Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Románia etnikai szempontból sokszínű. A trianoni békediktátum után a nemzetiségek aránya 26% volt. Legnagyobb számban magyarok és németek, valamint Észak-Dobrudzsában bolgár, török, míg az ukrán határ mellett számottevő ukrán kisebbség él. A II. Világháború után tömegesen telepítették ki a szászokat. Ma már csak Beszterce környékén élnek számottevő német, míg a szászföld már jobbára már román. …
Hazánk Trianon előtt rohamos népességnövekedésen ment keresztül, mely folytán a történelmi Magyarországon 1910-re a lakosság meghaladta a 20 millió főt. Ez a folyamat a II. népesedési folyamatba tartozik, ahol is a halálozási arány csökken, míg a születési arány magas, mint korábban. Ilyenkor a népesség rohamos gyarapszik. Trianon következtében hazánk elvesztette területének (325411 km2 / 93036 …
Magyarország természeti adottságai kimagaslóan jók a mezőgazdasági növények termesztése terén. Éghajlatunk nedves kontinentális, mely meleg nyarat von maga, ugyanakkor magába foglal két negatívumot is (április fagy, augusztus eleji aszály). Ugyanakkor az ország területének a felén jó minőségű termőtalajok sorakoznak. Ennek a talajnak az egyik harmada kiváló minőségű fekete mezőségi talaj, második harmada jó minőségű barna …
Mennyire elégíti ki bányászatunk a hazai igényeket, valamint hol találhatóak legfontosabb hőerőműveink? Energiahordozóink kitermelése a múlt században vette kezdetét az iparosodás következményeként. Hazánk energiaigénye többször változott történelmünk folyamán, pl. az 1980-as gazdasági világválság idején csökkent, míg napjainkban nő. Ezt az energiaigényt nem a gyáripar, hanem a lakossági igények növekedése szüli. Energiahordozóink: Feketekőszén: Pécsvárad és Komló …
A 19. századi gondolkodás egyik, filozófiai szempontból is fontos fejleménye a pozitivizmus kialakulása. Megalapítója, August Comte (1789-1857) sajátos következtetéseket vont le a rendszerfilozófia válságából. Arra jutott, hogy az a metafizikai gondolkodás, amely a korábbi időket jellemezte, nem alkalmas a tudomány megalapozására. A metafizikai gondolkodás (amely a rendszerfilozófiákra is jellemző), annak idején legyőzte a mitikus gondolkodást, …
Nem követjük a Hegel utáni filozófiai koncepciók fejlődését. Az ugyanis, amit eddig megtudtunk, kellő alapot teremt ahhoz, hogy az újkori gyakorlati filozófia problematikáját áttekinthessük. Érdemes azonban felhívni a figyelmet néhány olyan tendenciára, amelyek a 19-20. századi filozófiát jellemzik. A filozófia a rendszerfilozófiák alkonya után Hegel valójában lezárt egy korszakot az újkori filozófiában. Ezt a korszakot …
Ha valamilyen átfogó történeti és filozófiai szempontból is átgondolt magyarázatot szeretnénk kapni erre a permanens válságra, keresve sem találhatunk jobb támpontot, mint azt az elemzést, amit Alasdair MacIntyre adott közre Az erény nyomában című művében. MacIntyre azt gondolja, hogy az újkor folyamán valami nagy jelentőségű és igen veszélyes fordulat állt be a nyugati világban az …
Érdemes jelezni, hogy az a probléma, amiről MacIntyre beszél az újkori gyakorlati filozófia kapcsán, érdekes módon kapcsolódik össze néhány olyan mozzanattal, ami az újkori filozófia születési körülményeivel összefüggésben már felmerült egy korábbi előadásban. Az, amiről MacIntyre beszél (vagyishogy elveszett az emberi életre vonatkoztatott telosz), nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy általában véve a teleologikus világkép (mely szerint …
A modern gyakorlati filozófia problematikája és a fontosabb koncepciók viszonyrendszere sokféleképpen felvázolható. Úgy tűnik, számunkra az a legkedvezőbb, ha két koncepciót tekintünk alapvetőnek: Hume és Kant gyakorlati filozófiáját. Mint láttuk, MacIntyre helyzetértékelése szempontjából is meghatározó a szerepük. Mindkettőnek óriási a hatása a mai gyakorlati filozófiára. Nem elsősorban azzal hatottak, ahogy megválaszolták a tartalmi erkölcsfilozófia kérdéseit, …
Fentebb, amikor utalást tettünk Descartes és Spinoza gyakorlati filozófiai nézeteire, kitűnt, hogy az újkori filozófusok számára az erkölcsfilozófia kiindulópontját gyakran az képezi, hogy azonosítjuk az emberi affekciókat (öröm, harag, részvét, stb.), ezeket egyfajta értékelésnek vetjük alá, aztán rámutatunk, hogy hogyan lehet ezeket uralni — hogyan lehet a megfelelő affekciókat érvényesíteni, a nem megfelelőeket pedig elnyomni …