Kommunikációs funkciók és közlésmódok

1. Kommunikáció:

1. tájékoztatás, információk közlése, cseréje
2. legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit

2.Kommunikációs tényezők:

1. Résztvevők:
   1. feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek
   2. címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol

2. Üzenet

3. Kód:

1. 1. az üzenetet kifejező összefüggő jelek
   2. lehet nyelvi és nem nyelvi
   3. a komm. csak akkor hatékony, ha a kódot mindkét fél egyaránt ismeri→közös nyelvet beszélnek

4. Csatorna: közvetítő közeg, az infó továbbításának eszköze

• Hallható (telefon)

• Látható (levél)

• Érezhető (tapintás)

• Egyszerre többféle (beszélgetés)

5. Közös valóság és közös előismeret: mindkét félnek ismernie kell a világot ahhoz, hogy megértsék egymást; megfelelő ismeretek arról, amiről beszélgetnek
6. Közös előzmények, élmények: megkönnyítik a komm.-t, hiszen olyan dolgokról beszélnek, melyeket együtt éltek át

7. Beszédhelyzet: 
   1. a komm.-s közeg, melyben az üzenet megkapja teljes jelentését
   2. ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet belső és külső körülménye, a partnerek viselkedése – a köztük lévő nyelvi kapcsolat, a nyelvi és nem nyelvi jele

8) Zaj: azok a tényezők, melyek a komm.-s folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a fogadóhoz gátolják

Csatorna(üzenet, kód)   Feladó ↔ címzett <<<> Kapcsolat

3. A kommunikáció funkciói (beszédhelyzettől, üzenettől függően más-más célja lehet)

• tájékoztató:
  1. a feladó valamit közölni akar v. tájékoztatni vmiről
  2. kijelentő mondatok
• kifejező szerep:
  1. a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni
  2. óhajtó v. felkiáltó mondatok
• felhívó:
  1. cselekvésre szeretné késztetni a címzettet
  2. elszólítások, felkiáltások
• kapcsolatteremtő: beszélgetés, komm. megnyitása
• kapcsolatfenntartó: megkérdezzünk partnerünket, érti-e, amit mondunk, figyel-e
• kapcsolatzáró: komm. lezárása, elköszönés
• esztétikai: az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés a célja
• értelmező=metanyelvi funkció: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk; metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is

4. A kommunikáció típusai

• irányultsága szerint:

• 1. egyirányú (a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét, pl. TV, előadás)

  2. kétirányú (a beszélő és a hallgató szerepet cserél, pl. Beszélgetés, vita)

• kommunikációs partnerek helyzete szerint:

  1. közvetlen (a feladó és a címzett egy helyen egy időben van)

  2. közvetett (a komm. nem egy térben v. időben zajlik)                                 

  3. (mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével történik)

a tömegkommunikáció – széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével