A tőke olyan érték, amely értéktöbbletet/profitot hoz a tulajdonosának. A világgazdaságban lévő tőke nagy része pénztőke formájában van jelen. A pénztőke országhatárokat átlépő mozgása a nemzetközi tőkeáramlás. Két típusát különböztetjük meg: a pénzügyi tranzakciókat vagy értékpapír-befektetéseket, ill. a működőtőke-befektetéseket.
Az értékpapír-befektetések nemzetközi hitelezések, értékpapír-kereskedelmek vagy devizakereskedelmek lehetnek. A nemzetközi hitelezés bankok országhatárokon átnyúló pénzügyi utalásait jelenti. Az értékpapír-kereskedelem részvények, állampapírok, kötvények adásvételét takarja. A devizakereskedelmek pedig rövid lejáratú, a valutaárfolyamok változását kihasználó ún. spekulációs ügyletek.
Működtőke-befektetésnek a tőke azon típusát nevezzük, amelyet a gazdaság aktív működésébe fektetnek be. A legnagyobb működőtőke-beruházók a TNC-k.
A beruházás lehet barnamezős vagy rekonstrukciós (már meglévő vállalat megvásárlása, modernizálása), ill. zöldmezős (teljesen új vállalatot hoznak létre).
Adósság akkor keletkezik, ha hitelt veszünk föl. Ha nem tudjuk időben visszafizetni a törlesztőrészleteket, eladósodásról beszélünk. Ez országok esetében is létrejöhet. Az országok fejlesztésekre vettek fel kölcsönöket, melyeket nem tudtak fizetni. Ekképpen került adósságválságba számos afrikai, latin-amerikai és kelet-közép-európai ország. Az elmúlt évtizedekben több országnál (pl. Görögország, Spanyolország, Olaszország) a túlköltekezés, a tartósan magas államháztartási hiány okozott eladósodást, pénzügyi válságot.
A pénz kereskedelmi közvetítő és értékmérő eszköz. Először árupénzt használtak, majd elterjedt a pénzérme és a papírpénz.
Ma készpénzt és bankszámlapénzt különböztetünk meg.
A pénz értékének romlása az infláció, amit az árak emelkedésében veszünk észre. Több típusa is van.
Keresetinfláció akkor alakul ki, ha a gazdaságba túl sok pénz kerül. Az áruk és szolgáltatások iránt nő a kereslet, emiatt pedig nőnek az árak.
Kínálati infláció az, amikor kisebb a kínálat, mint a kereslet. Hiány alakul ki, amely áremelkedést okoz.
A költséginfláció akkor alakul ki, ha az előállítási, termelési költségek növekednek.
Deficitfinanszírozás okozta inflációnak nevezzük azt, amikor az állam költségvetési hiány csökkentése érdekében egyre több pénzt bocsát ki, amelyre nincs fedezet, így áremelkedést okoz.
Az infláció mértékét az árindex mutatja.
Egy ország törvényes fizetési eszköze a valuta. Ha szabadon átváltható, akkor konvertibilisnek nevezzük.
Az átváltás valutaárfolyamon lehetséges. Ha beváltani szeretnénk, a vételi, ha venni szeretnénk, az eladási árfolyamot veszik figyelembe.
A deviza a nemzetközi forgalomban használt pénzhelyettesítő eszköz, amellyel valutához jutunk. Pl. csekk, hitellevél.
Az értékpapír olyan okirat, melynek tulajdonosa meghatározott pénzbeli követeléssel léphet fel a kibocsátóval szemben. Ennek több típusa is van.
Az állampapír az állam által kibocsátott értékpapír, amely lejáratkor az összeget kamatostól fizeti vissza.
A kötvény általában gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapír, lejáratkor az összeget szintén kamatostól fizeti vissza.
A részvény részvénytársaságok által kibocsátott értékpapír, melynek megvásárlója a cég résztulajdonosává válik. A cég hasznából a részvényesek osztalék formájában részesedhetnek.
A bank olyan pénzintézet, amely pénzforgalommal és értékpapírok kereskedésével foglalkozik. A bankban bankszámlát (folyószámlát) nyithatunk, azon pénzügyi tranzakciókat végezhetünk. Megtakarításainkat betétként helyezhetjük el, utána betéti kamatot fizet a bank. A bankban hitelt is felvehetünk, mely után hitelkamatot (a hitel ára) kell fizetnünk. A kamat lehet fix és változó.
Ha egy embernek hitelre van szüksége, a bank megvizsgálja a hitelképességét. Akkor ad neki hitelt, ha biztosítottnak látja a hitel és a kamatok visszafizetését.
Egyéni hitel felvételénél mérlegelni kell, milyen a legmegfelelőbb hitel a számunkra. Ha deviza alapú hitelt választunk, kedvezőtlenül változhat az árfolyam, ami megnövelheti a törlesztő részleteket. Ha változó kamatozású hitelt veszünk fel, nőhetnek a kamatok, ezáltal a törlesztő részletek. Meg kell gondolni, hosszú távon mennyire stabilak, kiszámíthatóak a törlesztési forrásaink. Ezek lehetnek munkabér, vállalkozási bevétel stb. El kell dönteni, rövid távú, de magasabb havi törlesztőrészletű, vagy hosszú távú, alacsonyabb részletű hitelt szeretnénk vállalni.
A tőzsdén hosszú távú ügyleteket bonyolítanak. A kereskedést brókerek végzik szigorú szabályok szerint. Az értéktőzsdén értékpapírokkal, főleg részvényekkel kereskednek. Az árfolyam alakulását a tőzsdeindex mutatja.
Az árutőzsdén különböző áruk cserélnek gazdát nagy tételben.
A világon működő legfontosabb pénzügyi szervezetek a Nemzetköz Valutaalap, vagy IMF, a Világbank, vagy IBRD, illetve a Világkereskedelmi szervezet, vagy WTO.
AZ IMF az ENSZ szakosított intézménye, célja a világ pénzügyi stabilitásának megőrzése. Rövid lejáratú, szigorú feltételű hiteleket nyújt azon országok számára, akiknél pénzügyi zavar van.
A Világbank a Nemzetközi Újjáépítései és Fejlesztési Bank és 3 másik pénzügyi intézet közös neve. Elsősorban a fejlődő országok gazdasági átalakítását, fejlődését segíti kedvező feltételű, hosszú lejáratú hitelek nyújtásával.
A WTO inkább gazdasági, kereskedelempolitikai szervezet, feladata a tiszta piaci verseny, a szabad kereskedelem, a piacra jutás megkönnyítése. Sokan a globalizáció fő támogatójának tartják.
Az államháztartás egy ország bevételeinek és kiadásainak együttese. Részei a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az önkormányzatok költségvetése.
Egy ország költségvetése kiadási és bevételi oldalból áll. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, deficit, más néven költségvetési hiány alakul ki. Ha a bevétel magasabb a kiadásnál, szufficitről beszélünk.