Kommunikációs funkciók és közlésmódok

 

1. Kommunikáció:

  1. tájékoztatás, információk közlése, cseréje
  2. legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit

2.Kommunikációs tényezők:

  1. Résztvevők:
    1. feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek
    2. címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol

 

  1. Üzenet

 

  1. Kód:
    1. az üzenetet kifejező összefüggő jelek
    2. lehet nyelvi és nem nyelvi
    3. a komm. csak akkor hatékony, ha a kódot mindkét fél egyaránt ismeri→közös nyelvet beszélnek

 

  1. Csatorna: közvetítő közeg, az infó továbbításának eszköze
  • Hallható (telefon)

  • Látható (levél)

  • Érezhető (tapintás)

  • Egyszerre többféle (beszélgetés)

  1. Közös valóság és közös előismeret: mindkét félnek ismernie kell a világot ahhoz, hogy megértsék egymást; megfelelő ismeretek arról, amiről beszélgetnek
  2. Közös előzmények, élmények: megkönnyítik a komm.-t, hiszen olyan dolgokról beszélnek, melyeket együtt éltek át
  1. Beszédhelyzet: 
    1. a komm.-s közeg, melyben az üzenet megkapja teljes jelentését
    2. ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet belső és külső körülménye, a partnerek viselkedése – a köztük lévő nyelvi kapcsolat, a nyelvi és nem nyelvi jele

 

8) Zaj: azok a tényezők, melyek a komm.-s folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a fogadóhoz gátolják

Csatorna(üzenet, kód)   Feladó ↔ címzett <<<> Kapcsolat

3. A kommunikáció funkciói (beszédhelyzettől, üzenettől függően más-más célja lehet)

  • tájékoztató:
    1. a feladó valamit közölni akar v. tájékoztatni vmiről
    2. kijelentő mondatok
  • kifejező szerep:
    1. a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni
    2. óhajtó v. felkiáltó mondatok
  • felhívó:
    1. cselekvésre szeretné késztetni a címzettet
    2. elszólítások, felkiáltások
  • kapcsolatteremtő: beszélgetés, komm. megnyitása
  • kapcsolatfenntartó: megkérdezzünk partnerünket, érti-e, amit mondunk, figyel-e
  • kapcsolatzáró: komm. lezárása, elköszönés
  • esztétikai: az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés a célja
  • értelmező=metanyelvi funkció: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk; metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is

4. A kommunikáció típusai

  • irányultsága szerint:

    1. egyirányú (a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét, pl. TV, előadás)
    2. kétirányú (a beszélő és a hallgató szerepet cserél, pl. Beszélgetés, vita)

  • kommunikációs partnerek helyzete szerint:

    1. közvetlen (a feladó és a címzett egy helyen egy időben van)
    2. közvetett (a komm. nem egy térben v. időben zajlik)                                 

    3. (mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével történik)

a tömegkommunikáció – széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével

Hasonló

  • Médiaműfajok

    A sajtótermék A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három követelménynek: publicitás (nagyobb nyilvánosság); perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés); aktualitás (időszerű információk továbbítása). A sajtótermékek típusai A sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el. A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok. Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is: országos, helyi, regionális,…

  • A szófajok rendszere

    Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki…

  • Területi nyelvváltozatok és a norma

    A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei 1. A nyelv tagolódásával a szociolingvisztika (társadalmi nyelvészet) tudományága foglakozik. A szociolingvisztika legfőbb kiindulópontja, hogy a nyelv és a társadalom szorosan összefügg, kölcsönhatásban van, egyik megváltozása a másik változását vonja maga után. Nyelvi hovatartozásunkat társadalmi hovatartozásunk szabja meg: anyanyelvünkkel egy nemzethez tartozunk, esetleg a magyar nyelvnek egy területi változatát használjuk…

  • A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása

    Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök is jelentős szerephez jutnak bennük. Fontos megjegyezni, hogy írásban az írásjelek helyettesítik az élőszóbeli megnyilvánulást.(az élőszó hatásosabb, de az írás maradandó) Ezek a kifejezőeszközök a következők: hangsúly Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem…

  • Szövegformálás és szövegfajták

    A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől. A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága…

  • A szöveg pragmatikai megközelítése

    -a beszéd során szövegeket hozunk létre – a szöveget a használat (pragmatika) szintjén az határozza meg, hogy mi a célunk, szándékunk vele -régen: a beszéd célja: gondolatközlés, ma már 6 különböző funkció: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, kérdő-értelmező utalás, kapcsolattartás, poétikai minőség  a szöveget csak a külső világból, a szituációból, a beszédhelyzetből érthetjük meg Könyvajánló Érettségi…