Németország az Európai Unió legmeghatározóbb gazdaságával rendelkező országa. Erejét, teljesítményét jól mutatja, hogy míg 80 milliós lakossága az EU-nak kb. 15%-át adja, addig annak GDP-jéhez több mint 20%-al járul hozzá.
Nemcsak az Európai Unióban, hanem a világgazdaságban is jelentős szerepet tölt be. Ezt jelzi, hogy a világexportból való részesedés alapján (Kína után) a második. Mivel a nagy népességszámú országban a jövedelmek igen magasak, Németország a világgazdaság egyik igen fontos fogyasztópiaca is.
Németország a két német állam (a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság) 1990-ben történt újraegyesítésével Közép-Európa legnagyobb és legnépesebb állama lett. Az újraegyesült német állam fővárosa ismét Berlin.
Napjainkban kedvezőtlen népesedési folyamat zajlik az országban. A születések száma egyre csökken, a lakosság pedig elöregszik.
A keleti tartományokból erőteljes belső vándorlás indult meg a nyugatiak felé, elsősorban a kedvezőbb gazdasági, infrastrukturális és munkalehetőségek miatt. A népesség területi eloszlása egyenlőtlenné vált. Nőtt a nagyvárosok és az iparvidékek népességszáma, ugyanakkor a hanyatló iparú térségek és a mezőgazdasági vidékeké csökkent.
Az országban napjainkban kb. 6 millió vendégmunkás él, bár már csökken(t) a számuk. Ők főként Dél- és Délkelet-Európából, Lengyelországból, Törökországból érkeztek.
A gazdasági szerkezetváltás a városok képét is megváltoztatta. Az egykori üzemek helyén napjainkban parkok, élményeket nyújtó szabadidő- és kulturális központok, programok, állatkertek, múzeumok, ipartörténeti kiállítások stb. várják a látogatókat. A kohászat a Rajna menti Duisburgban maradt meg hírmondóknak.
A Ruhr-vidéken közel 40 ezer alkalmazott dolgozik a logisztikában. A 100 legjelentősebb német vállalatból 45-nek van itt bejegyzett irodája. A térség közlekedési hálózata rendkívül sűrű: 600 km autópályája, 1470 km vasútvonala, 230 km belvízi hajóútja van.
Az ipar tovább terjeszkedett a Ruhr-vidéktől dél felé is a Rajna mentén. Ennek a várostömörülésnek kiemelkedő nagyvárosa Köln (ahol a Bayer és a Ford üzemei működnek), illetve Bonn (amely az egyesülés előtt az NSZK fővárosa volt).
A Rajna és a Majna találkozásánál újabb városhalmazzal találkozunk. Ennek központja Frankfurt am Main, az ország pénzügyi, kereskedelmi irányítója, az Európai Unió központi bankjának székhelye. Itt található kontinensünk egyik legforgalmasabb repülőtere.
Frankfurtban Németország legnagyobb bankjai mellett több mint 300 külföldi pénzintézetnek van irodája. A Frankfurti Értékpapírtőzsde London után Európa legnagyobb forgalmú értékpapírpiaca. Frankfurt emellett több nagy nemzetközi kiállításnak és vásárnak is otthont ad. Ezek közül a frankfurti könyvvásár és a nemzetközi autókiállítás a legismertebbek.
A déli tartományokban (Baden-Württembergben és Bajorországban) az autógyártás, a vegyipar, a hadiipar, a repülőgépgyártás, az elektrotechnika a kiemelkedő ipari ágazat. Központjaik Stuttgart, Mannheim, Ludwigshafen és München. Hazánk gazdasági kapcsolata ezekkel a tartományokkal a legszorosabb.
Baden-Württemberg tartományi központja, Stuttgart világhírű vállalatai a Daimler-Benz (autó) és a Bosch (elektronika). A bajor székhely, München cégei: BMW (autó, motor), MAN (jármű, hajtómű), Siemens (híradástechnika, elektronika), Messerschmitt (hadiipar, repülőgép), Allianz (biztosítások).
