznemesseg,a fourak pedig felveszik a baroi cimet.
IV. Bela halala utan (1270) a barok hatalmi harcai jellemeztek az or-
szag eletet. Kiralyi hatalom osszeomlasa egybeesett az ¸rpad-haz ki-
halasaval (1301).

Hasonló

  • A görög-római hitvilág.

    Görög: Politeizmus: több istenhit A görög vallás a görögség elotti oslakók (termékenység, anyaistennok, tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyulésébol keletkezett. Kr.e. 1600 után került elotérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi. Olimposzi istenek. Ezek az istenek az Olümposz…

  • |

    Nyelvünk helyzete a határon túl

      1. A magyarság száma A világon napjainkban kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él. Ez a szám folyamatosan változik, sajnos csökkenő tendenciát mutat. A többség a Kárpát-medence területén él. A magyar nyelv a közepes elterjedtségű nyelvek közé tartozik. 2. A határon túli magyar anyanyelvűek csoportjai a) Atörténelmi kisebbség csoportjába azok tartoznak, akik a történelmi Magyarországtól…

  • A reformmozgalom kibontakozása

    A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség jellemezte. De fontos megemlíteni, hogy ezen az országgyűlésen érték el a rendek jogaik megerősítését, ami biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak. A reformkor egyik legnagyobb alakja kétségkívül Széchenyi István gróf volt. Beutazta…

  • A reformkor fő kérdései

    1) Reformkor Reform: szó szerint újjáformálást, megújulást jelent, vagyis haladó irányú átalakulási szándék. Reformkor: egyrészt tágabb értelemben (irodalom- és művelődéstörténeti szempontból) 1790-1848 közötti periódus; másrészt szűkebb értelemben 1830-1848 közötti periódus, mivel a reform igények erőteljesen ekkor jelentek meg és az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség, a sérelmi politika…

  • Az I. világháború következményei

    I._Alapvető problémák A háborút követő óriási emberveszteség A frontról hazatérő katonák közt sok volt a hadirokkant és a lelkileg sérült Könyvajánló Érettségi Last minute – Történelem Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk,…

  • Fönícia

    Semita eredetű nép, a kr.e. IV. évezredben telepedtek meg a Földközi-tenger partján (a Galileai-fennsík, Orontész folyó, Libanoni-hegység határolta területen). Fönícia a szárazföld felé zárt terület, a lakosság életében ezért a tenger játszotta a fő szerepet. Fönícia lakói a Földközi-tenger keleti medencéjének legkiválóbb hajósai, kereskedői voltak. Városállamokban éltek, egységes állammá szerveződés nincs. Jelentősebb városállamok: Ugarit, Büblosz,…