Németország északi tartományaiban, a tengerpart kikötővárosaiban (Hamburg, Bréma, Rostock) a hajógyártás/javítás jelentős, illetve az importált nyersanyagok (ércek, kőolaj) feldolgozása.
Az ország északi és keleti tartományaiban (főként az egykori NDK területén) kevesebb az ipari központ. Ezek fejlettsége napjainkban sem éri el a nyugati és a déli tartományok szintjét. Az NDK elavult, környezetszennyező üzemeinek bezárásával rengetegen váltak munkanélkülivé. A nyugati tartományokból érkező befektetések nem szüntették meg, csak enyhítették a gazdasági fejlettség területi különbségeit.
A Germán-alföldön fekvő főváros, Berlin Közép-Európa legnépesebb városa. Neves vásárváros Hannover.
A Harz-hegység sólelőhelyeire települt Halle vegyipara. Lipcse nemzetközi vásárairól, autóiparáról (BMW, Porsche) híres. Az Elba völgyének városa, -a második világháború után újjáépült Drezda kulturális és szellemi központ.
Az ország energiagazdaságában nő a megújuló energiaforrások felhasználása. Nem építenek új atomerőműveket, sőt a régiek bezárásáról is döntöttek. Helyettük szélfarmokat, víz- és naperőműveket létesítenek. Ennek eredményeként erőteljesen csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Németország természeti adottságai kevésbé kedvezőek a mezőgazdaság számára. Ennek ellenére a kevés szántóföldön korszerű agrotechnikával magas termésátlagot érnek el. Azonban a nagy lélekszámú lakosságot nem tudják teljes mértékben ellátni.
A gazdák viszonylag drágán termelnek, azonban jelentős támogatást kapnak.
A nyugati országrészeken a farmgazdaságok jellemzőek, amelyek családi vállalkozások. Keleten, a volt NDK területén nagyüzemekben, társasági formában termelnek.
A mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés. Ezt támogatják az óceáni éghajlatú rétek és a hegyvidékek legelői, valamint a szálas- és lédús takarmánynövények termesztése. A gazdaságok többsége szarvasmarhát tenyészt. A tejhozam magas, a szarvasmarhahús jelentős exporttétel. Bár a sertésállomány is nagyszámú, sertéshúsból behozatalra szorulnak. A gyengébb minőségű legelőkön juhokat tartanak.
Az északi szántókon takarmánynövényeket, árpát, rozst, burgonyát termesztenek. A Germán-alföld délebbi részein, a löszös tájakon a cukorrépa és a búza is megterem.
A középhegységek déli lejtőin, a Rajna völgyében gyümölcs-, szőlő- és zöldségeskertek húzódnak.
A Sváb—Bajor-medence szárazabb tájain sörárpát és komlót termesztenek. Ezek a híres német sörgyártás alapanyagai. Sörből igen jelentős az ország kivitele.
Az ország déli határán az Alpok hegyvonulatai húzódnak. A térségben a rét- és legelőgazdálkodás a jellemző agrártevékenység.
Az ország élelmiszeripara részben a termőterületek, részben a fogyasztópiacok közelébe, illetve a kikötővárosokba települt.
Németországon, fekvéséből adódóan számos tranzitútvonal halad át. A közúti közlekedést kiváló autópályák segítik. A sűrű vasúthálózaton nagy sebességű expresszvonatok (ICE) szállítják az utasokat. A Rajna és mellékfolyói, valamint az ezeket összekötő csatornák kontinensük legforgalmasabb belvízi hajóútját jelentik. Ezek olcsó- és környezetkímélő árufuvarozást biztosítanak.
Az ország világgazdasági szerepét bizonyítja, hogy a világ egyik vezető exportőre. Minden negyedik munkahely (közvetlenül vagy közvetve) exportfüggő. Különösen kiemelkedő a gép- és vegyipari termékek exportja. Jelentős a működő tőke-kivitel is.